Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Păunescu, Adrian

1990. május 11.

A visszarendeződés újabb jeleként ismét jelentkezett a sajtóban Ion Lăncrănjan és Adrian Păunescu – Ceauşescu két hű firkásza.

1993. január 28.

Az Iliescu-párti FDSN több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az ET közgyűlésére küldendő ro. delegációba, pl. Adrian Păunescut (PSM), Adrian Moţiut (PUNR) és Iuliu Furot (PRM). [MH, jan. 28.]

1993. február 17.

A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]

Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában.

1993. június 21.

Az EvZ közzétette a Forradalom Harcosa kitüntetést birtoklók névsorát. Közöttük számtalan olyan személy található, akik nem a forradalom győzelmét, hanem elfojtását támogatták. [ÚM, jún. 21.] – Az esetet Gazda Árpád is földolgozta: „Păunescu forradalmár, Tőkés László nem!” c. cikkében. [RMSz, jún. 24.]

1993. július 17.

Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.]

1993. szeptember 7.

A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]

Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.]

Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.]

A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24)

1993. október 9.

Marosfői ülésén a MÚRE vezetősége etikai kódexet fogadott el. [RMSz, okt. 12.]

Herkulesfürdőn megnyílt a Román Szellemiség I. kongresszusa, 16 ország 500 küldöttjével. A díszelnökségben ült: Adrian Năstase, Gh. Funar, Adrian Păunescu, Gh. Dumitraşcu, Vasile Văcaru, Doru Ioan Tărăcilă. A Cuvântul vezércikke (1993/43. sz.) szerint azért volt szükség erre a találkozóra, hogy ellensúlyozza a mamaiai, hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt (→ 1993.10.03). [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1994.10.16)

1993. november 4.

Bill Clinton aláírta a hivatalos okmányt, így Ro. megkapta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát. [Népszava, nov. 4.]

A ro. ET-küldöttségbe delegálták tk. Adrian Moţiut (PUNR), Iuliu Furót (PRM) és Adrian Păunescut (PSM). Az egyetlen hozzáértő a jogász Frunda György (RMDSz). [MH, nov. 4.]

Varga Gábor örömmel közölte, felhívásuknak (→ 1993.10.22) lett foganatja, a befizetéseknek köszönhetően nem kell felfüggeszteni a titkárság tevékenységét. [BN, nov. 4.]

Az RMCsSz-t és a ro. társszervezetet fölvették a cserkészek világszövetségbe. [RMSz, nov. 4.]

1993. november 25.

Ro.-ban elmaradt a besúgók, szekusok leleplezése, Claudiu Iordache javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban a kérést elodázták. Az AFDPR nevében Ticu Dumitrescu (PNTCD) kezdeményezett újabb átvilágítást, de ennek kicsi az esélye, amíg olyan emberek vannak a parlamentben, mint pl. Adrian Păunescu. [MN, nov. 25.]

1995. május 29.

Az RMDSz kongresszusának visszhangjából: a parlament ülésén Adrian Păunescu és C. V. Tudor útszéli hangon támadták az RMDSz-t; azonnali ügyészi beavatkozást követeltek a szövetség ellen. Frunda György javasolta, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. [RMSz, máj. 31.] – Gh. Funar 11 pontos intézkedési tervet javasolt, tk.: a szövetség képviselőinek megbüntetését; anyagilag ne támogassák többet az RMDSz-t; az állam támogassa a magyarok áttelepedését. [Szabadság, máj. 31.] – Az ellenzéki PD méltányolta a kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ugyanakkor kérte: fogalmazzák meg egyértelműbben az autonómia-álláspontot. [MN, máj. 31.]

1995. december 20.

Frunda György kifejtette: Ro. alig teljesített valamit az ET által megszabott feltételekből, különösen a hatalom szétválasztása és az igazságszolgáltatás terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. [RMSz, dec. 22.]

Értekezletet tartott a fél éve megalakult munkáspárt (PMR), amely az 1989-ben széthullott RKP örökösének tekinti magát és folytatni kívánja „mindazt, ami annak a politikájában jó volt”. Elnöke Ion Cristian Niculae, aki 1994-ben hátat fordított Ilie Verdeţ és Adrian Păunescu szocialista pártjának (PSM). [EN, dec. 20.]

