Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Patrubány Miklós

1991. május 24.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)

A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet.

1991. június 1.

A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]

Ara-Kovács Attila az RMDSz-ben fölfedezhető két vonulatról írt. Szerinte a lavírozó politikacsinálók alkotják az RMDSz bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A fontolva haladók [mérsékeltek] és az „erdélyi ellenzék” [radikálisok] programja egyként utópisztikus – vélte Ara-Kovács. A Szőcs Géza [és Borbély Imre]-féle társnemzeti kategória (→ 1991.05.24) populizmusnál alig több. A 2. kongresszus után egyértelművé vált, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal értelmiségi réteg, köztük: Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László. [Beszélő, jún. 1.]

1992. október 25.

Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)

A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.]

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.]

Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.]

1993. május 11.

Patrubány Miklós és Szőcs Géza [noha a költő megígérte, hogy visszavonul a politikai élettől (→ 1992.03.24; 1993.06.04)] az RMDSz képviseletében, Varsóban részt vett az EDU ülésén, ahol a szövetség csatlakozási kérelmét bírálták el (→ 1992.03.17; 1993.09.01). [PH, máj. 11.]

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális, oktatásügyi és önkormányzati memorandum tervezetét, és a hetvenéves kisebbségi létet ismertető Fehér Könyv tervezetével foglalkoztak. [RMSz, máj. 14.]

Marian Munteanu, volt diákvezér (→ 1990.05.01) a Vasgárdát kívánta újjáéleszteni, amikor legionárius eszméket hirdetett a Romániáért Mozgalom gyűlésén. [RMSz, máj. 11.]

1993. szeptember 1.

Az EDU budapesti értekezletén az RMDSz elnyerte a teljes jogú tagságot, az MKdM pedig a megfigyelői státust. A konferencián a szövetséget Markó Béla és Bodó Barna képviselte, szakértői minőségben Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. [RMSz, szept. 8.] (→ 1992.03.17, 1993.05.11, 1993.08.27)

Bihar megyében fölmentették a megye mind a 4 m. tanfelügyelőjét és leváltottak 20 iskolaigazgatót. [BN, szept. 7.] (→ 1993.09.22)

1995. április 23.

Befejeződött az MVSz választmányának tanácskozása. Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet választották meg a nyugati régió elnökének; az intéző biz. új vezetője Borbély Imre lett. Patrubány Miklós a Világszövetség Erdélyi Társasága (VET) nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció közötti eltávolodásra hívta föl a figyelmet. Tőkés Lászlót az MVSz érdemrendjével tüntették ki. [EN, ápr. 26.]

1996. október 27.

Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1997. április 26.

Bukarestben a ro. és m. szaktárca képviselői parafálták a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló okmányt. [ÚM, ápr. 28.]

Patrubány Miklós bejelentette, hogy lemond az őt megillető honoráriumról (éves szinten kb. 3 millió forint); az így megtakarított összeget a kárpát-medencei programok támogatására ajánlotta föl. [Szabadság, ápr. 26.]

1997. szeptember 10.

Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]

1997. október 26.

Több évi kérvényezés után végre engedélyezték Nagybányán a m. középisk. létrehozását, mely Németh László nevét vette föl. [RMSz, okt. 25.]

Medgyesen kettős kopjafából álló emlékművet emelt az MVSz az 1956-os forradalom áldozatainak. Avatóbeszédet Patrubány Miklós és Pordány László mondott. [Magyar Figyelő (MVSz), nov.]

1998. április 10.

Patrubány Miklós VET-elnök szerint az MVSz (→ 1995.04.05) nem tesz mást, mint figyelmezteti az államot a h. t. m. közösségek iránti felelősségre. [Szabadság, ápr. 10.]

1998. május 4.

Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]

Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14)

Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.]

A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.]

1998. június 12.

Fülöp G. Dénes bejelentette, hogy lemond a VET keretében vállalt tisztségéről (miként azt korábban Kató Béla, Vetési László és Böjte Csaba is megtették), tiltakozásul a Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ui. Dobos Lászlónak ítélték oda, de Patrubány Miklós tiltakozott emiatt. Fülöp G. Dénes szerint a kitüntetéshez nem szükséges a VET beleegyezése. [RMSz, jún. 12.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. szeptember 12.

Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]

A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.]

1998. november 16.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, az RNDF új elnöke szerint a PSE létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé, igényeiket kielégíti a jelenlegi felsőoktatási hálózat. [Szabadság, nov. 16.] (→ 1999.01.08)

Az MVSz főtitkári tisztségébe Chikán Bálintot választották meg. Az elnöki kollégium négy tagja (Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula) a 41 pályázó közül kizsűrizte Bakos Istvánt, az eddigi főtitkárt, aki 4 évet szolgált ezen a poszton. [MTI]

1999. február 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998