Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz MKT

1998. április 27.

Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]

Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.]

1998. május 30.

A Kolozs megyei MKT ülésén – ahol jelen voltak a m. egyházak vezetői, egyetemi tanárok és az RMDSz vezetői (tk.: Markó Béla, Tőkés László, Kötő József, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő) – hosszas vita után határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik az RMDSz parlamenti képviselőit, hogy jún. 15-ig nyújtsák be a kolozsvári egyetem alapításáról szóló törvényt. [Táj., jún. 1.] – Az ülést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: amennyiben nem emelik törvényerőre a 22-es és 36-os kormányrendeleteket (→ 1998.04.08), az RMDSz nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. [RMSz, jún. 1.] – A KMDSz – a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az RMDSz „politikai tehetetlenségét” is okolta a BTE újraindításának elakadása miatt és pol. eszközváltást sürgetett. Meglátásuk szerint a PD-hez hasonló kényszerítő (vesd össze: Ciorbea lemondatása, ]980330) módszerekhez kell folyamodni a szövetség céljainak eléréséhez. [Szabadság, jún. 1.] (→ 1998.06.04)

1998. június 4.

Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]

Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.]

1998. június 16.

Kónya-Hamar Sándor és 3 képviselőtársa benyújtotta a törvénytervezetet a m. egyetem újralétesítésére. Lépését azzal indokolta, hogy erre az MKT-tól volt fölhatalmazása, amely jún. 15-ét jelölte meg a törvény beadásának határidejéül. Kónya kijelentette: a négyek kezdeményezése nem az RMDSz egysége ellen irányul. [Szabadság, jún. 17.] – A tervezet szerint a Kolozsvárott létesítendő egyetem karai a köv. lennének: természettudományok; matem.; bölcsészet; politika-, jog- és közgazd. tudom.; ref. és kat. teol.; képző- és zeneművészet; műszaki tudom.; agrártudom.; orvosi és gyógyszerészeti kar. [RMSz, jún. 17.]

Bardóczy Csaba úgy vélte, a csereháti épület építése arra lehetett jó, hogy Ceauşescu Svájcba menekített pénzét mossák át. Árulkodó jelként említette, hogy Aristide Roibu, az Aris Industrie vezetője szekustiszt volt, majd svájci követ. [EN, jún. 16.]

Constantin Simirad, Iaşi polgármestere megalapította a Moldvaiak Pártját, az első olyan pártot, amely programjában magát regionális erőnek tekinti. [Szabadság, jún. 16.]

1998. június 20.

Murvai László a hazai iskolahálózat történetéből idézett föl néhány jellemző epizódot: a 1948/49-es tanévben a kisebbség az összlakosság 14,3%-át alkotta, az iskolahálózat 14%-ában kisebbségi nyelveken folyt az oktatás. Az 1996/97-es tanévben a köv. számokkal jellemezhető a helyzet: 10,58%-os a kisebbségek aránya, az iskolák 5%-a működik a kisebbségek nyelvén. [RMSz, jún. 20.]

A kolozsvári MKT megköszönte a 4 képviselő akcióját (→ 1998.06.16) és felszólították az SzKT-t, hogy kérje föl a kormánykoalíció tagjait: „elsődleges kérdésként hozzák létre azt a vegyes bizottságot, amely júl. 15-ig véglegesíti az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat”. Az MKT azt kérte, hogy ha a parlament szept. 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.04.08), akkor az RMDSz lépjen ki a kormányból, s ha az egyetem újraindítását is szabotálják, akkor a koalícióból is ki kell lépni. [Szabadság, jún. 22.]

1998. július 22.

A 3 legnagyobb RMDSz-szervezet – a Maros, Kolozs és Bihar megyei – bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó, halogató politikája miatt [utalás az MKT döntésére; ]980530, 980604, 980620] – mondta egy interjúban Katona Ádám. – A ’neptuni csoport’ mindent elkövet, hogy párttá minősítse az RMDSz-t, mert így több lehetőségük lenne a ’labanc-politizálásra’. [GyK, júl. 22.]

1998. október 7.

Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]

Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]

Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]

Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. július 16.

V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]

Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.]

Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.]

Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2002. szeptember 21.

A SzET és az SzKT közös ülésén elutasították a Kolozs megyei MKT felvetését, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. – Borbély László kiemelte, hogy a PSD-vel kötött protokollum 89 pontjából sikerült 75-öt teljesen vagy részben megvalósítani. A részleges tisztújítás során üv. elnökhelyettes lett Borbély László, az üv. gazd. alelnök pedig Kerekes Gábor. Döntöttek a köv. RMDSz-kongresszus idejéről, a helyszínt pályázat útján választják ki. [Szabadság, szept. 23.]

A Bolyai-emlékmű marosvásárhelyi pályázatát Horváth Sándor matematikus nyerte. A terv tartalmazza Bolyai pszeudoszféráját és az egész konstrukció magán hordozza Bolyai forradalmi eszmevilágát. [Népújság, szept. 21.] (→ 2002.12.14)

Gyergyószentmiklóson tudományos rendezvényen emlékeztek a Székely Kongresszus centenáriumára. [HN, szept. 21.]

2002. október 21.

Cosmin Guşă, a kormánypárt főtikára kijelentette: Ro. – bel- és külpolitikai téren egyaránt – megszenvedi C. V. Tudor és Tőkés László tevékenységét. Reméli, hogy az RMDSz döntő lépéseket tesz Tőkés ellen; a szociáldemokraták egyetlen pol. partnere az RMDSz marad. [Szabadság, okt. 21.] – Abszurd igénynek nevezte az RMDSz alkotmánymódosító tervét, amely a nemzetállam fogalom törlésére vonatkozik. [Krónika, okt. 21.]

A Kolozs megyei MKT a belső választások megtartására szólította föl a szövetségi elnököt. [Szabadság, okt. 21.]

2003. szeptember 22.

Kolozsvárott a regionalizáció témájával foglalkozott a kétnapos Közép-Európa Fórum; a rendezvény ötletgazdája Sabin Gherman volt. [Szabadság, szept. 22.]

Aradra látogatott Răzvan Theodorescu és kísérete, hogy a helyszínen tárgyaljon a Szabadság-szobor ügyében. A miniszter a megbékélési szoborpark változatához ragaszkodik, de az csak 2004-re készülhet el. [NyJ, szept. 22.; Szabadság, szept. 23.]

Kolozsvárott az MKT tagjai ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát. [Szabadság, szept. 22.]

Szilágysomlyón tartotta 5. fórumát az EMNT KT (→ 2003.02.01, 2003.02.22, 2003.03.14, 2003.04.26, 2003.05.31), ahol a résztvevők azt javasolták a Ro.-i m.-oknak, hogy az alkotmánymódosításra nemmel szavazzanak. Tőkés László szerint azért voltak kevesebben (200-an), mint a korábbi rendezvényeken (500–700), mert az RMDSz megfélemlítette [?!] a mozgalommal szimpatizálókat. [Szabadság, szept. 22., szept. 23.; Krónika, szept. 22.] – Makkai János kommentárja egy sorba állítja az EMNT KT vezetőjét a PRM-vel, mert mindketten ellenzik az új alkotmányt. [Népújság, szept. 23.]



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998