|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 65 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-65 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vasile, Radu 1994. november 16.Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23) A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.] 1997. január 6.Az RMDSz színeiben két államtitkárt neveztek ki: Molnár Géza György (egészségügy), Kiss János Botond (vízügy és erdőgazdálkodás). [Táj., jan. 7.]Az EvZ a Ceauşescu-időkre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét (→ 1996.12.27). Az újság megszólaltatta Ioan Şerbănoiut, volt szekus tábornokot, aki a főkonzulátust ellenőrző 30 tiszt tevékenységét irányította; a tábornok szerint a hivatal 16 alkalmazottjából 12 kém volt [!].[RMSz, jan. 9.] Radu Vasile (PNTCD) kiállt a főkonzulátus megnyitása mellett. [Szabadság, jan. 7.] – Iliescu volt elnök érthetetlen engedménynek nevezte a tervet. [Szabadság, jan. 9.] 1997. január 13.Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.] Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.] Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.] Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.] 1997. március 3.Az OT úgy döntött, hogy az RMDSz részt vesz a jan. végén kormányrendelettel létre hozott új, konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). Az új CMN nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. [RMSz, márc. 5.]Radu Vasile megnyugtatta a király látogatásától megrettent polgárokat: a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. [Szabadság, márc. 4.] A VR kezdeményezésére tucatnyi nacionalista szervezet képviselői gyűltek össze, hogy „megvédjék a nemzeti méltóságot”. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – az ukrán–ro. alapszerződésben – le akar mondani a területi követelésekről. [RMSz, márc. 6.] 1997. szeptember 25.A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.] Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.] 1998. március 26.Victor Ciorbea ellen saját pártjában is szervezkednek: Brassóban tanácskozott a parasztpárt mintegy 40 tagja, Radu Vasile főtitkár jelenlétében. A csoport támogatásáról biztosította a PNTCD elnökét, de amellett érveltek, hogy Ciorbea helyett Radu Vasile vegye át a kormány vezetését. A PNL is állást foglalt a kormányfő cseréje mellett. Ciorbea tévényilatkozatban közölte: a jelenlegi helyzetben kötelességének tartja, hogy a posztján maradjon, mindaddig, amíg a parlament bizalmát élvezi. [Szabadság, márc. 27.]1998. április 1.Bukarestben tanácskozott a CMN. A közgyűlés megvitatta és előterjesztésre jóváhagyta a közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetet. [Táj., ápr. 2.]A PNTCD vezető testülete megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu köszönetet mondott Victor Ciorbeának, kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a PD-n belül kell keresni, mely kikényszerítette Ciorbea távozását; az új kormány összetételében meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. A párt Radu Vasilét javasolja a miniszterelnöki posztra. [Szabadság, ápr. 2.] Valeriu Tabără, a PUNR elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek az RMDSz is tagja. [Szabadság, ápr. 2.] 1998. április 6.Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.] A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.] A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27) 1998. április 7.Radu Vasile ismertette a kormánylistát: Andrei Pleşu (külügy); Daniel Dăianu (pénzügy); Victor Babiuc (védelem); Gavril Dejeu (belügy); Radu Berceanu (ipar és kereskedelem); Alexandru Bogdan (mezőgazdaság); Traian Băsescu (közlekedés); Sorin Pantiş (távközlés); Bárányi Ferenc (egészségügy); Andrei Marga (oktatásügy); Horea Ene (tudományos kutatás); Nicolae Noica (közmunkaügy és területrendezés); Sorin Frunzăverde (idegenforgalom); Alexandru Athanasiu (munkaügy és szociális védelem); Ioan Mureşan (reformügy); Valeriu Stoica (igazságügy); Crin Antonescu (ifjúság és sportügy); Alexandru Sassu (parlamenti kapcsolatok); Romica Tomescu (környezetvédelem); Ion Caramitru (művelődés); Alexandru Herlea (európai integráció); Tokay György (kisebbségvédelem). A kormány főtitkára: Radu Stroe, a helyi közigazgatás vezetője: Vlad Roşca; védelmi titkár: Constantin Dudu Ionescu. [RMSz, ápr. 9.]1998. április 13.Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.] Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.] 