Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ágoston András

1992. augusztus 19.

Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.]

1993. július 23.

A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] – Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]

Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a m. kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.]

1993. szeptember 10.

Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor, Szent István ünnepén fogadta a h. t. m. szervezetek vezetőit: Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László, Verestóy Attila (RMDSz); Bugár Béla, Duray Miklós (MKP); Kovács Miklós (KMKSz); Józsa László (VMSz alelnöke); Ágoston András (VMDNP); Balaskó József (MMNÖK); Jakab Sándor (HMDK alelnöke); HHRF (Hámos László). – A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a köv. hónapokban a m. kormány illetékes szerve tárgyalni fog minden h. t. m. szervezettel. [MN, aug. 21.]

2002. október 10.

Az RMDSz OT ülése közleményben utasította el Tőkés László támadását. – Ágoston András (VMDP), nyílt levélben, rokonszenvéről biztosította Tőkést. – Patrubány Miklós elhibázott lépésnek minősítette Tőkés tettét. [Szabadság, okt. 10., okt. 11.; Népújság, okt. 10.; RMSz, okt. 11.]

A Teleki Téka alapításának 200 éves évfordulóján kiállításokkal, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek az eseményre. [Népújság, okt. 10.]

Teoctist pátriárka Rómába látogatott, hogy folytassa a pápa látogatásával megkezdett egyházak közötti párbeszédet. [Népújság, okt. 10.; Vasárnap, okt. 27.] (→ 2002.11.06)

2003. szeptember 1.

Szatmárnémetiben polgári fórumot rendezett a megyei M. Polgári Egyesület, ahol tk. Szűrös Mátyás, Surján László, Ágoston András valamint Tőkés László tartott előadást. A fórumon szorgalmazták, hogy a MÁÉRT üléseire az EMNT képviselőit is hívják meg. [Szabadság, szept. 1.; Krónika, szept. 1.]

Mivel az engedélyek rendben vannak és nem vonták vissza azokat, tovább folynak a Szabadság-szobor felállításának munkálatai – mondta Király András. [NyJ, szept. 1.]

2003. december 18.

A kormányfő kijelentette: a ro. állami intézmények közbelépnek, ha kiderül, hogy az EMNT államellenes cselekedetet latolgat. [Háromszék, dec. 18.] – A Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indít az EMNT ellen – közölte a vádhatóság sajtóirodája. [Krónika, dec. 18.]

Az EMNT az RMDSz ellenében próbál minél demagógabb üzenetet megfogalmazni a magyarság felé. Ennek ellenére, ha valaki hatalmi szóval próbálja elhallgattatni őket, azt nem fogjuk szó nélkül hagyni – mondta Markó Béla. [Szabadság, dec. 18.]

A délvidéki m. pártok képviselői – Ágoston András (VMDP) és Kasza József (VMSz) – átadták a HTMH vezetőinek a kettős állampolgárság megítélését támogató 50 ezer aláírást. Megítélésük szerint Mo. uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána meglesz az alkalmas pillanat a kérés teljesítésére. [Krónika, dec. 18.]

Közzétették azt a kormányhatározatot, amely – az RMDSz–PSD-protokollum szerint – a MOGyE m. hallgatói számára külön beiskolázási számokat állapít meg. [Népújság, dec. 18.]

2004. november 28.

A parlamenti választások első fordulója. A közvélemény-kutatók felmérései szerint a PSD–PUR lett a győztes; az RMDSz elérte az 5%-os bejutási küszöböt. [Szabadság, nov. 29.] – A magyarság újra fegyelmezett és felelős szavazóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra miszerint az alternatívák megjelenése megzavarja a voksolók meggyőződését. A cikkíró szerint a megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a szövetségnek – úgymond – meg kell kezdenie a ’tényleges verseny és választás’ körülményeinek megteremtését. [Krónika, nov. 29.] (→ 2004.12.03)

A népszavazási kampány záróakkordjaként kerül sor arra a nyilvános vitára, amely a kihívók – Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András – és Gyurcsány Ferenc kormányfő között zajlik december első péntekén. [RMSz, nov. 29.]



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998