Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kozsokár Gábor

1990. január 13.

Marosvásárhelyen, a Stúdió Színházban 2. orsz. küldöttgyűlését tartotta az RMDSz, melyen Szándéknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felépítése és működése. Az RMDSz részvétele a közéletben. Az RMDSz gazdasági és szociális irányelvei. Az RMDSz irányelvei az oktatás kérdéseiről. A sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről. Az RMDSz ifjúságpolitikája. – A tagságra vonatkozó kitétel (tag lehet minden „18. életévét betöltött magyar nemzetiségű állampolgár”) kirekesztő jellegű volt, emiatt több támadás érte a Szövetséget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). Utóbb ez a paragrafus módosult. [Domokos1: 126.] – A 6. pont rögzítette a szövetség ún. ernyőszerepét: „A Szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdekvédelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében.” (→ 1990.01.07, 1990.02.24)

A FSN Kovászna megyei tanácsa elnökévé választotta Kozsokár Gábor közgazdászt.

A székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi erőszakos cselekményekkel (gyújtogatás, lincselés) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos Géza tisztázta: „a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják”.

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1990. július 5.

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Király Károly (a szenátus alelnöke), Verestóy Attila (szenátusi titkár), Szőcs Géza (kisebbségi biz. aleln.), Demény Lajos (oktatásügyi biz. aleln.), Kozsokár Gábor (munkaügyi és szociális biz. eln.), Hosszú Zoltán (az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbiz. eln.). Kozsokár Gábor és Hosszú Zoltán tagja az alkotmányozó bizottságnak.

1990. augusztus 2.

Az RMSz folytatásban kezdte közölni a marosvásárhelyi márciusi események vizsgálati jegyzőkönyveit. Egymás mellett szerepelt a Mânzatu-jelentés és a Helsinki Watch beszámolója. Az utóbbi tárgyilagosabb, az előbbi olyan elfogult, hogy a vizsgáló bizottság tagjai sem írták alá – mondotta Kozsokár Gábor [Háromszék, aug. 4.] (→ 1990.03.19, 1990.03.20, 1990.03.22, 1990.10.09)

Hosszas vita után m. prefektust (Fodor Ferenc) neveztek ki Kovászna megye élére.

Iraki csapatok lerohanták Kuvaitot. (→ 1991.01.17)

1992. január 13.

Kozsokár Gábort választották a szenátus alelnökévé, a menesztett Király Károly helyett. (→ 1991.11.11; 1991.12.18)

Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke arról számolt be, hogy állandó zaklatásnak van kitéve, a SRI folytatja a volt Securitate tevékenységét. [Cotidianul, jan. 13.]

Bukarestbe érkezett az ET parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága.

1992. április 16.

Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]

Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.]

Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.]

A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.]

Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.]

A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut.

1992. május 29.

Befejezte budapesti látogatását az RMDSz parlamenti frakciójának küldöttsége, melyet Kozsokár Gábor vezetett és az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága hívott meg. [MN, máj. 29.]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1994. szeptember 3.

Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.]

1994. október 19.

C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]

Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.]

A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.]

1996. február 6.

A szenátusi frakcióban Szabó Károly maradt az elnök, helyettese Seres Dénes; a titkár továbbra is Buchwald Péter. Kozsokár Gábort újraválasztották a szenátus egyik titkárává. [Táj., febr. 7.]

A CMN tanügyi bizottsága a kisebbségek történelme oktatási óraszámáról és tantervéről vitáztak. Egyezség született arról, hogy a tantárgy óraszámát, tartalmi kérdéseit az illető nemzetiség szakemberei dolgozhatják ki. [Táj., febr. 7.]

1996. február 15.

A képviselőházban, az idegenrendészeti törvény tervezetének vitáján, Márton Árpád több módosító indítványt nyújtott be, a tervezet demokratizálását célozva. [Szabadság, febr. 15.]

A városi tanács név szerinti szavazással döntött: Kolozsvárott nem állítanak Antonescu-szobrot. [Szabadság, febr. 16.]

A szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, ám ezt még egyeztetni kell a képviselőházi változattal. Szabó Károly úgy vélekedett, hogy a szöveget inkább „a pártok betiltására irányuló törvénynek” kellene nevezni. Kozsokár Gábor elfogadhatatlannak tartotta a szenátusban bepótolt szöveget, miszerint minden pártnak a „nemzeti érdeket kell szolgálnia”, ui. a nemzeti érdek nem határozható meg pontosan. [Szabadság, febr. 17.]

