Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Gábor

1990. október 20.

Nagyváradon tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. A választmány: Nagy Béla (eln.), Pápay Zoltán (üv. aleln.), Varga Gábor (pol. aleln.), Jakabffy László (szervezési aleln.), Orbán Mihály (titkár).

1991. október 19.

Nagyváradon küldöttgyűlést tartott a megyei RMDSz. Megnyitó beszédében Tőkés László (tb. elnöki minőségben) óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól. (→ 1991.10.03) Hosszú vita után Varga Gábort választották megyei elnökké, a politikai alelnök Pápay Zoltán lett. [RMSz, okt. 25.]

Parajdon Áprily Lajos emlékházat avattak.

Agyagfalván – nagy rendőri jelenlét mellett – csak egy kisebb csoport vett részt a megemlékezésen. Incidens nem történt. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13)

1992. július 30.

Varga Gábor, az RMDSz Bihar megyei elnöke beadványában javaslatot tett több nagyváradi utca nevének megváltoztatására. Elsősorban a Ion Antonescu u. nevét kell lecserélni. [BN, júl. 29.]

1993. május 29.

Nagyváradon tartotta küldöttgyűlését a megyei RMDSz. Arról döntöttek, hogy a titkárság helyét üv. elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Elnökké ismét Varga Gábort választották, aleln.: Kopacz Géza. [BN, jún. 1.]

Székelyudvarhelyen fölavatták Tamási Áron mellszobrát (Szabó János helyi szobrász alkotása).

1993. november 4.

Bill Clinton aláírta a hivatalos okmányt, így Ro. megkapta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát. [Népszava, nov. 4.]

A ro. ET-küldöttségbe delegálták tk. Adrian Moţiut (PUNR), Iuliu Furót (PRM) és Adrian Păunescut (PSM). Az egyetlen hozzáértő a jogász Frunda György (RMDSz). [MH, nov. 4.]

Varga Gábor örömmel közölte, felhívásuknak (→ 1993.10.22) lett foganatja, a befizetéseknek köszönhetően nem kell felfüggeszteni a titkárság tevékenységét. [BN, nov. 4.]

Az RMCsSz-t és a ro. társszervezetet fölvették a cserkészek világszövetségbe. [RMSz, nov. 4.]

1995. január 6.

Varga Gábor zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSz parlamenti frakciójának tagjait. A Tőkés László elleni rágalomhadjáratról vitatkoztak, de az értekezlet nem oldotta föl a feszültségeket. Nagy Benedek visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök c. Tőkés-ellenes röpiratát (amelyet 1994. dec. 20-án osztott szét a képviselőházi RMDSz-frakcióban; a röpirat a ro. sajtó félrevezető közlése alapján született; Tőkés ui. a botrány kirobbanásakor így reagált: csak annyira voltam besúgó, mint mindenki más). Verestóy Attila szerint Nagy Benedek levele [lásd: BN, jan. 6.] elhibázott volt, de nem tekinthető diverziónak. Tőkés a tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást, ennek azonban többen is ellenálltak. [RMSz, jan. 9.] (→ 1995.01.12, 1995.02.10, 1995.02.15, 1995.02.25, 1995.05.19)

Teodor Meleşcanu – arra a kérdésre, hogy Ro. kiszabadul-e az „orosz csapdából” – azt válaszolta: nem lehet határozott igent mondani. [ÚM, jan. 6.] (→ 1995.01.17)

1995. április 8.

Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.] (→ 1995.04.13)

Varga Gábor ismertette a Bihar megyei választmány döntését: nem tudják vállalni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokat támogatják. A szórványban a hatalom olyan légkört teremtett, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni; a tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség. [RMSz, ápr. 8.]

1995. június 7.

Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]

Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.]

1996. április 24.

