|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Barki, Eva Maria 1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1991. április 13.Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. 1992. augusztus 22.Budapesten megtartották az Erdélyi Magyar Kongresszust (→ 1992.08.17, 1992.08.20), amely már meghirdetése idején ellentmondásokkal terhes volt (pl. az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak a szórólapon hirdetett A független Erdély esélyei c. előadásról). A rendezvényen tk. Király Károly és Eva Maria Barki tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi m. önrendelkezési nyilatkozatot. [RMSz, aug. 27.] (→ 1992.10.10) – Az RMDSz elhatárolódott a rendezvénytől.1994. június 6.A Székelyföldre látogatott Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Többen is megkérdezték, miként lehet jogi sérelmekkel nemzetközi fórumokhoz folyamodni. A jogásznő emlékeztetett: a brassói kongresszus a ’kisebbség’ önmeghatározást fogadta el, az általa javasolt ’népcsoport’ helyett; Nyugaton amiatt sem lehet nyert ügye az erdélyi magyarok fellebbezésének, mert ott más az elfogadott szóhasználat [?! – K. P.]. Csíkszeredában az ortodox püspökség felépítésének ügyét már nem lehet Strasbourgba vinni, a városi tanács m. tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre (→ 1994.07.04). [ÚM, jún. 6.]1994. december 21.Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés – jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a ro. állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.21)A külügyi szóvivő rágalomnak minősítette azt a hírt, hogy a SRI meg akarja öletni Eva Maria Barkit. A bécsi ügyvédnőt persona non gratának minősítették az országban, a „ro. törvényekbe ütköző tevékenysége miatt”. [Népszabadság, dec. 22.] (→ 1995.01.13) Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékeztek 1989 decemberére. A CD és a Pro Europa Liga szervezte ünnepségen Zonda Attila ro. és m. ny. emlékbeszédet mondott. Az ünnepség végén megkoszorúzták a város hat mártírjának – Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly, Tamás Ernő – emlékművét. [Táj., dec. 22.] 1995. január 13.Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára az alapítvány elszámolatlan támogatásai közül 3-at említett: az RMDSz-nek Szőcs Géza közreműködésével átutalt 8 millió Ft-ot; egy kolozsvári ingatlan megvásárlására átutalt 800 ezer Ft-ot; a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel sem számolt el a püspöki hivatal. [Népszava, jan. 13.] (→ 1996.03.04)Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Ro.-nál, amiért a ro. titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. [RMSz, jan. 16.] (→ 1994.12.21) 1997. január 22.Amíg a minisztériumi engedély megérkezik, addig egyes iskolákban már hozzáfogtak a m. történelem tanításához. [EN, jan. 22.]Eva Maria Barki, bécsi ügyvédnő szerint „nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására”; a kormányban való részvétel beszűkíti az autonómiatörekvésekkel kapcsolatos mozgásteret [?!]. [EN, jan. 22.] 1998. szeptember 28.Eva Maria Barki az alsócsernátoni fórumon (→ 1998.09.12) és több erdélyi városban tartott előadást, ezt követően az államfői hivatal közleményben közölte, hogy a bécsi ügyvédnő „a föderáció propagálásával nyíltan megsértette a ro. nemzetállam egységét és oszthatatlanságának elvét”. [RMSz, szept. 30.] – Markó Béla szerint Barki asszony a kisebbségi jogokkal foglalkozik általában, de egyes elképzeléseivel a szövetség nem érthet egyet; nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani a hölgy kijelentéseinek. [Szabadság, szept. 30.] – Eva Maria Barki, nemzetközi jogász 1994. okt. 7.–1997. okt. 7. között nem léphetett Ro. földjére, mert persona non gratának nyilvánították. A külügymin. sajtóirodájának közleménye szerint a belügyminisztériumra tartozik, hogy kit nyilvánítanak nemkívánatos személynek. [Szabadság, szept. 29.] (→ 1998.10.27)1998. október 27.Sajtóbotrányt kavart az országban az, hogy Emil Constantinescu háborús emlékérmet adományozott Vasile Ciolpannak, aki a kommunizmus alatt a hírhedt máramarosszigeti börtönt vezette. [Népszabadság, okt. 27.]Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt újabb 3 évre nemkívánatos személyiségnek nyilvánították (→ 1998.09.28), kitiltásáról maga az érintett tájékoztatta levélben a Partiumi Fórumot. [Szabadság, okt. 27., okt. 28.] (→ 1999.02.13) 1999. február 13.Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.] 2002. december 2.Adrian Năstase Budapesten ellátogatott a ro. nagykövetségre és a Ro. nemzeti ünnepe alkalmával rendezett fogadásra; a Kempinski Hotelben rendezett fogadáson megjelent Medgyessy Péter miniszterelnök is. A hotel előtt százak tüntetettek amiatt, hogy a m. kormány képviselői a gyászos emlékű évfordulón a ro. vezetőkkel pezsgőznek. [Krónika, dec. 2.; Háromszék, dec. 2., dec. 5.; SzH, dec. 6.] – A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta a sajtóhoz Năstasenak írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: a ro. kormányküldöttségből hiányzik a kellő érzékenység, amikor Budapestre jött December 1-jét megünnepelni. [SzFÚ, dec. 3.; MN, dec. 2.; EN, dec. 10.]Az RT rendkívüli kongresszusán, a tagság 41:31 arányú szavazata alapján arról határoztak, hogy az RT nem vesz részt az RMDSz szatmári kongresszusán (→ 2003.01.31). Utóbb módosult a döntés, az érintettek egyéni belátására bízzák a részvételt. [Krónika, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.] – Az RT 288 helyen módosítaná az RMDSz szövetségi alapszabályát, pl. kettőre korlátoznák a szövetségi elnök mandátumát és a SzET is döntéshozatali státust kapna. [NyJ, dec. 2.] Az EMKE rendes évi közgyűlésén kiosztották az egyesület évi díjait. [Szabadság, dec. 2.] lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
