Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bârlădeanu, Alexandru

1990. június 18.

Megválasztották a képviselőház és a szenátus elnökét, Dan Marţian ill. Alexandru Bârlădeanu személyében.

1991. március 29.

A bíróság ítéletet hozott a zetelaki rendőrhalál ügyében. A vádlottak aránytalanul nagy büntetéseket kaptak (Ilyés István: 20 év börtön; Boldizsár Ferenc és Karsai László: 19–19 év; Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor: 5–5 év), holott 1989. dec. 22-én nem a tömeg végzett a helyi rendőrrel, az – szolgálati fegyverét használva – öngyilkos lett. (→ 1991.06.06) [A zetelaki ügy részleteit lásd: ÚM, 1992. jan. 14.]

Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a kormány programját és azt is kifogásolta, hogy túlzottan nagy hatalma van a miniszterelnöknek. A kormánypárt nyilatkozatban reagált és elmarasztalta Bârlădeanut. (→ 1991.04.02)

1991. április 2.

A FSN kizárta tagjai sorából Alexandru Bârlădeanut, a kormányt bíráló nyilatkozata miatt (→ 1991.03.29), továbbá a szakadár képviselőket (→ 1991.03.18) és két szenátort, akik Bârlădeanu beszéde után döntöttek a kiválásról.

1991. szeptember 14.

Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)

1992. június 6.

Kétéves fennállását ünnepelte a România Mare c. nacionalista hetilap. A lap nyíltan sürgette egyes RMDSz-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését a székely megyékben. A lapot köszöntötte tk. Alexandru Bârlădeanu és Vasile Moiş, a szenátus elnöke, ill. alelnöke. [Háromszék, jún. 6.]


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998