Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pálfalvi Attila

1990. január 10.

Az Okt. Min. nemzeti kisebbségi ügyosztálya állásfoglalásban foglalta össze a kisebbségi oktatást érintő javaslatokat (pl. anyanyelvű oktatás, a BTE visszaállítása). – Pálfalvi Attila az okt. min. helyettese a tennivalókról nyilatkozott az RMSz-nek.

Kolozsvár székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Céljai között szerepel a m. műszakiak szaktudásának gyarapítása, m. műszaki könyvek kiadásának támogatása, önálló folyóirat kiadása, szakmai találkozók és előadások szervezése.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Az egyesület tisztikara: Salamon Ferenc (eln.), Haszmann Pál (aleln.), Jakab István (titkár). Az egyesületet és a néprajzi múzeumot eredetileg 1973 februárjában alapította id. Haszmann Pál, de tevékenységüket a Ceauşescu-korszakban nem tudták felvirágoztatni.

1990. január 27.

Leváltották a két héttel korábban kinevezett Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettest, utóda Demény Lajos (→ 1990.02.01). A hivatalos indoklás szerint Pálfalvi nem tartotta tiszteletben a kormány és az Oktatásügyi Min. határozatait, a m. oktatás függetlenítését célzó önkényes döntéseivel feszültséget keltett. – A Hargita megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a leváltás ellen, kifejtve, hogy Pálfalvi a FSN programnyilatkozatának megfelelően cselekedett, s csupán a m. oktatást illető több évtizedes sérelmeinket próbálta orvosolni. – Az RMDSz IB nyilatkozata elítéli azt, hogy az Okt. Min. korábbi jogaink visszaszerzését sérelmezi és szeparatista megnyilvánulásnak minősíti. Kérik az iskolák 1959-ben kezdődött erőszakos átalakítása előtti státusának visszaállítását.

Király Károly egy interjúban elmondta: „Szerintem téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen. Mi történik, ha azt az egyetlen pártot sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre?” [MN, jan. 27.]

1990. február 1.

A történelmi pártok tüntetését (→ 1990.01.28) követő egyezség alapján két külön szervezeti egységre vált szét a CFSN. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát (NEIT; Consiliul Provizoriu al Unităţii Naţionale = CPUN) és a FSN-t. Előbbinek a törvényhozási teendőket kell ellátnia, az utóbbi önálló politikai pártként kíván indulni a májusi választásokon. A CPUN-ben 112-112 személyt adott a FSN, ill. a megyék, a nemzeti kisebbségek, az új pártok és szervezetek (pl. AFDPR), a diákok képviselői. A CPUN fő tennivalója a választási törvény megalkotása, a választások előkészítése. (→ 1990.02.13)

Pálfalvi Attilát gépipari miniszterhelyettessé nevezték ki. (→ 1990.01.27)

Székelyudvarhelyen 20 ezer ember tüntetett, a m. iskolahálózat helyreállítását követelve.

1993. június 17.

Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]

Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]

Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31)

1999. szeptember 17.

Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]

A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.]

Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.]

A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.]



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998