Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-20 | 21-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andreescu, Gabriel

1990. november 8.

A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.

Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott.

A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával.

1992. december 20.

Az AC kongresszusán Gabriel Andreescu vette át a távozó Ana Blandiana helyét.

A ro. ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai egyházat. [AP]

1993. január 15.

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].

1993. június 24.

Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]

Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.]

1994. november 16.

Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)

Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23)

A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.]

1995. február 9.

Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]

A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.]

Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.]

1995. február 16.

Az atlantai delegáció nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a parlament az RMDSz-t elítélő nyilatkozatot hozott (→ 1995.02.13). Tokay György leszögezte, hogy az RMDSz elleni kampánnyal a ro. szélsőségesek a demokráciát veszélyeztetik. Tőkés László megjegyezte: „a hatalom hű maradt önmagához: a parlament kéz háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el.” [RMSz, febr. 17.] – Atlantában közös sajtóértekezlettel ért véget a kétnapos megbeszélés-sorozat. Gabriel Andreescu úgy vélekedett, hogy az RMDSz világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. [RMSz, febr. 18.] Hrebenciuc fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Markó Béla szerint sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de megegyezés nem született. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSz egységes álláspontot képviselt. [ÚM, febr. 17.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.]

Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.]

Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.]

Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.]

1995. szeptember 1.

Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]

A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06)

Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.]

1995. szeptember 9.

Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.]

1995. december 15.

Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]

Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.]

Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.]

1995. december 16.

Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]

Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18)

Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27)

1996. július 27.

Életének 84. évében, Kolozsvárott elhunyt Erdő János, unitárius püspök, aki 1994-től (→ 1994.12.03) vezette az erdélyi egyházat. [RMSz, júl. 30.] (→ 1996.12.14)

Bálványosfüreden véget ért az ifjúsági szabadegyetem (→ 1996.07.22). Mintegy kétszáz hallgatója volt a Ro. és Mo. geopolitikai kilátásai c. témakörnek, melyről tk. Valentin Stan (a Helsinki Csoport tagja), Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és Toró T. Tibor folytatott eszmecserét. [Háromszék, júl. 29.]

Nem tiltják be a ref. világtalálkozót (→ 1996.07.20), amíg az nem ütközik az alkotmány előírásaiba – mondta a vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. [Népszabadság, júl. 27.]

1996. augusztus 27.

Gabriel Andreescu felszólította az RMDSz vezetőit: ne gördítsenek akadályt az alapszerződés útjába, mely „értékes lépés mind Ro., mind Mo. számára és nemzetközi tekintélyünk növekedéséhez vezet”. [Szabadság, aug. 27.]

Budapesten az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást a rendkívüli Országgyűlés összehívásához (→ 1996.09.03); az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írhatja alá a szerződést. Emellett arra kérték a kormányt, hogy folytasson további tárgyalásokat és vegye figyelembe a romániai m. szervezetek véleményét. [Népszabadság, aug. 27.]

Kolozsvárott ülésezett az RMEEÁÉ. A m. egyházak vezetői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. Az állásfoglalás leszögezte: „az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását”. [RMSz, aug. 30.]

1996. december 5.

Ion Diaconescut választották a CDR elnökének, azok után, hogy Emil Constantinescu – formailag – kilépett a pártból. [Szabadság, dec. 7.]

A nemzeti kisebbségi törvény mellett érvelt Gabriel Andreescu (Ro. Helsinki Bizottság): a m. kisebbség problémáját nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel korábban (értsd: 1990-ig) rendelkezett. A megoldás feltétele, hogy a magyarság nyerje vissza jelképfontosságú intézményeit (pl. BTE). [Szabadság, dec. 7.]

1997. január 14.

További 4 államtitkári posztot kapott az RMDSz: Béres András (oktatásügy), Kovács Adorján (mezőgazd.), Borbély László (területrendezés), Bara Gyula (népjóléti min.). [Táj., jan. 14.]

Gabriel Andreescu figyelmeztette Constantinescu elnököt arra, hogy jogtalanul nyilatkozta azt korábban, hogy a kétnyelvű feliratozás az ország belügye, ui. ezt az alapszerződés is tartalmazza, tehát külügy, s az 1201-es ajánlás értelmében ezt végre kell hajtani; az ország külpolitikáját a kormány hajtja végre, az elnöknek nincs joga ellenőrizni azt. [RMSz, jan. 14.]

Az RMDSz felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Gh. Funar meg akarta torpedózni a főkonzulátus letelepítését, de a városi tanács 16 tagja kivonult az ülésről, a bent maradt 15 tanácsos pedig nem hozhatott érvényes döntéseket. Ha Gh. Funar aláírásokat akar gyűjteni a főkonzulátus ellen, azt megteheti, de csak a PUNR pénzén, nem a tanácsi költségvetésből. [Táj., jan. 14.]

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]

A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.]

Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.]

1997. szeptember 25.

A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]

Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.]

Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.]

1997. november 14.

A Ro. Helsinki Bizottság tagjai részletekig menő vizsgálatot folytattak a csereháti ügyben. Renate Weber és Gabriel Andreescu szerint nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról, az apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vételét jelenti. [RMSz, nov. 14.]

Az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktus kapcsán Victor Ciorbea újságíróknak elmondta: az RMDSz kiválása a koalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a kormány érdekeit. [MTI]

1997. december 12.

Meg nem erősített lapértesülések szerint a PNTCD leváltani készül G. Pruteanut az oktatási bizottság éléről. [MTI] ● [Az értesülés téves volt.]

Gabriel Andreescu, Renate Weber, Doina Cornea és Smaranda Enache levélben fordult az RMDSz-hez és arra kérték a szövetség vezetőit, ne lépjenek ki a koalícióból, mert a kilépés súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna (pl. az ultranacionalisták diadalát, beleértve az előző koalíció újbóli megerősödését; a jelenlegi koalíció teljes szétzilálást, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; az euroatlanti integráció esélyeinek romlását). [Táj., dec. 12.]



lapozás: 1-20 | 21-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998