Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-20 | 21-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Coposu, Corneliu

1990. január 2.

Horváth Andor, az IB szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) és a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselőivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).

Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesülete (AFDPR).

Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindult a Balcerowicz-program.

1990. január 8.

Ismét sugározni kezdte m. ny. műsorát az RTV. A hagyomány szerint hétfő délutánra tették a fontosabb műsorokat.

Átszervezték és átkeresztelték a hírügynökséget: Agerpresből Rompres lett és a CFSN-nek rendelték alá.

A fővárosi bíróságon bejegyezték az első politikai pártot: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amelynek a folytonosságát az elnök személye – Corneliu Coposu – biztosította. [Coposu (1914–1995), egy szilágysági falu görög katolikus papjának fia jogot végzett és már fiatalon a politikai pályát választotta. A parasztpárt egyik vezetőjeként 1947-ben vetették börtönbe. Börtönéveinek közel felét magánzárkában töltötte. Amikor az 51 kg-ra fogyott politikust 1964-ben szabadon engedték, már beszélni sem tudott. Két és fél évet kényszerlakhelyen töltött a Bărăganon, majd évekig építőipari segédmunkás volt. Amikor 1989. dec. 22-én a KB épületében jelentkezett, hogy az alakuló új hatalomnak fölajánlja a szolgálatait, Iliescu üzent neki, hogy nincs rá szükség. (Ştefănescu: 43–44.)]

1990. január 29.

Bukarestben folytatódott a munkások FSN-melletti szimpátiatüntetése. Megtámadták a parasztpárt székházát, Corneliu Coposut csak karhatalmi segítséggel sikerült megmenteni.

A bukaresti bíróságon bejegyezték a Romániai Demokrata Agrárpártot (Partidul Democrat Agrar din România = PDAR). [Ştefănescu: 129.]

1990. december 1.

A Gyulafehérváron zajló ro. nemzeti ünnepen Szőcs Géza (RMDSz) és Corneliu Coposu (PNTCD) beszédét nacionalista csoportok kiabálással, fütyüléssel zavarták meg. A rendbontókat – a tévéközvetítés tanúsága szerint – Petre Roman, az emelvényről, karjelzésekkel „vezényelte”. Másnap az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott, kérve a miniszterelnök menesztését. (→ 2000.10.14)

1991. szeptember 27.

Bukarestben megkezdődött a PNTCD első kongresszusa. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották.

Adrian Năstase New Yorkban találkozott James Bakerrel, az AEÁ külügyminiszterével.

1991. december 16.

Temesvárott egyházi ünnepségekkel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Az Opera téren mintegy 20 ezer ember előtt tartottak nagygyűlést. A gyűlés szónokai: Tőkés László, Doina Cornea, Corneliu Coposu (PNTCD), Radu Câmpeanu (PNL), Sergiu Cunescu (a szocdem párt [PSDR] eln.), Stelian Tănase (PAC aleln.), Tokay György (RMDSz). – Iliescu elnök a kedvezőtlen légköri viszonyokra hivatkozva nem jelent meg, maga helyett egy elnöki tanácsost küldött, így a tanácsost dobálták meg tojással. – Az ünnepség részeként jelképes zarándoklat indult Szilágymenyőbe. [RMSz, dec. 18., 20.]

Gh. Oprea kivételével elvetették a vádakat a perbe fogott RKP KB-tagok ellen, mindannyiukat szabadlábra helyezték. [RMSz, dec. 17.] (→ 1992.01.20)

1992. április 16.

Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]

Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.]

Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.]

A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.]

Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.]

A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut.

1992. június 23.

Victor Drăgoi tanfelügyelő, mondvacsinált ürüggyel leváltotta a Brassai Líceum igazgatóját. Az intézkedés ellen Tőkés Elek, a megye m. tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a miniszterhez. [Szabadság, jún. 24.; RMSz, jún. 25.]

