|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Dézsi Zoltán 1993. június 20.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.] Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.] 1994. február 27.Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1995. július 1.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. december 30.Csíkszeredában beiktatták Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek így le kellett mondania a gyergyószentmiklósi polgármesteri székről. [Táj., 1997. jan. 8.]1997. március 25.Gyergyószentmiklóson, a polgármester-választás 2. fordulójában is Páll Árpád (RMDSz) győzött, így Dézsi Zoltán után ő lett a város új vezetője. [Táj., márc. 26.]1997. június 18.A szovátai TOK épületében tartotta 5 napos konferenciáját az RMNKT. Társszervező: KLMT és a Rhododendron Környezetvédő Egyesület; a téma: Műemlékvédelem és természetvédelem. [Táj., jún. 19.]A képviselőház emberjogi bizottsága meghallgatta Szász Jenőt, Dézsi Zoltán megyei prefektust és Egyed Árpád megyei főjegyzőt. Remus Opriş kormányfőtitkár szerint gyanús az adományozás, homály fedi a csereháti beruházás (→ 1997.06.05) hátterét. Szász Jenő bemutatta az igazoló dokumentumokat amely szerint a terület a város tulajdona. A bizottság nem foglalt állást. [UH, jún. 24.] – A kormány közvetítésével tovább folynak a tárgyalások. [RMSz, jún. 19.] (→ 1997.06.24) 1997. október 3.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16) Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.] 1997. november 25.A szenátusban a tanügyi törvény vitájában Laurenţiu Ulici, az írószöv. elnöke (aki pártolta azt, hogy Ro. történelmét és a földrajzát anyanyelven lehessen tanulni) Pruteanu szenátor vádjaira válaszolva elmondta: az ukrajnai románok az iskolában románul tanulhatják az összes tárgyat és ro. egyetemük is van, de Pruteanuval együtt Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani ro. iskolákban. [MTI]Tőkés László az SzKT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte nov. 12-én, amelyhez megnyerte 44 SzKT-tag támogatását is. Dézsi Zoltán az ülést dec. 6-ra rögzítette, de Tőkés szerint akkor már értelmetlen lesz megtartani, mert addigra véget ér a tanügyi rendelet parlamenti vitája. [RMSz, nov. 27.] 1998. február 23.Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczy Csaba megyei tanácsost. Döntését a prefektus a Bardóczyra ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével és azzal indokolta, hogy Bardóczyt – a csereháti „apáca-költöztetés” miatt – magánlaksértés vádjával is perbe fogták (→ 1997.06.05). Bár a jogvita azóta sem dőlt el, az apácákat – Remus Opriş kormányfőtitkár segédletével és karhatalmi védelem mellett – visszaköltöztették az épületbe. [RMSz, febr. 23.] (→ 1998.02.27)2000. június 23.Megszületett a koalíciós összefogás első látványos sikere: Kolozsvárott, a városi tanács elvetette Gh. Funar javaslatait, így Gavrilă Mircea (PNTCD) és Boros János (RMDSz) lett a város két alpolgármestere. [RMSz, jún. 23.]Ion Iliescu végül mégis megjelent a Legfőbb Ügyészségen, ahol a francia bírák jelenlétében tanúként kellett arról számot adnia, kapott-e pénzügyi támogatást a Franciaországban élő Adrian Costeától, választási kampányára. A kihallgatás után Iliescu azt nyilatkozta: ugyanazt mondta el, amit eddig a sajtóval közölt. [Sajtóf., jún. 23.] Zsombori Vilmos lett Hargita megye tanácselnöke; a helyettesek: Dézsi Zoltán (korábbi prefektus) és Bunta Levente. [RMSz, jún. 26.] Hargita megyében mintegy 600 [!] tanári, tanítói és óvónői betöltetlen helyre várnak jelentkezőket. A friss végzősöknek lesz helyük, azonban a távoli helyeket a legtöbb esetben nem akarják elfoglalni, az üres helyeket általában nyugdíjasok vagy szakképzetlenek töltik be. [RMSz, jún. 23.] A Marosvásárhelyi Napok rendezvényein Fodor Imre – még polgármesteri minőségben – átvehette az ET díszzászlaját; az ünnepségen Pro Urbe díjakat is osztottak, az arra érdemeseket pedig díszpolgárrá nevezték ki, tk. Pápai Zoltán sebészprofesszort. (→ 2000.06.21) [RMSz, jún. 23.] A SRI vezetősége fölmentette a szolgálat Szatmár megyei főnökét, mivel a tiszt kijelentette: a megyei vezetésben ne kapjon helyet az RMDSz és a parasztpárt képviselője. A SRI-vezető politikai szereplésére Szabó Károly kért magyarázatot a szenátus ülésén. [RMSz, jún. 23.] 2001. január 24.Andrei Margát a PNTCD elnökévé választották, ami nem fér össze a BBTE rektorságával. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, ezért most mindenki Marga nyilatkozatát várja. Kása Zoltán szerint Marga megtarthatja mindkét posztját. [Szabadság, jan. 24.]Kerekes Gábor lett az RMDSz önkormányzatokért felelős üv. alelnöke. [Táj., jan. 24.] Dézsi Zoltán – Hargita megye alprefektusi posztjának várományosa – lemondott a Gyergyószéki elnökségről, az SzKT elnöki tisztségéről, valamint a Megyei Tanács alelnöki tisztségéről is. [Krónika, jan. 24.] (→ 2001.01.29) – Alprefektusi posztjába január végén iktatták be. [RMSz, febr. 1.] 2001. január 29.Négy alprefektusi helyet kapott az RMDSz: Dézsi Zoltán (Hargita megye), Riedl Rudolf (Szatmár), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy). [Szabadság, jan. 29.]Frunda György szenátort választották a jogi biz. alelnökévé az ET Parlamenti Közgyűlésén. [Táj., jan. 29.] Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere bejelentette: Bolyai Éveknek nyilvánították a 2001-es és 2002-es esztendőket. Tk. azt tervezik, hogy emlékművet állítanak Bolyai híres pszeudoszférájának. [RMSz, jan. 29.] lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
