Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ábrahám Dezső

1990. május 30.

Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.

A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16)

Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26)

Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották.

1993. október 20.

Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]

Fülöp-Fischer Ildikó (okt. alelnök) beadványt intézett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. törvénytervezet hiányosságait és az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseket. Tk. saját tankönyvkiadásra és m. szakirányítókra van szükség. [Szabadság, okt. 20.]

A kormány nem hívta vissza a székely megyékbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajánlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek melléjük. Kovászna megye nem fogadta el az alkut, ám a kormány mégis kinevezte Gyerő Józsefet alprefektusnak, aki a diktatúra idején propagandatitkár volt. [ÚM, okt. 20.]

Szabálytalanságokat mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) háza táján. A kuratórium megvonta Ábrahám Dezső főtitkár pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogát. Ábrahám visszautasította az ellene felhozott vádakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04)

1993. október 31.

Az NTA pénzügyi helyzetével kapcsolatban (→ 1993.10.20) Tőkés László elmondta, hogy a kuratórium felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra; további információt csak a vizsgálat lezárása után közölhet. [MH, nov. 1.; HM, nov. 19.] (→ 1993.04.30, 1994.08.04)

1994. április 30.

Ábrahám Dezső elutasított minden bírálatot az NTA-vizsgálat ügyében (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20) és hosszú levélben magyarázkodott. Fenyegető hangon írt Sütő Andrásról és Tőkés Lászlóról, a kuratórium tagjairól. [RMSz, ápr. 30.] (→ 1994.08.04)

1995. január 13.

Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára az alapítvány elszámolatlan támogatásai közül 3-at említett: az RMDSz-nek Szőcs Géza közreműködésével átutalt 8 millió Ft-ot; egy kolozsvári ingatlan megvásárlására átutalt 800 ezer Ft-ot; a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel sem számolt el a püspöki hivatal. [Népszava, jan. 13.] (→ 1996.03.04)

Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Ro.-nál, amiért a ro. titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. [RMSz, jan. 16.] (→ 1994.12.21)

1996. március 4.

Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]

A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]

A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19)

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998