Domokos Géza és Takács Csaba részt vett a CD-t alkotó pártok vezetőinek tanácskozásán. Corneliu Coposu bejelentette, hogy újabb pártok kérték felvételüket a koalícióba. [RMSz, jún. 23.]

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék 10 év börtönre és pénzbüntetésre ítélte Cseresznyés Pált és (távollétében) Barabás Ernőt. [Népújság, júl. 8.; RMSz, júl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

Temesvárott újabb ellenzéki tüntetést rendezett a Temesvár Társaság, ahol Corneliu Coposu is felszólalt. A Temesvári Kiáltvány szellemével azonos felhívást fogadtak el. (→ 1992.07.10)

Toró T. Tibor nyilatkozott a temesvári RMDSz kezdeményezéséről: külön népszámlálást terveznek, mert nem bíznak a hivatalos adatokban. [TÚSz, júl. 7.]

Befejezte éhségsztrájkját Kádár Attila (→ 1992.06.28), aki után, mintegy láncot alkotva, újabb és újabb személyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intézkedései ellen. Teodor Mărginean görög kat. tanító volt az első, akit Doina Cornea és Octavian Buracu is támogatásáról biztosított. [Szabadság, júl. 11.]

1992. szeptember 23.

Bukarestben szimpátiatüntetést rendeztek a CD és Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza is. [AP]

1992. október 11.

Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzött meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyert, 61,43: 38,57% arányban. Constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győzött, ezek mind erdélyi megyék voltak. Iliescu megválasztása szentesítette a parlamenti választások nyomán körvonalazódott balratolódást. Két kommentár az eseményről: vissza kell fogni a nemzetellenes reformokat, így aztán a románság méltó módon, saját uraként élhet hazájában (C. V. Tudor, PRM) – „a románság egy része megszokta a rosszat” (Corneliu Coposu, PNTCD). [MH, okt. 13.]

1992. október 27.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]

A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.]

1992. december 16.

Provokációval kezdődött a temesvári emlékezés hete: felgyújtották a December 17. Társaság székházát; a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat és megállapították a szándékosságot. – Igazságtétel és megbékélés címmel konferencia kezdődött. – Az Opera téri nagygyűlésen tk. Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Constantin Ticu Dumitrescu (a volt politikai foglyok szövetségének elnöke) és Corneanu ortodox érsek is felszólalt.

1993. szeptember 6.

A ro. parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSz Memoranduma kapcsán. Még Corneliu Coposu is elítélően nyilatkozott, mondván: az RMDSz téved, amikor elutasítja Ro. nemzetállam jellegét és előjogokat követel magának. A sajtó is elutasító hangon kommentálta a dokumentumot. [MN, szept. 6.; Népszabadság, szept. 7.]

1994. január 6.

Corneliu Coposu (PNTCD) Iliescunak írt levelében felháborodottan utasította vissza azt, hogy a kormány, miután alig menekült meg a bizalmatlansági indítványtól (→ 1993.12.17), most felhatalmazást kért törvényalkotásra. [ÚM, jan. 6.]

1994. március 2.

Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]

Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]

1994. március 6.

A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)

Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.]

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. április 5.

A m. külügyi szóvivő reakciója (→ 1994.03.30): a vízumkényszer bevezetése a diplomaták számára újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban. [MH, ápr. 5.]

A PDSR és a PNTCD az előrehozott választásokról tárgyalt. C. Coposu egyetért ezzel, ha megalakul egy stabil és szavahihető kabinet.

Milosevics szerb elnök egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Milosevics elégedett a ro. félnek a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával; a közeljövőben aláírják a két ország alapszerződését. [BN, ápr. 5.] ● [Utóbb az ellenzéki lapok megszellőztették: a temesvári vegyiüzemekből, egy korábban épült földalatti csővezetéken, ellenőrizhetetlen mennyiségű gázolaj áramlott át az embargó sújtotta Szerbiába. Vesd össze: ]920608.]



lapozás: 1-20 | 21-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998