Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lászlófy Pál

1991. december 14.

Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]

Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort.

1992. március 9.

Csíkszeredában mintegy 20 ezer ember tüntetett a m. ny. oktatásért, a tanügyi tervezet diszkriminatív kitételei ellen. A tüntetés szónokai: Lászlófy Pál (RMPSz-elnök) és Nagy Benedek (képviselő). A tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önálló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadták a Tanügymin. képviselőinek. [Szabadság, márc. 11.; Népújság, márc. 11.]

1992. augusztus 24.

Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1994. december 11.

Csíkszeredában befejeződött az RMPSz kétnapos kongresszusa. Lászlófy Pál beszámolt az eddig végzett munkáról: információs központot, orsz. adatbázist hoztak létre; a tagság az erdélyi pedagógusok több mint felét felöleli; a 4 városban létesített módszertani központban szakkönyvtár segíti a munkát. [A Hét, dec. 23.]

1995. október 14.

Szabó Judit csíkszeredai tanárnő szept. 17-én indította el azt az éhségsztrájk-láncot, amelyet most Lászlófy Pál, az RMPSz elnöke fejezett be. A tiltakozást a tanügyi törvény ellen indították. [RMSz, okt. 14.]

Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés elnöksége. A tanácskozás napirendjén szerepelt az RT újraértékelésének szükségessége és külkapcsolatainak bővítése. [Táj., okt. 16.]

Torockón véget ért az erdélyi műemlékvédők tanácskozása. Megalakították az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét (EMSzET) és létrehozták az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét (EMRE). Balogh Ferenc, ill. Szabó Bálint, Benczédi Sándor, Bulbuk Márton vezeti a két társaságot. [BN, nov. 7.]

1997. január 25.

A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]

Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.]

Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.]

Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.]

A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.]

1997. szeptember 27.

Az RMPSz nevében Lászlófy Pál nyilatkozott: inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy az anyanyelvű oktatásról lemondjon az RMDSz. [RMSz, szept. 29.]

1998. január 31.

Az RMDSz OT marosvásárhelyi tanácskozásán a kormánykoalícióban kialakult helyzetet elemezték. Az RMDSz minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. [Táj., febr. 2.]

Wim van Velzen, az EUCD elnöke Bukarestben kiállt Ciorbea és a PNTCD mellett. Románia a parasztpárt nélkül nem tudta volna elérni azt az eredményt az euroatlanti integrációban, amit sikerült a tavaly. Ion Diaconescu újabb felhívást intézett a PD-hez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. [Szabadság, febr. 2.]

Bővített ülést tartott az IKA erdélyi alkuratóriuma. A szaktestületi elnökökkel egyetértésben elosztották a támogatási keretet. [Táj., febr. 2.]

Szovátán tanácskozott az RMPSz küldöttgyűlése. Lászlófy Pál elnök elmondta: összeállították az 1998/99-es anyanyelvű szakoktatási hálózat bővítési és beiskolázási tervét. Súlyos gond a pedagógushiány – állapították meg a gyűlésen. [BN, febr. 14.] – Az RMPSz-nek 4500 tagja van (a hazai m. pedagógusok közel 30%-a). Országos központ: Csíkszereda, regionális alközpontok: Kolozsvár, Nagyvárad. [Oktatási Hírek, jan.]

2004. március 27.

Szovátán küldöttgyűlést tartott az RMPSz. A választás során megerősítették az eddigi tisztségviselőket: eln.: Lászlófy Pál; aleln.: Pál Ferenc (Székelyföld), Szőcs Judit (Közép-Erdély), Matekovits Mihály (Partium); főtitkár – Burus Siklódi Botond.

Vlad-Adrian Căşunean (PSD) bejelentette: a kormánypárt az RMDSz-t fogja támogatni a Kovászna megyei helyhatósági választásokon, az MPSz ellenében, „két rossz közül a kisebbet” – tette hozzá. [NyJ, márc. 27.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998