Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rákóczi Lajos

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1993. február 18.

Rákóczi Lajos, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatás átszervezéséről. A CD törvénytervezete is túlzott centralizációt kíván fenntartani, ezzel Liviu Maior min. sem ért egyet. [BN, febr. 19.]

Markó Béla kifejtette, hogy elsősorban a ro. demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, de sajnos mindegyik pártot áthatja „egy erős nemzetállami mentalitás”. Erős visszarendeződési jelek tapasztalhatók. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, de a kormányzat semmilyen támogatást nem tud nyújtani a magángazdaságoknak. [MF, febr. 18.]

1993. június 25.

Rákóczi Lajos a tanügyi biz. tagja elmondta: az oktatási törvény késik, kormányhatározatokkal irányítanak. Közvetlen megbeszélések során a miniszter elismeri a m. követelések jogosságát, de azzal mentegetőzik, hogy nagy a ro. pártok nyomása.

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1997. szeptember 2.

Az RMDSz Bihar megyei választmányi ülésén Varga Gábor elnök azt sérelmezte, hogy az RMDSz-es polgármesterek halogatják a kétnyelvű táblák elhelyezését; Rákóczi Lajos elismerte, hogy az RMDSz által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. [BN, szept. 2.]

Andrei Cornea: Történelmi mítoszok és az oktatás reformja c. cikkében ismertette Lucian Boia történész könyvét (Istorie şi mit în conştiinţa românească [Történelem és mítosz a románság tudatában]), amelyet iskolai alaptantárgynak javasolt; a kötet leszámol az egység, a kontinuitás, a latinitás, a „jó uralkodó” mítoszával. Megítélése szerint a könyv felháborodást kelt a románokban, komoly lelki traumát okoz majd azoknak, akik hittek ezekben az alaptalan dolgokban, de eljött a mítoszok lebontásának ideje is. [Szabadság, szept. 2.]

1999. április 10.

A RomLib statisztikát közölt arról, hogy melyik képviselő hányszor szólalt föl a parlamentben. Az RMDSz „kullogói”: Vajda Ferenc Attila, Böndi Gyöngyike, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Nagy István, Pécsi Ferenc, Rákóczi Lajos, Tokay György. [EurId, ápr. 10.]

Budapesten véget ért az MVSz küldöttgyűlése. Első nap az MVSz alapszabályzatra vonatkozó módosító indítványokat, a 2. nap az MVSz-ről alkotandó törvény koncepcióját tárgyalták meg. Elvetették a tengerentúli régió által, Csoóri Sándor ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, és Csoórit megerősítették tisztségében. [SzFÚ, ápr. 13.]

2000. január 31.

Még nem sikerült rendezni a temesvári M. Ház ügyét. [RMSz, jan. 31.]

Rákóczi Lajos képviselő szerint az államapparátus képtelen ellenőrzés alatt tartani a társadalom különböző struktúráit behálózó káros összefonódásokat; a korrupció hétköznapi jelenséggé vált. [RMSz, jan. 31.]

2001. február 20.

Andrei Marga szerint az új okt. min. a visszarendeződés híve; a sok kis átszervezés oda vezet, hogy szakadék képződik a hazai és a nemzetközi oktatási rendszerek között. [Szabadság, febr. 20.]

A PUNR megyei szervezeteinek brassói ülésén arról döntöttek, hogy felmondják a PNR-vel kötött választási koalíciót, mert együttes erővel sem érték el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A PUNR újbóli színre lépése nyomán újabb RMDSz-ellenes akciókra számíthatunk. [RMSz, febr. 20.]

Fellebbezésre válaszolva a CNSAS közölte, hogy Rákóczi Lajos annak idején elutasított bármilyen együttműködést a volt titkosrendőrséggel. [Táj., febr. 20.]



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998