|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Beder Tibor 1991. május 24.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet. 1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1997. június 8.Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a hazai m. oktatás egyik fő gondja a szakképzetlen pedagógusok nagy száma. [RMSz, jún. 11.]Az önkormányzati törvénykezésben beállt változások megélénkítették az RMDSz ÖT aktivitását. Baróti ülésükön fölleltározták a legsürgősebb tennivalókat: stratégiát és akciótervet fogalmaztak, adatbázist állítanak össze a pályázati lehetőségekről. [Táj., jún. 11.] 1998. december 16.Az SzKT dec. 12-i ülésén felszólalt Csicsó Antal (MCsSz) is, aki azt kérte, hogy ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSz fórumain, mert meg kellene állítani a csángók asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer csángó él Moldvában, de csak 2%-uk [!] tud elolvasni egy m. ny. szöveget. Beder Tibort is a pusztulás gondjai emésztik: irányított földvásárlással románok telepednek az elnéptelenedő székely falvakba. [RMSz, dec. 16.]2000. április 3.Erdélyi környezet- és természetvédelmi egyesületek tanácskoztak Hargitafürdőn a környezeti nevelés kérdéseiről. [HN, ápr. 3.]Nézeteltérések az MVSz-ben. – Dobos László és további tíz elnökségi tag januárban az MVSz Elnökségénél kért vizsgálatot; Patrubány Miklóst azzal vádolták, hogy részrehajló módon kezelte a Szövetség pénzét. A Felügyelő Biz. megállapította, hogy a „visszaélés gyanúja nem merül fel”. – Beder Tibor és néhány társa, a VET mellett, de attól függetlenül létrehozták az MVSz kebelében a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT); a kezdeményezés „nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSz keretében”. [BN, ápr. 3.] (→ 2000.09.21, 2000.04.20, 2000.04.25) 2000. április 25.A képviselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. [NyJ, ápr. 26.]Beder Tibor elmondta: az MSzT (→ 2000.04.03) létrehozásával nem kívánja a VET-et háttérbe szorítani; a Székelyföld a magyarság hátországa, viszont a VET, amely egész Erdélyt képviseli, nem tudja megfelelő módon megjeleníteni a székelyek érdekeit. [RMSz, ápr. 25.] (→ 2000.09.21) 2000. szeptember 21.A csíkszeredai cégbíróságon bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT) (→ 2000.04.03, 2000.04.25). A társ. elnöke Beder Tibor, aleln. Fülöp Dénes, titkára Bereczki Kinga. A társ. statútuma szerint: az „MSzT független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának.” [HN, szept. 21.]Kerekes Károly képviselő több szociális jellegű törvény kezdeményezője volt (pl. a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendelet); még nem sikerült elérnie, hogy a polgári esketést m. ny. is lehessen végezni. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a ro. törvénykezésben annak a ténynek az elismertetését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább tört.-pol. jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen élnek. Hangsúlyozta: egyik „táborhoz” sem csatlakozott, egyszerű RMDSz-tag. [RMSz, szept. 21.] Aláírták a CDR-2000 (→ 2000.09.01) és a civil szervezetek közötti protokollt. A 90-es évek reménye, a CDR egyre kisebbé zsugorodott, sokak szerint kérdésessé vált, hogy a jelenlegi parlament fő ereje, a PNTCD bekerül-e a parlamentbe a novemberi választásokon (tekintve, hogy egy koalíciónak 10%-ot kell teljesítenie). A CDR-ből kilépett a PNL, a PAC, de otthagyta a PSD is, meg az AFDPR is. [NyJ, szept. 21] lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
