Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Egyed Péter

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1994. november 7.

Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]

1996. április 20.

Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]

Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.]

1997. január 31.

A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)

Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.]



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998