Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Enache, Smaranda

1990. január 18.

Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán (eln.), Csáky József (aleln.), Tompos Zoltán (titkár). (→ 1990.02.22)

A marosvásárhelyi „iskola-háború” fejleményei: a városi és megyei tisztségviselők, engedve a m. lakosság követelésének arról döntöttek, hogy – az 1961-es egyesítést kompenzálandó tettként – a Bolyai Líceumot nyilvánítsák ismét m. tannyelvű iskolává. Másnap a FSN megyei tanácsa áthidaló megoldást javasolt: a gimnáziumot nyilvánítsák de jure azonnal m. iskolává, de a diákok cseréjére csak ősszel, az új tanévben kerüljön sor. Az elkövetkező napokban újabb egyeztetések voltak, de a ro. és m. fél álláspontja nem közeledett. (→ 1990.01.30) – A békítő szándékkal fellépő Smaranda Enache (a Pro Europa Liga társelnöke) ellen kemény sajtókampányt indított a nacionalista sajtó.

A CFSN 30. sz. törvényrendelete államtulajdonba vette az RKP vagyonát.

Nicolae Stoicescut nevezték ki az újonnan alapított Vallásügyi Min. élére.

Egészségügyi okokra hivatkozva, nyugdíjazását kérte Teoctist pátriárka, a ro. ortodox egyház feje. (→ 1990.04.04)

1990. május 9.

Az RMDSz Elnökségének nyilatkozata elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachet képviselői jelölési jogától. Ti. az RMDSz szenátorjelöltként akarta indítani Kincsest, hogy mentességet biztosíthasson számára a koholt vádak ellen (→ 1990.03.30). (Bővebben lásd RMSz, máj. 10. és 18.)

Kolozsvárott hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME). (→ 1990.09.22).

1990. november 8.

A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.

Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott.

A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával.

1991. április 17.

A Maros megyei művelődési felügyelőség felbontotta Smaranda Enache munkaszerződését, aki addig a Bábszínház igazgatónője volt (a hatalom így próbálta gátolni az interetnikus kapcsolatokat ápoló, européer asszony tevékenységét).

1991. július 20.

Tőkés László útjáról (→ 1991.07.01) – aki Smaranda Enache, Borbély Imre és Eckstein-Kovács Péter társaságában Genfben a svájci Helsinki Bizottság konferenciáján vett részt – több itthoni lap is beszámolt. [EN, júl. 20.; Szabadság, júl. 24.; RMSz, júl. 26.]

1991. október 9.

A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)

Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.]

Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.]

1992. március 7.

A Helsinki Watch emberjogi szervezet levelet küldött Iliescu elnöknek, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság ítélete ellen, mellyel Király Istvánt elütötték a jelöléstől (→ 1992.01.23, 1992.01.31). A levél emlékeztetett Smaranda Enache és Kincses Előd korábbi esetére (→ 1990.05.09). A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy a Helsinki Watch tiltakozása pusztába kiáltó szó maradt. [RMSz, márc. 7.] (→ 1992.03.27)

1992. május 8.

Csíkszereda főterén ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású ro.–m. megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László kezdeményezett és a Csíki RMDSz szervezett. Ro. részről beszédet mondott Smaranda Enache; Nicolae Ştefan Drăgăneşti, a ro. emberjogi liga elnöke; Ilie Maier, bánsági ortodox vikárius. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Ro. lakóihoz, békejobbot nyújtva minden nemzet képviselőinek, kihangsúlyozva az egymásrautaltságot és kifejtve azt, hogy a m. nemzetiségnek szüksége van a teljes körű anyanyelvű oktatásra, önszervező intézményeire. [EN, máj. 14.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1993. december 4.

Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzetben a ro. politikai elit radikalizálódik – nyilatkozta Smaranda Enache. – Iliescu a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb.

1994. január 7.

Smaranda Enache az elmúlt évet értékelte: a visszarendeződés csúcspontját éljük; erősödik a szélsőjobb; a hatalom és az ellenzék közötti megbeszélések az ellenzéki alapelvek feladásához vezetnek. [HM, jan. 7.]

Fazekas Miklós, a segesvári Gaudeamus Alapítvány elnöke elmondta: erős m. gimnáziuma van a városnak, bár a lakosságnak csak 1/5-e m. Az alapítvány anyagi támogatást nyújt a rászorulóknak. [Népújság, jan. 7.]

1994. október 8.

Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]

Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.]

1995. szeptember 14.

Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]

Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]

Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

1996. július 17.

