Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vetési László

1990. február 19.

Nagyváradon tartották a Romániai M. Keresztény Egyházak Szövetségének (RMKESz) 2. értekezletét (→ 1990.01.22). Az egyes felekezetek képviselői ismertették az egyházukat 1945–1989 között ért anyagi és erkölcsi károkat, majd elfogadták a RMKESz működési szabályzatát és vezetőséget választottak (eln.: Tőkés László; titkárok: Sikli László, Czirják Árpád, Vetési László).

1996. november 1.

A Tolvajostetőn három keresztet állítottak a millecentenárium tiszteletére. A szervezés oroszlánrészét Pataki Imre volt prefektus vállalta, aki igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. [RMSz, nov. 1.]

Brassóban, a lelkészi értekezleten, a ref. teológusok szórvány-missziós munkáját értékelte Vetési László, aki azt is elmondta: sem az RMDSz, sem az egyház nem gondoskodik kellő mértékben a szórványban élő magyarokról. [BL, nov. 1.]

A temesvári prefektúra dísztermében – az alapszerződés aláírásának helyszínén – emléktáblát avattak. [Szabadság, nov. 2.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. április 4.

A BBTE 187 ro. tanára írásban tiltakozott az oktatás etnikai alapú elkülönítése ellen. [Szabadság, ápr. 4.]

Niculae Cerveni a párt kolozsvári székházában közölte, hogy egyesült a PNL-CD és a PL’93. [Szabadság, ápr. 5.]

Bihar megye m. többségű települései közül Nagyszalonta volt az első, ahol a városi tanács határozatot hozott a kétnyelvű helységnév-táblákról. A prefektus felszólította a testületet: vonja vissza a határozatot; a testület elvetette a prefektus érveléseit. [RMSz, ápr. 4.]

Elhunyt Zonda Attila, az RMDSz Maros megyei elnöke. [Táj., ápr. 4.]

A SzET ülésén Markó Béla tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű pol. kérdésekről. Az egyetem ügyében elmondta: a koalícióban egyetértés van az anyanyelvű felsőfokú oktatás szükségességéről, a vita tárgya csupán az, hogy az önálló m. egyetem miként viszonyuljon a BBTE-hez. Markó nem lát ellentmondást az önálló m. egyetem és a BBTE keretében tovább élő m. tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi felsőfokú oktatási hálózat között. A testület megerősítette Jakab Gábort a M. Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a HTvKa kuratóriumi tagságában. [Szabadság, ápr. 5.]

1998. június 12.

Fülöp G. Dénes bejelentette, hogy lemond a VET keretében vállalt tisztségéről (miként azt korábban Kató Béla, Vetési László és Böjte Csaba is megtették), tiltakozásul a Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ui. Dobos Lászlónak ítélték oda, de Patrubány Miklós tiltakozott emiatt. Fülöp G. Dénes szerint a kitüntetéshez nem szükséges a VET beleegyezése. [RMSz, jún. 12.]

2000. augusztus 2.

A kolozsvári székhelyű Diaszpóra Alapítványt Vetési László lelkipásztor alapította 1993-ban szórványmentési céllal. Az alapítvány nemcsak egyházi, hanem oktatási és művelődési szempontokat is szem előtt tart. Az ókirálysági felmérések után két déli városban is megújították a lelkészi állásokat. Bákó megyében és Krassó-Szörényben is összeírták az igényeket, így a KREK-kel közreműködve újabb településekre, kisrégiókba küldenek lelkészeket. [Szabadság, aug. 2.]

2001. március 4.

Temesváron, az Új Ezredév ref. központ építőtelepén istentiszteletet tartottak, ahol Vetési László hirdetette az igét. „Az emelkedő falak és oszlopok tanúsítják, hogy a temesvári közösség akar és tud jövőt építeni.” [NyJ, márc. 6.]

2003. március 22.

