Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz mérsékelt–radikális vonal, kooperatív–konfrontációs ellentét

1991. május 31.

A Securitate, a régi-új titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el az emigránsok ellen, nyilatkozta Dorin Tudoran, Amerikában élő író a The Washington Timesnak. Őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárral – többszöri fenyegetés után – ismeretlen fegyveresek végeztek. Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett nagykövet a titkosszolgálat embere. [MTI]

Molnár Gusztáv politológus – a Domokos Géza-féle mérsékelt vonallal szemben – Szőcs Géza radikalizmusát értékelte többre. [Kelet-Nyugat, máj. 31.]

Nem közeledett egymáshoz az ötpárti konvenció [Demokrata Konvenció, Convenţie Democrată (CD)] és a FSN. A CD a miniszteri posztok felét és független miniszterelnököt kért. (→ 1991.06.10)

1991. július 13.

Az RMSz cikke Katona Ádám (az Udvarhelyszéki RMDSz pol. és kult. aleln.) nézeteivel ismertette meg az olvasót. Katona kifejtette: azért harcol, hogy az önrendelkezés bekerüljön az RMDSz dokumentumaiba. Formálódik egy székelyföldi csoportosulás, amelyik elveti a mérsékelt vonalat és radikálisabb politikát követel. [RMSz, júl. 13.]

Bálint Lajos püspök fölszentelte Csíkcsomortány új kat. templomát. [RMSz, júl. 13.]

1991. szeptember 21.

Domokos Géza (frakcióvezető) az RMSz-ben válaszolt Király Károly vádjaira (→ 1991.09.14). Az RMDSz-frakcióban nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert nem volt kétharmados jelenlét. Domokos ezért kimondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Válaszában elítélte „az örökös sértődöttséget” (utalás Király Károlyra) és a „mindent vagy semmit” álláspontot. [RMSz, szept. 21.]

Nagyenyeden tartotta orsz. munkaülését az RMGE. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhelyű kereskedelmi vállalat (Gazda kft.), valamint egy alapítvány létrehozását. [Szabadság, szept. 25.]

1992. március 10.

Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)

Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13]

1992. április 9.

Király Károly az RMDSz válságáról beszélt, elítélte Domokos Géza és Verestóy Attila „megalkuvó” vonalát. Szerinte nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság. [EN, ápr. 9.]

1992. április 13.

Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian. A m. etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Ro. ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. [ÚM, ápr. 14.]

1992. október 26.

Bodó Barna nyilatkozott a Temesvári Rádiónak, s tk. elmondta: a radikálisok nem egységesek, de abban egyetértenek, hogy az RMDSz-t meg kell újítani.

1993. február 4.

A Korunk pert indított Gh. Funar kilakoltatási szándéka ellen. A tárgyalásig felfüggesztették az ellenük hozott intézkedéseket. [MH, febr. 4.]

Markó Béla egy interjúban kijelentette, hogy az RMDSz-ben kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de – személyére vonatkozóan – egyik címkét sem akarta vállalni. [EN, febr. 4.]

1993. augusztus 28.

N. Văcăroiu átalakította kabinetjét: négy minisztert cserélt le. [PH, aug. 30.]

Markó Béla levelet küldött Gunnar Janssonhoz (az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi biz. eln.), amelyben kiemelte, hogy az RMDSz-nek érdeke Ro. európai integrációja, azonban amíg „Ro. jogrendjében a törvényhozás és jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az ET-be való felvétel előtt kell megtörténniük.” [RMSz, aug. 28.]

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz megyei választmánya. A Neptun-ügyet (→ 1993.07.17, 1993.07.31) tárgyalták. Zonda Attila emlékeztetett: a radikálisok (türelmetlenek, ’szélsőségesek’) és mérsékeltek (megfontoltak, ’megalkuvók’) között 3 éve folyik a harc; szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. [Bővebben lásd: Népújság, aug. 31.; RMSz, szept. 4.]

1995. május 6.

Marosvásárhelyen befejeződött a kongresszus előtti utolsó SzKT. Két nap után sem született döntés az autonómiatervezetről, a programtervezet és a szervezeti szabályzat módosításairól, az utolsó szót a kongresszus mondja ki (→ 1995.05.28). Borbély Imre, az SzKT-n nyilvánosságot kapott levélben [szövegét lásd: EN, máj. 17.] azzal vádolta Markó Bélát, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és mérsékeltek között, de gyakorlati politikájával ez utóbbiakat támogatja; felrótta azt is, hogy Markó nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedeket. (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.20) Kritikusan szólt még az atlantai tárgyalásokról (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) és a szövetségi autonómia-program hátráltatásáról. Markó válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. [RMSz, máj. 10.] (→ 1995.05.13, 1995.05.17, 1995.05.19)

A Bolyai Társaság ünnepséggel emlékezett meg a BTE 1945-ös alapításáról. Balogh Edgár emlékeztetett: az egyetemet 1872-ben hozták létre, 1918-ban Szegedre költöztették, majd 1940–44 között ismét Kolozsvárra telepítették, tehát a jogi státus folyamatos, a Groza-féle 1945-ös aktus csupán névadást jelent. [RMSz, máj. 10.]