Az 1996-os Varadinum-napokat (máj. 6.–12.) az MVSz kiemelt jelentőségűnek minősítette és besorolta a millecentenáriumi rendezvények közé – mondta el előzetesként Varga Gábor, az RMDSz Bihar megyei elnöke. [EN, ápr. 24.]

A Kovászna megyei AFDPR közgyűlése megállapította, hogy azok az eszmék, amelyekért a tagok börtönt viseltek, nem valósultak meg. Orsz. összefogásra van szükség, mert a szövetséget egyre vehemensebben támadják a volt legionáriusok. [RMSz, ápr. 24.]

1996. május 12.

Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]

1997. február 15.

A Kolozs megyei képviselők tanácsa az önálló BTE mellett foglalt állást. Tiltakoztak azon kísérletek ellen, amelyek igyekeznek megfosztani Kolozsvárt a romániai magyarság szellemi életében gyakorolt vezető szerepétől. [Táj., febr. 17.]

A Bihar megyei RMDSz területi elnökévé Varga Gábort választották. [Táj., febr. 20.]

Évi beszámoló gyűlését tartotta a VET csíkszéki szervezete. Búzás László a szervezet tevékenységének legjelentősebb mozzanataként említette a VET nagycsaládos programjába való bekapcsolódást; a szükséges pénzalapot tagdíjakból és adományokból kívánják fedezni. [HN, febr. 15.]

1997. szeptember 2.

Az RMDSz Bihar megyei választmányi ülésén Varga Gábor elnök azt sérelmezte, hogy az RMDSz-es polgármesterek halogatják a kétnyelvű táblák elhelyezését; Rákóczi Lajos elismerte, hogy az RMDSz által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. [BN, szept. 2.]

Andrei Cornea: Történelmi mítoszok és az oktatás reformja c. cikkében ismertette Lucian Boia történész könyvét (Istorie şi mit în conştiinţa românească [Történelem és mítosz a románság tudatában]), amelyet iskolai alaptantárgynak javasolt; a kötet leszámol az egység, a kontinuitás, a latinitás, a „jó uralkodó” mítoszával. Megítélése szerint a könyv felháborodást kelt a románokban, komoly lelki traumát okoz majd azoknak, akik hittek ezekben az alaptalan dolgokban, de eljött a mítoszok lebontásának ideje is. [Szabadság, szept. 2.]

1998. január 20.

Varga Gábor elmondta: Nagyváradon a magyarság részaránya 34%-os, de a 80 ezer m. nem érzi magát kisebbségben. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a megye m. lakosainak csupán 60%-a ment el szavazni legutóbb. A ref. püspöki palotát még nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt (→ 1997.11.29). [EN, jan. 20.]

1998. március 11.

Az RMDSz és a PNL vezetői a kormánykoalíció-beli együttműködésről tárgyaltak. Megállapították, hogy a két párt gazdaságpolitikájában sok a közös elem. A PNL továbbra is támogatja a kisebbségek sajátos kérdéseit. [Táj., márc. 11.]

Az RMDSz ÜE javaslatára az OpT Varga Gábort, az RMDSz bihari elnökét jelölte az Állami Találmányi és Védjegyügyi Hivatal (OSIM) államtitkári rangú vezérigazgatói tisztségébe. [Táj., márc. 11.]

Gödöllőn megkezdődött a M. Polgármesterek 2. Világtalálkozója, amelyen 9 országból 863-an vesznek részt. A háromnapos rendezvénysorozaton két szekcióban gazdasági, kulturális, oktatási kérdésről tanácskoznak, megvitatják az együttműködés bővítésének lehetőségét. – A zárónyilatkozat leszögezte: a résztvevők egyetértenek abban, hogy közös érdekük a kelet-közép-európai térség felzárkózásának elősegítése. Az önkormányzatok érdekeltek abban, hogy részesei legyenek a térségi, valamint a határokon átívelő regionális kapcsolatoknak. [MTI]

1998. szeptember 2.

A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]

A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]

Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]

Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12)

1998. október 20.