1996. február 27.

A PSM államelnök-jelöltje: Adrian Păunescu, a párt elnöke. [Szabadság, febr. 27.]

1997. szeptember 12.

Kolozsvárott Avram Iancu halálának 125. évfordulóján népgyűlést tartottak, ahol a szónokok (C. V. Tudor, Valeriu Tabără, A. Păunescu, Gh. Funar) magyarellenes kirohanásokkal tarkították beszédüket. [UH, szept. 18.]

Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.]

2001. március 29.

Nem szavatartó a PDSR – állapította meg Sógor Csaba. Az akkreditációs bizottságban egy hónapon belül kétféleképpen szavaztak a kormány képviselői. [Háromszék, márc. 29.] – Tonk Sándor kimondottan magyarellenesnek tartja azokat a nehezítő kitételeket, amelyeket a szenátus okt. bizottsága vitt be az egyetemi akkreditációs törvénybe. [Krónika, márc. 29.]

Magánszemélyek is betekinthetnek a dossziéjukba. A komm. idején mintegy 700 ezer fős besúgói hálózat működtetett a Securitate, az irattárban kb. 125 millió akta őrzi a megfigyelésekről szóló jelentéseket. Eugen Jurcă, ortodox pap, temesvári egyetemi tanár bevallotta kollaboránsi múltját és közzétett nyilatkozatában azt hangoztatta: „Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is.” [Szabadság, márc. 29.]

A PDSR–RMDSz egyezmény megvalósulásait elemezte a két párt vezetősége. Markó Béla a pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a pol. hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve Năstase Március 15-i üzenetét. A negatívumok: a területi szervezetek közötti rossz viszony; a Păunescu–Solcanu-páros által képviselt vonal (a ro. oktatás bevezetése a m. ny. magánegyetemeken); gond van a földtörvény és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. Az RMDSz határozottabb támogatást vár el a kis- és középvállalatok, a helyi fejlesztési régiók számára. [Háromszék, márc. 29.]

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]

2003. június 4.

Markó Béla a szenátusban Adrian Păunescu pol. nyilatkozatára válaszolt. A háromszéki fórumhoz hasonlatos megnyilatkozások csak Păunescunak és elvbarátainak szolgálnak, hogy abból töltsék föl a muníciós készletüket. – „Hiszen hogyan építhetne föl Ön hasonló magyarellenes retorikát az én, vagy a dialógust és az együttműködést választó szenátusi kollégáim felszólalásai mentén?” – Nekünk nincs szükségünk erre – tette hozzá a szövetségi elnök. A régiók kérdését is érintette, mondván, az egész társadalom számára fontos az életképes fejlesztési régiók létrehozása. [Népújság, jún. 4.]

2003. október 10.

Lengyelország támogatja Ro. erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint a 2007-es EU-csatlakozás érdekében – jelentette ki Kwasniewski lengyel államfő Bukarestben. [Szabadság, okt. 10.]

Adrian Păunescu a Szabadság-szoborról rendezett kerekasztal-beszélgetést, amelyet a tévé is közvetített. [RMSz, okt. 10.] – Markó Béla elutasította a hajdani udvari költő nacionalista retorikáját és elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját Păunescu irányítsa. [Szabadság, okt. 10.]

Az új alkotmány tervezete nem felel meg elvárásainknak, ám ennek ellenére jobb, mint a korábbi változat; ennek okán a Gyulafehérvári Érsekség körlevele igennel való szavazásra buzdítja a híveket. [RMSz, okt. 10.] (→ 2003.10.19)

A legfelsőbb bíróság határozata precedensértékű lesz a továbbiakban; eszerint ui. a polgármester a továbbiakban nem támadhatja meg a helyi tanácsok határozatait. Ezzel a döntésükkel véget vetettek Gh. Funar kedvelt eljárásának, aki a határozatok sorozatos megfellebbezésével megbénította a városi tanács munkáját. [Szabadság, okt. 10.]

Nagybányán elkészült az iskola névadójának, Németh Lászlónak a márvány mellszobra (Kása Dávid alkotása). [BÚSz, okt. 10.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998