Csávossy György a gazdaság talpra állításának feltételeit részletezte: m. érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolt-hálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. [RMSz, febr. 14.; febr. 15.]

1996. július 4.

Kozsokár Gábor szenátor kivizsgálást és felelősségrevonást kért Octav Cosmâncă államtitkártól, Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei prefektus visszaéléseivel kapcsolatban. A prefektus szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását: késedelmesen bocsátott ki határidős iratokat. [Táj., júl. 4.]

1996. szeptember 2.

A PDSR – hivatkozva Gh. Funar provokatív viselkedésére (→ 1996.08.28) – úgy döntött, hogy felbontja a PUNR-vel kötött koalíciós szerződést. [Szabadság, szept. 3.]

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSz szenátusi és képviselőházi csoportja. A szenátusi frakció vezetősége: Verestóy Attila (eln.), Szabó Károly (aleln.), Buchwald Péter (titkár); az ÁB titkárának Kozsokár Gábort javasolták. Képviselőházi frakció: Vida Gyula (eln.); Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt (aleln.); Fekete Zsolt (titkár); az ÁB titkárának Kónya-Hamar Sándort javasolták. [RMSz, szept. 5.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1996. november 22.

Alakuló ülését tartotta a parlament. A szenátusi csoport elnöknek választotta Verestóy Attilát, alelnöknek Seres Dénest, titkárnak Puskás Bálintot, a szenátus állandó bürójába pedig Kozsokár Gábort javasolták. [Táj., nov. 22.]

A régi kormánnyal együtt távozott a Vocea României c. napilap, mert az új kormánytól nem kap támogatást. [RMSz, nov. 22.]

Moldova Köztársaság Strasbourgban ratifikálta a kisebbségek védelméről szóló egyezményt. Az egyezménynek akkor lesz jogi érvénye, ha 12 ország aláírja. [RMSz, nov. 22.]

1997. február 3.

Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]

Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]

Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]

1997. szeptember 1.

Az RMDSz parlamenti csoportjának tisztségviselői a szenátusban: Verestóy Attila (eln.), Hajdú Gábor (aleln.), Puskás Bálint (titkár); a szenátus titkára: Kozsokár Gábor; a képviselőházban: Varga Attila (eln.), Asztalos Ferenc és Márton Árpád (aleln.), Ráduly Róbert (titkár); a képviselőház titkára: Kovács Csaba. [RMSz, szept. 3.]

Új intézménnyel gazdagodott az erdélyi ref. iskolahálózat: Kolozsvárott megnyitotta kapuit az EREK épületének régi szárnyában a Ref. Pedagógiai Intézet. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Kovács Lajos igazgató megtartotta székfoglaló beszédét. [RMSz, szept. 4.]

A VMSz Szabadkán tartott tisztújító gyűlésén ismét Kasza Józsefet választották elnökké. [ÚM, szept. 1.]

1998. február 2.

A PD öt minisztere benyújtotta lemondólevelét. [Szabadság, febr. 3.] (→ 1998.02.06)

Megkezdődött a parlament tavaszi üléssszaka, megválasztották az állandó elnökséget. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a PUNR súlya. Elutasították Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi és szenátusi PUNR-frakciók vezető posztjait. Titkári tisztségükbe visszaválasztották Kozsokár Gábort (szenátus) és Kovács Csaba Tibort (képviselőház). [Szabadság, febr. 4.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője cáfolta a veszélyként feltüntetett m. tőke térfoglalását. Mo. mintegy 30 millió dollárt fektetett be Ro.-ban, s ennek alapján a külföldiek tőkebefektetési listáján nincs az első húsz között. A Vagyonalap 1998-ban 2700 vállalatot kínál eladásra, összesen 3,6 milliárd $ értékben. [RMSz, febr. 4.]

1998. július 11.

A parlament külügyi bizottsága nem fogadta el Smaranda Enache (a „magyar szélsőségesek barátja”) finnországi nagykövetté való kinevezését, adta hírül az Adevărul. [RMSz, júl. 11.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz a szövetség sikereként könyvelte el Hajdú Gábor kinevezését az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor megválasztását az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztását az RTV igazgatótanácsába valamint a kisebbségeknek visszaadandó 17 ingatlanról szóló határozatot és a 22-es kormányrendelet alapján elhelyezett kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., júl. 13.]



lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998