Hatályban marad a helyhatósági törvényt módosító 22. sz. kormányrendelet, ugyanis az elutasításra vonatkozó szavazáson nem érte el a szükséges szavazati arányt, így továbbra is törvényes a kétnyelvű helynévtáblák használata. [Szabadság, okt. 21.]

A képviselőházban Antal István képviselő emlékezett az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójára, s összefoglalta annak máig érvényes üzenetét. Elutasította Lazăr Lădariu (PUNR) uszító beszédét, mondván: akik ezt a szószéket arra használják föl, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat és saját pártjukat minősítik. [Táj., okt. 20.]

Az államtitkárok után Varga Gábor, az OSIM vezetője is számvetést készített. [RMSz, okt. 20.]

1998. október 24.

Mivel az oktatási szakbizottság döntése szerint (→ 1998.10.21) a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a PSE alapítására vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. [Szabadság, okt. 24.]

Gabriel Andreescu szerint az országban jóval nagyobb szerepe van a sajtónak a kelleténél; egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak. [Szabadság, okt. 24.]

Andrei Marga szerint a multikulturalitás fogalmán a többség és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat és az e nyelveken folyó oktatást kell érteni, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolódását, választás szerint. [Szabadság, okt. 24.; Sajtóf., okt. 26.]

Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. Varga Gábor Bihar megyei elnök hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekintette a találkozón való részvételt; fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a m. nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] – Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (…) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.]

Az RT nevében Toró T. Tibor intézett nyílt levelet Markó Bélához, melyben visszatért az RT tanácskozásán (→ 1998.10.11) megfogalmazott szempontokhoz: „az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi m. közösség hosszú távú érdekeit”; szövetségünk titokban – Tokay György személye révén – szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a PSE-nek. [Szabadság, okt. 24.]

2001. augusztus 25.

Adrian Năstase neheztelését fejezte ki amiatt, hogy Dávid Ibolya millenniumi zászlókat ’osztogatott’ Erdélyben; arra kérte a m. kormányt: figyeljen a szomszéd államok érzékenységére is. [HN, aug. 25.]

Széken, ahol Bertalan-napon mindig gyásznapot tartanak a tatárjárásra emlékezve, Patrubány Miklós elmondta: az MVSz sokgyerekes családokat támogató programja keretében két nagycsaládos házat avatnak a közeljövőben. [Szabadság, aug. 25.]

Varga Gábor, a találmányi hivatal vezérigazgatója az OSIM éves jelentését ismertette, beszámolt a megvalósításokról. [RMSz, aug. 25.]

2004. február 16.

Az EU közbenjárására a kormány egy héttel elhalasztotta a nemzetközi örökbefogadásokat szabályozó törvénytervezet elfogadását, ui. az EU-nak még nem alakult ki egységes álláspontja a kérdésről – nyilatkozta a PSD szóvivője. [Krónika, febr. 16.]

A Janovics Jenő Alapítvány kurátorai: Béres András (a SzISzI rektora), Bíró Zoltán (KAM), Hatházi András (színművész), Jakab Gábor (a Keresztény Szó főszerkesztője), Kovács András Ferenc (a Látó szerkesztője), Marosi Barna (író), Márton Árpád (RMDSz-képviselő), Nagy Ágnes (közgazdász), Nagy Zsolt (RMDSz üv. alelnöke), Tibori Szabó Zoltán (a Szabadság szerkesztője), Varga Gábor (az OSIM vezetője; drámaíró), Vetési László (ref. lelkész), Ungvári-Zrínyi Imre (filozófus; Sapientia). A kuratórium döntéseit filmes és tévés szakemberekből álló szakmai testület segíti. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2004.03.02)

Az EMNT nem vesz részt az idei választásokon, de támogatja azokat az erőket, amelyek fölvállalják a közösség autonómia-igényét – közölték az ÁB ülésén. [Szabadság, febr. 16.]



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998