Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bugár Béla

1993. augusztus 27.

Antall József – mint az EDU alelnöke – fogadta Markó Bélát és Bugár Bélát a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKdM) elnökét. (→ 1993.09.01)

Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. [RMSz, szept. 1.] (→ 1993.11.15)

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor, Szent István ünnepén fogadta a h. t. m. szervezetek vezetőit: Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László, Verestóy Attila (RMDSz); Bugár Béla, Duray Miklós (MKP); Kovács Miklós (KMKSz); Józsa László (VMSz alelnöke); Ágoston András (VMDNP); Balaskó József (MMNÖK); Jakab Sándor (HMDK alelnöke); HHRF (Hámos László). – A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a köv. hónapokban a m. kormány illetékes szerve tárgyalni fog minden h. t. m. szervezettel. [MN, aug. 21.]

2001. május 28.

Az RMDSz meghívására az MKP 4 vezetőségi tagja látogatott Erdélybe. Bugár Béla elmondta: a felvidéki magyarok érdekszövetsége szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az RMDSz-szel. [Szabadság, máj. 28.]

2002. július 18.

A MÁÉRT ülésén arról döntöttek, hogy a kedvezménytörvény módosításáról a következő találkozón tárgyalnak. Markó Béla elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a h. t. magyarság jó vagy tűrhető helyzetben van. Bugár Béla szerint megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a m.–m. és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval összhangban valósul meg. [Szabadság, júl. 18.] – A kiadott zárónyilatkozat összesíti a korábbi találkozók eredményeit; a MÁÉRT támogatja a kormány azon szándékát, hogy a h. t. m. szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket érintő kérdések eldöntésében, beleértve a támogatói rendszerek működtetését is. [RMSz, júl. 19.]

Vasile Soporan elutasította Gh. Funar fölvetését, hogy az új népszámlálás szerinti eredmények alapján rendezzék a kétnyelvű helynévtáblák helyzetét; továbbra is az 1992-es eredmények tekinthetők hivatalosnak. [Szabadság, júl. 18.]

A Kolozsvár–Szamosújvári Egyházmegye szóvivője szerint jóval több gör. kat. hívő él az országban, mint ahogy azt a hivatalos statisztikák jelzik. [Krónika, júl. 18.]

2002. szeptember 24.

Szlovákiában a választások nyomán olyan kormány került hatalomra, amelyben az MKP is helyet kapott; az RMDSz elnöke gratulált Bugár Bélának. [Népújság, szept. 24.]

Eddig 290 ezer kérvény érkezett az RMDSz-hez a m. igazolvány ügyében; ez mintegy 20%-a a hazai m. lakosságnak. [Krónika, szept. 24.]

2002. november 19.

A MÁÉRT ülésén tk. arról esett szó, hogy az oktatási támogatást terjesszék ki az egy gyermeket nevelő családokra és hogy a munkavállalás terén szélesítsék a kedvezmények körét. Markó Béla – miután szóvá tette, hogy a Sapientiának kisebb összeget szavaztak meg az új pénzügyi évben (→ 2002.11.14) – ígéretet kapott a korrekcióra. Bugár Béla azt javasolta, hogy az oktatási támogatást szülői vagy pedagógusi szövetség is igényelhesse. [Szabadság, nov. 19.]

Dionisie Agache perbe hívta Kovászna megye volt főügyészét, akit bűnpártolással és szolgálati visszaéléssel vádolt; a keresetet első- és másodfokon is elutasították. [Háromszék, nov. 19.] (→ 2003.01.22)

2004. március 16.

Mádl Ferenc a M. Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát és Kasza Józsefet (VMSz); Bugár Béla (MKP) elutasította a kitüntetést, válaszul a m. kormány költségmegszorítási lépésére. Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy a kitüntetés az RMDSz és az erdélyi magyarság következetes politikájának is szól, mert amit elértünk, azt közösen értük el. [Szabadság, márc. 16., márc. 17.; SzFÚ, márc. 16.]

Március 15-ét az erdélyi városokban (tk. Nagykároly, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) is megünnepelték. Kolozsvárott, a MIT nevében, Bardóczi Csaba ismertette a mai ifjúság 12 pontját. [Szabadság, márc. 16.; HN, márc. 16., SzFÚ, márc. 16.; Háromszék, márc. 16.]

A Törvényhozási Tanács negatívan véleményezte a benyújtott autonómia-tervezetet. (→ 2004.01.19, 2004.02.26) Az elutasításban utaltak az ET 1995-ben elfogadott kisebbségi keretegyezményére, amely nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. – Két nappal később a képviselőház közigazgatási szakbizottság is elutasította a tervezetet. [Szabadság, márc. 18.; Krónika, márc. 18.] (→ 2004.03.30)

2004. november 9.

Az újvidéki Magyar Szó szerint az MSzP és a SzDSz nemre buzdító közös nyilatkozata (→ 2004.11.03) akkora pofont jelent a magyarság számára, amelynek hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra is. A MIÉP és a JOBBIK hazaárulónak nevezte az MSzP-t. Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla álláspontja felülvizsgálatára kérte a m. kormányt. [EN, nov. 9.]


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998