|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Dumitrescu, Constantin Ticu 1992. január 13.Kozsokár Gábort választották a szenátus alelnökévé, a menesztett Király Károly helyett. (→ 1991.11.11; 1991.12.18)Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke arról számolt be, hogy állandó zaklatásnak van kitéve, a SRI folytatja a volt Securitate tevékenységét. [Cotidianul, jan. 13.] Bukarestbe érkezett az ET parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. 1992. december 16.Provokációval kezdődött a temesvári emlékezés hete: felgyújtották a December 17. Társaság székházát; a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat és megállapították a szándékosságot. – Igazságtétel és megbékélés címmel konferencia kezdődött. – Az Opera téri nagygyűlésen tk. Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Constantin Ticu Dumitrescu (a volt politikai foglyok szövetségének elnöke) és Corneanu ortodox érsek is felszólalt.1993. november 25.Ro.-ban elmaradt a besúgók, szekusok leleplezése, Claudiu Iordache javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban a kérést elodázták. Az AFDPR nevében Ticu Dumitrescu (PNTCD) kezdeményezett újabb átvilágítást, de ennek kicsi az esélye, amíg olyan emberek vannak a parlamentben, mint pl. Adrian Păunescu. [MN, nov. 25.]1993. december 8.Bukarestben mintegy 30 ezer ember tüntetett, a kormány és Iliescu ellen. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. [MN, dec. 9.]Nagy vihart kavart Ticu Dumitrescu (→ 1993.11.25) indítványa: hozzák nyilvánosságra az 1945–1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. [PH, dec. 9.] 1997. szeptember 4.A parlamentben nagy vitát kavart az átvilágítási törvénytervezet. A tervezet atyja, Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescut, hogy elszabotálja tervezet napirendre tűzését és ezzel késlelteti a Securitate egykori irattárához való hozzáférést. [MN, szept. 6.]Az RMDSz székházában fogadták Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Markó Béla ismertette a hazai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció hazánk integrációja irányába tett erőfeszítéseit. A vendég szerint sokat javult Ro. nemzetközi megítélése, ami az integráció egyik alapfeltétele; hangsúlyozta a kisebbségi kérdés kezelésének fontosságát. [Táj., szept. 4.] Az EMKE és az RMNKT képviseletében Dáné Tibor Kálmán részt vett az ANUP (szabadegyetemek orsz. szövetsége) rendkívüli ülésén, melynek célja az új alapszabály kidolgozása, melynek segítségével – még egy modern NGO-törvény hiányában is – új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. [Táj., szept. 4.] 1998. április 17.Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI] Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.] Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI] 1998. június 19.Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.] A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.] 1998. június 25.A kormány elfogadta 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ezek közül korábbban 8 tartozott m. egyházak, közösségek birtokába: Nagyváradon a két püspöki palota, Kolozsváron az EMKE székháza és az unitárius nyugdíjpénztár épülete, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, Gyulafehérváron a Batthyaneum, a hétfalusi evangélikus iskola. A rendelet elvi határozatot jelent, amelynek alapján külön-külön bizottságok tárgyalnak az érdekeltekkel (a volt tulajdonosokkal és az épület jelenlegi használóival) a visszaadás folyamatáról. A rendelet nem tartalmaz határidőt. [MTI]A szenátusban véget ért a Securitate dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat vitája. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a vita során olyan részeket vettek föl a tervezetbe, amely lerontja a civil társadalom ellenőrzési lehetőségét. [Táj., jún. 25.] A kormány tagjai zárt borítékban nyilatkozatot adtak át a kormányfőnek arról, hogy milyen volt a viszonyuk a Securitatéval. [MTI] (→ 1998.07.06) Az RMDSz képviselői frakciója nyilatkozatban állt ki Bárányi Ferenc mellett: Bárányinak nem kell lehajtania a fejét eddigi közéleti tevékenységéért; elítélik a politikai lejáratási kampányt, amelyet az tett lehetővé, hogy a titkosszolgálat irattárai nincsenek semleges kézben. Sürgetik a Ticu Dumitrescu-féle törvény mielőbbi alkalmazását. [Táj., jún. 25.] A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet, amelyet a 15 elismert egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997–98 közötti 6 találkozó alkalmával fogalmazódott meg. [Szabadság, jún. 25.] 