Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bíró Béla

1993. április 11.

Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1994. november 22.

A ro. nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában [vesd össze: jugoszláviai polgárháború] Ro. azt tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a ro. hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták; a zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják – vélekedett Bíró Béla. [MH, nov. 22.]

1994. december 12.

Az ET kisebbségvédelmi keretegyezményéből (→ 1994.11.10) francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Szövetséges nélkül nincs esélyünk, a románokkal kell egyezkednünk – hangsúlyozta Bíró Béla. [MH, dec. 12.]

1994. december 23.

A Mo.-i sajtót csak Gh. Funar provokáló tettei érdeklik, de nincs visszhangja egy olyan kisebbségi törvénytervezetnek, amelyet a ro. demokrata értelmiség jelesei állítottak össze (→ 1994.11.16) – írta Bíró Béla. [MH, dec. 22.]

II. Alekszij pátriárka szentesítette az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának döntését, áldását adta az önálló moldovai ortodox egyházra és kinevezte az eddig neki alárendelt Vladimir érseket egész Moldova metropolitájának. (Az unionisták előzőleg a Bukarestnek alárendelt egyházat szorgalmazták.) [RMSz, dec. 23.]

1995. május 19.

Bíró Béla azt olvasta ki Borbély Imre leveléből (→ 1995.05.06), hogy vannak jó és rossz magyarok, s aki nem ért egyet Borbéllyal, az nem is lehet magyar. Bíró Béla emlékeztetett: ezt a gondolkodásmódot „a 20. században már kétszer föltalálták, sőt ki is próbálták rajtunk mások”. [BL, máj. 19.]

Az RMKdP – Tőkés László elleni röpirata miatt (→ 1995.01.06) – Nagy Benedek képviselőt utolsó figyelmeztetésben részesítette. [RMSz, máj. 19.]

1996. augusztus 28.

Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, többezres tömeg emlékezett a hajdani püspökre, annak 100. születésnapján; fölavatták Szervátiusz Tibor szobrát és koncelebrációs szentmisét mutattak be. [RMSz, aug. 30.]

Lezsák Sándor az EDU-nak címzett levelében azt írta: a romániai kisebbségek fenyegetettsége és bizonytalansága miatt Mo.-nak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie. [MH, aug. 28.] – Bauer Tamás (SzDSz) ezt cáfolta, mondván: az alapszerződés jogokat biztosít és kimondja az asszimiláció tilalmát, érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének a magyarok Erdélyből. [MH, szept. 17.]

Bíró Béla értelmezése szerint a kollektív jogok mindent felölelhetnek az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig. [MH, aug. 28.]

A PDSR közleménye kiállt az alapszerződés mellett és elítélte Gh. Funart, aki a külügymin. menesztését és Iliescu elnök felfüggesztését követelte. [MH, aug. 29.] (→ 1996.09.02)



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998