Eckstein-Kovács Péter a Márciusi Fórumról (→ 2003.03.14): egy új testületnek illik türelmi időt adni; amennyiben az új szerveződés párt lesz, akkor nyíltan konfliktusba kerülhet az RMDSz-szel és megoszthatja a m. szavazók opcióját – ez viszont az alapítás helytelenségét igazolja. [RMSz, márc. 24.]

Öt képviselő (Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly) azt kérte a szövetségi elnöktől, hogy szerezzen érvényt a Márciusi Fórum által elfogadott alkotmánymódosító javaslatoknak. [Szabadság, márc. 22.] (→ 2003.04.02, 2003.04.19)

Alakuló ülésén 19 tagú vezetőtanácsot választott a Kolozsvár Társaság (elnök: Vetési László); céljuk: ösztönözni a város m. lakosságának megmaradását és sikeres jelenlétét. [Szabadság, márc. 24.]

2004. február 14.

Az RMDSz a teljes nyitottság jegyében indul a helyhatósági választásokon. A belső választások lehetőséget adnak arra, hogy a szövetségen belül minden platform, ideológia, nézet képviselői megmérkőzzenek egymással. Az RMDSz bízik abban, hogy erős érdekképviseletet hozhat létre. [Népújság, febr. 14.]

Az RMEEÁÉ ülésén az egyházak vezetői egyetértéssel fogadták Jakab Gábor és Vetési László jelölését a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumába. Az Erdélyi M. Tévét létrehozó alapítvány (→ 2004.01.29) bejegyzése folyamatban van, az alapítók: Markó Béla, Takács Csaba, Gálfalvi Zsolt (az Audiovizuális Tanács alelnöke), Gáspárik Attila (CNA), Csép Sándor (MÚRE). [Krónika, febr. 14.; Szabadság, febr. 14.] (→ 2004.02.16)

2004. február 16.

Az EU közbenjárására a kormány egy héttel elhalasztotta a nemzetközi örökbefogadásokat szabályozó törvénytervezet elfogadását, ui. az EU-nak még nem alakult ki egységes álláspontja a kérdésről – nyilatkozta a PSD szóvivője. [Krónika, febr. 16.]

A Janovics Jenő Alapítvány kurátorai: Béres András (a SzISzI rektora), Bíró Zoltán (KAM), Hatházi András (színművész), Jakab Gábor (a Keresztény Szó főszerkesztője), Kovács András Ferenc (a Látó szerkesztője), Marosi Barna (író), Márton Árpád (RMDSz-képviselő), Nagy Ágnes (közgazdász), Nagy Zsolt (RMDSz üv. alelnöke), Tibori Szabó Zoltán (a Szabadság szerkesztője), Varga Gábor (az OSIM vezetője; drámaíró), Vetési László (ref. lelkész), Ungvári-Zrínyi Imre (filozófus; Sapientia). A kuratórium döntéseit filmes és tévés szakemberekből álló szakmai testület segíti. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2004.03.02)

Az EMNT nem vesz részt az idei választásokon, de támogatja azokat az erőket, amelyek fölvállalják a közösség autonómia-igényét – közölték az ÁB ülésén. [Szabadság, febr. 16.]

2004. április 8.

Mo. közelgő EU-s csatlakozása miatt májustól ott is a schengeni államokra érvényes díjszabást alkalmazzák, ezért megnőtt a biztosítási zöld kártyák ára. A 15 napra érvényes kártya ára 30-ról 60 $-ra emelkedett, a 30 naposé 40-ről 100 $-ra. [Krónika, ápr. 8.]

Az EREK igazgatótanácsa már a 90-es években határozatot hozott arról, hogy ahol nem létezik állami m. ny. oktatás, ott a lelkésznek kell megtanítania magyarul írni és olvasni a gyermekeket. Erre épül rá a parokiális iskolaterv; Vetési László szerint a szórvány ¾-ében sikeresnek mondható az akció: ahol megvolt az akarat és a lehetőség, ott mindenütt működik a program. [Krónika, ápr. 8.]



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998