1999. június 10.A képviselőház 244:13 arányban elfogadta a Securitate-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvény tervezetét. Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője csalódottan beszélt arról, hogy az eredeti tervezetet kilúgozták. [Szabadság, jún. 11.] (→ 1999.12.08)Bogdan Niculescu Duvăz alelnök leszögezte: a PD nem szándékozik kilépni a koalícióból. [Szabadság, jún. 11.] Markó Béla szerint Emil Constantinescu túlzott jelentőséget tulajdonított a Kolozsvári Nyilatkozatnak (→ 1999.06.09), az elnök reakciója „választási kampányra emlékeztető jellegű”. Ha az Erdélyben élő ro. és m. értelmiségiek elégedetlenkednek a központi irányítással, azt mindenképpen meg kell hallgatni. [Szabadság, jún. 10.] 1999. június 29.Hosszas viták és egyeztetések nyomán a képviselőházban 175:95 arányban elfogadták a köztisztviselők közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, ott egyes köztisztviselőknek beszélniük kell a kisebbségek nyelvét is. [Szabadság, jún. 30.]Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát az AFDPR. Felkérték Constantinescu elnököt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék megcsonkított törvényét (→ 1999.06.10, 1999.12.08). A testület megerősítette elnöki tisztségében Constantin Ticu Dumitrescut, aki elmondta, a törvény eredeti szándéka az volt, hogy mindenki megismerhesse a róla készült dossziét; átláthatóvá tegyék a közszereplők múltját; ismertté tegyék a politikai rendőrség tetteit. Sajnos az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem a kitűzött célt követi. [HN, jún. 29.] 1999. október 21.A parlament két házának együttes ülésén végleges formát öltött a Securitate-dossziékhez való hozzáférhetőséget szabályozó, ún. Ticu Dumitrescu-törvény (→ 1999.06.10, 1999.06.29). A végleges törvény messze került az eredeti elképzeléstől, számos olyan cikkelyt vittek be a törvénybe, amely lehetetlenné teszi a szekus-hálózat leleplezését. [Szabadság, okt. 21.] – Bár az RMDSz ellentmondásosnak és sok tekintetben hatástalannak tartja, mégis megszavazta a törvényt; a törvény tkp. előrelépést jelent a múlt feltárása felé. [Táj., okt. 21.] (→ 1999.12.08, 1999.12.14)1999. december 8.Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.] Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14) A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15) Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.] 2000. május 20.Tempfli József reményei szerint az európai szervek ellenőrizni fogják a snagovi dokumentum (→ 2000.05.17) tartalmát, s így nem merül feledésbe az abban megfogalmazott sok ígéret. A nagyváradi róm. kat. püspökség 11 épületet kér vissza, ebből 9-et a városban. [BN, máj. 20.] – Tőkés László szerint nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a ro. kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, minden az ígéretek szintjén marad. [BN, máj. 27.]Csíkszeredában leleplezték a komm. diktatúra áldozatainak és üldözötteinek emlékművét (Nagy Ödön alkotása). Az ünnepségen jelen volt Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke is. [RMSz, máj. 23.] 2002. január 10.Orbán Viktor meghívására munkamegbeszélésen vettek részt a MÁÉRT vezetői, téma: a státustörvény végrehajtásának első tapasztalatai. [Szabadság, jan. 10.; RMSz, jan. 11.]Constantin Buchet, a CNSAS titkára cáfolta Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágítási törvény ’atyja’ állítását, miszerint pol. nyomást gyakorolnak a CNSAS-ra. Eddig 5000-en kérvényezték azt, hogy megtekinthessék a dossziéjukat, s ezt 200-an meg is tették. [Szabadság, jan. 10.] – C. T. Dumitrescu adatai szerint 1989. dec. és 1990. márc. között mintegy 80 ezer dosszié tűnt el. Mivel úgy látja: nincs foganatja a törvénynek, ezer szekus tiszt és kollaboráns nevét tette közzé. [Krónika, jan. 10.] Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát – látva azt, hogy a tavalyi restitúciós törvénytervezet nem hozta meg a várt eredményt –, nyílt levélben kérte az RMDSz tisztségviselőit, hogy a parlamentben és európai fórumokon is szorgalmazzák a ’restitutio in integrum’ végrehajtását. [RMSz, jan. 10.] lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
