Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dáné Tibor

1991. június 21.

Az alkotmányozó parlamenti gyűlés öt, a kisebbségekre vonatkozó cikkelyének megszavazásakor jelen volt Frits Honduis, az ET kisebbségi szakértője. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott.

A Szabadságban Dáné Tibor cikkezett az RMDSz 2. kongresszusán történtekről. (→ 1991.05.24) Dáné 21 ügyrendi pontnál adott be pontosító vagy tisztázó javaslatokat, amelyeket a kongresszus elfogadott. Amikor a „Gézák párharca” folyt, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek, de Tőkés azt nem vállalta. ● [A „Gézák párharca” arra vonatkozik, hogy elnökválasztáskor az első szavazás eredményeként Szőcs Géza lett a győztes, de ezt a szavazást Tokay György megvétózta azzal az ürüggyel, hogy az urnában kevesebb szavazat van, mint ahány szavazócédulát kiosztottak. A megismételt szavazás Domokos Géza győzelmét hozta.]

1991. október 22.

Csiha Tamás és Takács Csaba különvéleményt fogalmazott meg a Har–Kov-jelentéssel kapcsolatban. A jelentés tendenciózus voltát adatokkal cáfolták. [Népújság, okt. 22.]

Kapcza Imre nyílt levélben jelentette be, hogy lemond az RMDSz Kolozs megyei választmányi tagságáról, mert nem vitatták meg észrevételeit (pl. a m. iskolák ügyének képviselete és Szőcs Géza tevékenységének elemzése). [Szabadság, okt. 22.] [A Szőcs–Kapcza-vita további hozzászólásai a Szabadság c. napilapban: Dáné Tibor (okt. 30.); Jakab Antal (nov. 5.); Kapcza Imre (dec. 5.)] (→ 1991.12.18, 1991.12.24)

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 17.

Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]

Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]

Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31)

1993. július 27.

Dáné Tibor válaszolt Fábián Ernő és Mikó Lőrinc vitacikkére (→ 1993.07.01), megvédve a szocdem eszmék és a platform becsületét. [RMSz, júl. 27.]

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a magyarországi kisebbségi törvényt.

1993. december 31.

Kolozsvárott megalakult a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés (SzÚT); eln.: Dáné Tibor, aleln.: Bitay Ödön, titkár: Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDE politikai elképzeléseit támogatják az RMDSz-ben. [Népszabadság, dec. 31.] (→ 1993.06.17, 1994.10.25, 1994.11.17)

1994. október 25.

Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának fölavatásán. [RMSz, okt. 27.]

Elutazott a Szocialista Internacionálé küldöttsége. Philippe Bousquin belga szocialistával az élen azért jöttek Ro.-ba, hogy megvizsgálják a szocdem pártok (PDSR, PD, PSDR) tevékenységét. Mindhárom párt csatlakozni szeretne az Internacionáléhoz. [RMSz, okt. 27.]

Bitay Ödön, a SzÚT (→ 1993.12.31) alelnöke elmondta, hogy Erdélyi M. Szociáldemokrata Párt néven új pártot kívánnak létrehozni. Azért döntöttek így, mert az RMDSz mellőzi a szocdem platformot. [MH, okt. 25.] Dáné Tibor, a platform elnöke nem támogatta a különválást: amennyiben Bitayék a párttá alakulást szorgalmazzák, ő kilép a tömörülésből. [RMSz, okt. 27.] (→ 1994.10.28, 1994.11.01, 1994.11.17)

Nicolae Văcăroiu hazatért kétnapos prágai látogatásáról. Tárgyalt a cseh elnökkel és aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást. Václav Klaus kormányfő nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Ro. kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. [RMSz, okt. 27.]

1994. október 28.

Dáné Tibor kijelentette: még nem tudott kapcsolatba lépni Bitay Ödönnel, de ha Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni (→ 1994.10.25), akkor diverzáns, a ro. hatalom ügynöke. [RMSz, okt. 28.] – Takács Csaba elmondta, hogy a következő SzKT-n tisztázzák a szocdem tömörüléssel kapcsolatos problémákat. [RMSz, okt. 29.]

1994. december 16.

Nagyváradon megkezdte kihelyezett kétnapos tanácskozását az MVSz vezetősége. Az 1989-es események évfordulóján Csoóri Sándor elnök nyílt levelet intézett Ro. polgáraihoz: nyújtson békejobbot a két nép. [Szabadság, dec. 21.]

A Kossuth rádió – bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott –, két ízben is bemondta a ro. sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. („Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek” – idézte Dáné Tibor [Szabadság, 1995. jan. 19.]) Az ügy nagy visszhangot keltett. (→ 1994.12.28, 1995.01.04)

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” – írta Katona. [Szabadság, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1996. január 9.

Katona Ádám két hónapja válaszolt (Szabadság, 1995. nov. 9.) Dáné Tibor levelére (→ 1995.09.28), amelyre Markó Béla levélben reagált (1995. dec. 13.). Az EMK most a sajtóban válaszolt Markónak, tisztázni óhajtván Katona Ádám szándékát. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSz-ből való „kirekesztését” tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért a szövetségi elnöknek a rasszista nézeteket elutasító szemléletével (Katona „olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye … nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez”), de úgy vélik, Markó Béla félreértette Katona véleményét. [RMSz, jan. 11.; Táj., jan. 9.] (→ 1996.01.14)

1996. március 5.

Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]

Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18)

1996. március 31.

Markó Béla, Takács Csaba és Dáné Tibor (SzT) vett részt az MSzP 5. kongresszusán. Markó köszöntő beszédében kifejtette, hogy a ro.–m. alapszerződés azért jutott holtpontra, mert a ro. kormány nem fogadja el, hogy a kisebbségek számára új jogi helyzetet kell teremteni. „Azt kérjük a m. kormánytól, hogy a minket érintő kérdésekben továbbra is támaszkodjék a mi véleményünkre, velünk együtt, a mi egyetértésünkkel keresse a megoldást” – mondta a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 1.]

1997. április 12.

Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]

Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]

Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]

1999. február 16.

A szocdem tömörülés, a SzÚT 1994-ben alakult, első elnöke Dáné Tibor volt, 1997-től Bucurné Horváth Ildikó vezeti, aki elmondta: az emberek bizalmatlanok mindennel kapcsolatban, aminek a nevében a „szoc-” olvasható. Emlékeztetett: az EU 15 tagállam közül 11-ben szocdem vagy szocialista párt van hatalmon. [EN, febr. 16.]


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998