1998. április 15.Programbeszédében Radu Vasile kifejtette, hogy nem V. Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy kommunikáljanak egymással és felülkerekedjenek egymás iránt táplált előítéleteiken. Leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkraszállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett; lehetőség szerint tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek módszerétől. [Szabadság, ápr. 16.] A parlament két házának együttes ülése – 317:124 arányban – bizalmat szavazott az új kormánynak. [Táj., ápr. 15.]Andrei Marga parlamenti meghallgatásakor (is) ellenezte a m. egyetemet. [BN, ápr. 16.] Kovács László élénken reagált arra az osztrák javaslatra, hogy kötelezzék vízumváltásra a ro. állampolgárokat. Kifejtette: a m. külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Ro. között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Egyetértett azzal, hogy szigorítani kell a (zöld)határ ellenőrzését. [Szabadság, ápr. 16.] Garda Dezső a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform idején akarták elvenni, de akkor a genfi Népbizottságnál ezt sikerült megakadályozni. 1944 után Mihály király – a m. nép fellépése nyomán – törvényes keretet biztosított a CsM működésének, s azt csak 1948-ban államosították. [RMSz, ápr. 16.] 1998. április 16.Radu Vasile első kormányfői útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett, hogy helyi vezetőkkel tárgyaljon. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. Rámutatott: alaptalanok a m. tőke túlzott térhódításáról szóló hírek, s az sem igaz, hogy „elmagyarosították” a helyi közigazgatást. [Szabadság, ápr. 17.]Budapesten konferenciát tartott a HTMH és a M. Külügyi Intézet Magyarország csatlakozása az EU-hoz és ennek hatása a h. t. magyarokra címmel. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a h. t. résztvevők által megnevezett szakértőkkel. [RMSz, ápr. 18.] 1998. április 17.Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI] Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.] Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI] 1998. április 21.Radu Vasile beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban. Utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Ro. monitorizálását. Elmondta, hogy a ro. kormány visszaszolgáltatja az elkobzott javakat és kárpótlást nyújt. A helyhatósági és oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesíti a kormány változatát. [RMSz, ápr. 23.]Markó Béla és Nagy Zsolt üv. alelnök Salzburgba utazott, hogy részt vegyen az EDU (→ 1993.09.01) pártvezetőinek konferenciáján. A konferencia célja, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. (Az EPP és az EUCD – melyben az RMDSz megfigyelői státussal rendelkezik – közel áll az egyesüléshez.) [Táj., ápr. 21.] Budapesten megkezdődött a M. Professzorok Első Világtalálkozója. Mo.-n 1250, a világban szétszórtan 600 m. professzor él, közülük 200-an az utódállamokban. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket eljuttatnak minden professzorhoz. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik. [MTI] 1998. április 22.Markó Béla Radu Vasilével tárgyalt az államtitkári tisztségek elosztásáról; a szövetség arra törekszik, hogy megőrizze államtitkári posztjait. [Szabadság, ápr. 23.]1998. április 24.Radu Vasile egy interjúban elmondta: támogatja azt, hogy a kisebbségi iskolák alternatív tankönyveket használjanak. A Ro. földrajza és történelme tantárgyak oktatási nyelvéről szólva megjegyezte, hogy meg lehet fontolni a m. ny. tanítás változatát is. [Szabadság, ápr. 25.]1998. április 27.Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.] 1998. május 8.A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI] Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.] 1998. május 14.Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.] Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.] 1998. május 27.Radu Vasile szerint amikor a Horn-kormány előtt a m. kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Reméli, hogy a m. pártok fölismerik: a két ország közötti viszony megromlása egyik országnak sem érdeke. [Szabadság, máj. 27.]Az RMDE 4. közgyűlése sajnálattal állapította meg, hogy nem sikerült az RMDSz figyelmét ráirányítani a kisjövedelműek és munkanélküliek gondjaira és nem sikerült munkaügyi és szociális főosztályt alakítani a Szövetség keretében. A kiadott közlemény szerint az RMDE az RMDSz lojális ellenzékeként kíván működni. [RMSz, máj. 27.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
