Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Patapievici, Horia-Roman

1999. január 28.

Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]

Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.]

H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.]

2001. február 23.

„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)

Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]

A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]

Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.]

2003. november 5.

Király Károlynak azt válaszolta a CNSAS, hogy semmilyen anyaggal nem rendelkeznek róla, ami azért tűnik hihetetlennek, mert köztudott dolog Király Károly ellenzéki múltja. [Népújság, nov. 5.]

A SRI mindmáig nem szolgáltatta ki a C. V. Tudor pártelnök múltjára vonatkozó iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki pártelnök hajdani besúgói tevékenységéről. Az eset beszédes példája a CNSAS és a hajdani Securitate archívumát napjainkban birtokló intézmény [SRI] kapcsolatának – mondta Horia Roman Patapievici. [Krónika, nov. 5.]

Gazdasági elemzések szerint Ro.-nak kétszer kellett szembesülnie a szegénység sokkoló megnövekedésével: először 1991–92, majd 1997–99 között, noha a Năstase-kormánynak elsődleges célja volt a szegénység leküzdése – nyilatkozta a kormányfő. 2000-ben 8 millió volt a szegények száma, ez 2002-ben 6,5 millióra csökkent, az előrejelzések szerint ez a szám 2007-re 3 millióra csökkenhet. [HN, nov. 5.]



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998