Smaranda Enache nyilatkozatban közölte: csak a sajtóból értesült arról, hogy őt az RMDSz államelnök-jelöltként kezelte (→ 1996.07.14), őt erről senki sem kérdezte. [RMSz, júl. 17.] – Borbély Imre nyilatkozatban tisztázta: az SzKT-n ő javasolta, hogy az RMDSz jelöltje Smaranda Enache legyen, miután megnyerte a jelölt szóbeli beleegyezését. [RMSz, júl. 18.]

A PDSR közleménye elítélte a budapesti m.–m. tanácskozáson (→ 1996.07.05) elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a m. kormány közvetlen kapcsolatot létesített más államok polgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: „a történtek azt mutatják, hogy Mo. nem ismeri el a ro. állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás.” Kovács Lászlót is támadták azért a kijelentéséért, hogy a m. kormány támogatni kívánja a h. t. magyarság autonómia-koncepcióinak kidolgozását. [MH, júl. 18.] (→ 1996.07.18)

1996. július 27.

Életének 84. évében, Kolozsvárott elhunyt Erdő János, unitárius püspök, aki 1994-től (→ 1994.12.03) vezette az erdélyi egyházat. [RMSz, júl. 30.] (→ 1996.12.14)

Bálványosfüreden véget ért az ifjúsági szabadegyetem (→ 1996.07.22). Mintegy kétszáz hallgatója volt a Ro. és Mo. geopolitikai kilátásai c. témakörnek, melyről tk. Valentin Stan (a Helsinki Csoport tagja), Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és Toró T. Tibor folytatott eszmecserét. [Háromszék, júl. 29.]

Nem tiltják be a ref. világtalálkozót (→ 1996.07.20), amíg az nem ütközik az alkotmány előírásaiba – mondta a vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. [Népszabadság, júl. 27.]

1997. december 12.

Meg nem erősített lapértesülések szerint a PNTCD leváltani készül G. Pruteanut az oktatási bizottság éléről. [MTI] ● [Az értesülés téves volt.]

Gabriel Andreescu, Renate Weber, Doina Cornea és Smaranda Enache levélben fordult az RMDSz-hez és arra kérték a szövetség vezetőit, ne lépjenek ki a koalícióból, mert a kilépés súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna (pl. az ultranacionalisták diadalát, beleértve az előző koalíció újbóli megerősödését; a jelenlegi koalíció teljes szétzilálást, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; az euroatlanti integráció esélyeinek romlását). [Táj., dec. 12.]

1998. július 11.

A parlament külügyi bizottsága nem fogadta el Smaranda Enache (a „magyar szélsőségesek barátja”) finnországi nagykövetté való kinevezését, adta hírül az Adevărul. [RMSz, júl. 11.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz a szövetség sikereként könyvelte el Hajdú Gábor kinevezését az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor megválasztását az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztását az RTV igazgatótanácsába valamint a kisebbségeknek visszaadandó 17 ingatlanról szóló határozatot és a 22-es kormányrendelet alapján elhelyezett kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., júl. 13.]

1998. október 3.

Az SzKT, 11 órás vita után, 59 igen szavazattal 37 nem ellenében, úgy döntött: hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait (→ 1998.09.06). A testület fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények esetén ismét felülbírálja a koalíciós részvételt. Az RMDSz nem mond le a Kolozsvár központú m. egyetemről. – Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levélben közölte: amennyiben az SzKT elfogadja a kormány javaslatát, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. – Tőkés László szerint cseberből vederbe került az RMDSz: „úgy látszik, állandóan a minimum minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek”. A tb. elnök azt javasolta, hogy az SzKT döntését halasszák el egy héttel, addig pedig tegyék társadalmi vita tárgyává a kormányból való kilépést. [RMSz, okt. 5.; Szabadság, okt. 5.]

Kónya-Hamar Sándor vitairatának címe (Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban) összefoglalja a szerző véleményét a kérdésről. [Szabadság, okt. 3.]

1998. október 31.

Mo. támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az EU tagállamai töröljék el a Ro.-val szembeni vízumkötelességet – jelentette ki Martonyi János, azután, hogy megbeszélést folytatott Andrei Pleşuval. [Szabadság, okt. 31.]

A parlament külügyi bizottsága Smaranda Enache, nemrég (→ 1998.07.11) kinevezett finn nagykövet visszahívását kérte Emil Constantinescutól, hivatkozva Enache asszony politikai nyilatkozatára (→ 1998.10.03), mely – a bizottság szerint – alkotmányellenes és ellenkezik a diplomáciai testület szabályaival. [Szabadság, okt. 31.]



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998