Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Niculescu Tóni

1989. december 25.

Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.

A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt.

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.]

Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni).

1996. május 3.

Javier Solana NATO-főtitkár 6 órás látogatást tett Bukarestben, Gh. Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Találkozott az elnökkel is, majd sajtóértekezleten bejelentette: a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. [Szabadság, máj. 4.]

Genfben véget ért az ENSz Kisebbségi Munkacsoportjának 2. ülésszaka, ahol Niculescu Tóni (RMDSz) is felszólalt. [Szabadság, máj. 8.]

1997. július 14.

Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]

A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.]

1998. március 16.

Genfben, az UNPO jubileumi rendezvényén Niculescu Tóni tájékoztatta a résztvevőket a romániai kisebbségek helyzetéről. [Táj., márc. 16.]

1998. május 7.

Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)

Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08)

A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.]

Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.]

Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.]

Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.]

1998. május 14.

Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.]

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.]

1998. november 20.

A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]

2003. augusztus 8.

Az RMDSz vezetői – tk. Verestóy Attila, Frunda György – egyetértenek az SzNT célkitűzéseivel, de csak abban az esetben, ha a Székelyföld autonómiája összhangban áll az érvényes jogi normákkal. [Krónika, aug. 8.]

Az RMDSz EU-integrációs főosztályának élére Niculescu Tóni ügyvezető elnököt nevezték ki, aki elmondta: EU-információs irodahálózatot alakítanának ki Erdélyben, ahol pályázatok megírásához szükséges szakembereket is kiképeznének. [Szabadság, aug. 8.]

2003. augusztus 14.

Kovács László szerint a kettős állampolgárságot egyéneknek meg lehet adni, ha a törvényes formáknak megfelelnek, de gyermeteg dolog azt remélni, hogy százezres közösségek alanyi jogon kapnak majd állampolgárságot. Visszautasította azokat a vádakat, amellyel a Medgyessy-kormányt illetik, ti., hogy lemondtak a h. t. magyarokról. [SzFÚ, aug. 14.]

Niculescu Tóni, integrációs alelnök és Szatmári Tibor, elnöki tanácsos Budapesten tanácskozott a Külügymin. és a HTMH szakértőivel az EU-csatlakozásról, a m. hivatalok tapasztalatairól. [Népújság, aug. 14.]

A szlovák kormány törvény-előkészítő tanácsa azt ajánlja a kabinetnek, hogy fogadják el a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet (→ 2003.01.09). Az egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógia karai lesznek. [Szabadság, aug. 14.] (→ 2004.01.16, 2004.09.15)

Egy budapesti kórházban váratlanul elhunyt Tonk Sándor, a Sapientia – EMTE 56 éves rektora. Halálát tüdőembólia okozta. Aug. 23-án temetik a Házsongárdi temetőbe. [Szabadság, aug. 16.; Krónika, aug. 16., aug. 18.] (→ 2003.09.05)

2004. február 21.

Niculescu Tóni, EU-integrációs alelnök kiemelte, hogy az EP-jelentés külön is említést tett a Ro.-i magyarság helyzetéről. [Krónika, febr. 21.]

Kétséges, hogy megkapja-e a Székelyföld az autonóm státust, tekintve, hogy Kovászna és Hargita megye többet kap vissza a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Demeter János szerint előbb meg kell erősíteni a régió gazdasági erejét, s csak azután következhet az autonómia kiharcolása. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSz-nek” – tette hozzá. [Krónika, febr. 21.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998