1996. január 16.

Az RMSz közzétette Tőkés László levelét (→ 1996.01.14), amelyben az RMDSz tb. elnöke új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba. E cikkely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a ro. többség és a m. kisebbség megbékélését is, ennek érdekében szorgalmazzák egy kerekasztal összehívását és a „ro.–romániai m. egyezség” megkötését. [RMSz, jan. 16.] (→ 1996.01.25, 1996.02.10)

A ro. sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.]

1996. április 6.

Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]

1997. július 14.

Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]

A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.]

1997. július 29.

Az SzKT-n zajlott vita gyökereit kutatta Gál Mária, aki a Katona Ádám-vezette tömörülést Csurka István és Torgyán József szellemiségéhez közel állónak nevezte. Gál szerint a radikális vonalnak (Tőkés László hívei) kevesebb képviselője van az SzKT-ban. Markó Bélától azt kérdezte, miért nem zárják ki az EMK-t az RMDSz-ből; Markó azt válaszolta: eddig sem folyamodtak a kizárás eszközéhez, de ha az EMK továbbra is eltér az általános vonaltól, akkor meg kell vizsgálni, hogy meddig vállalható a közösség. Tőkés László azt mondta: a nézeteltérések nem olyan jellegűek, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést; soha nem gondolt arra, hogy kiváljon a szövetségből. [Népszava, júl. 29.]

1997. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]

Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.]

Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.]

1999. május 18.

Ion Diaconescu üdvözölte Markó Béla újraválasztását; a mérsékelt vonalon haladva az RMDSz továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Nem a többség és a kisebbség viszonya Ro. első számú kérdése, hanem a reform alakulása. [Szabadság, máj. 18.]

Kötő József Bákóban találkozott a megyei főtanfelügyelővel és kidolgozták a klézsei iskolában indítandó m. nyelvoktatás ütemtervét. A kerettanterv opcionális része lehetőséget ad vegyes csoportok létrehozására is. [RMSz, máj. 21.]

2002. február 4.

Az SzKT jóváhagyta az RMDSz és a PSD közötti egyezményt. Markó Béla elemzésében leszögezte: az RMDSz-en belül kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs és a kooperatív stratégiai elképzelések (másképp: radikális–mérsékelt). Az egyezményt csak az utóbbi segítségével lehetett elérni. – A belső ellenzék képviselői támadták az egyezményt. Szilágyi Zsolt szerint a protokollum-politika legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSz föladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi m. kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Katona Ádám a szavazás bojkottjára szólította föl a belső ellenzéket. A dokumentumot végül 78:11 arányban hagyták jóvá. [Szabadság, febr. 4.]

Tőkés László azzal fenyegette meg a szövetséget, hogy amennyiban az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, akkor a KREK felülvizsgálja az RMDSz-hez fűződő viszonyát és a többi m. egyházat is erre fogja ösztönözni. [Szabadság, febr. 4.; RMSz, febr. 4., febr. 6.]

2002. szeptember 6.

Kovács László elmondta: Budapest továbbra is támogatja az erdélyi magyarságot, a támogatás azonban átláthatóbb módon történik majd; minél jobb a két kormány közötti viszony, annál több eredményt lehet elérni. Kijelentette: „Mi nagyra értékeljük az RMDSz politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye sincs.” [Szabadság, szept. 6.]

Az RMDSz nem mond le az alkotmány első paragrafusának módosításáról; az eddigi „Románia – nemzetállam” helyett javasolt szöveg: „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam”; az „egységes állam” csak a föderatív berendezkedést zárja ki – mondta Eckstein-Kovács Péter. [Krónika, szept. 6.]

Egy találkozó megszervezésével akarnak megemlékezni a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) 10. évfordulójáról – mondotta Tőkés László. A fórum az erdélyi magyarság kérdéseivel kíván foglalkozni, pl. az RMDSz eredeti programjához való visszatérés, a belső választások és a belkörű népszámlálás megszervezése. [Szabadság, szept. 6.] (→ 2002.10.26)

14 országból mintegy 180 professzor érkezett Nagyváradra, a M. Professzorok Világtalálkozójára. [Szabadság, szept. 7.] – A záróülésen arra kérték a m. kormányt, hogy teremtse meg a jogi és anyagi feltételeket a h. t. m. felsőoktatás támogatása érdekében: biztosítsanak tananyagokat, oktatási segédleteket minden szakhoz és azok jussanak el mielőbb az oktatási intézményekhez. [NyJ, szept. 9.]

2003. február 24.

Viharos TKT volt Marosvásárhelyen, a hozzászólók zöme a radikális irányzatot képviselte. A felvetésekre Markó Béla válaszolt, pl. azt, hogy az alkotmány 1. szakaszának módosítása nem lehetett tárgya a kétpárti protokollnak, mert ez négypárti kérdés. Megszületett a döntés: Maros megyében elektoros választás lesz. [Népújság, febr. 24.] – Minden jelöltnek 300 támogató aláírást kell összegyűjtenie. A jelöltekről a küldöttgyűlés szavaz, az első 12 helyezett bejut az SzKT-ba. [Népújság, febr. 26.]

Nyárádszeredában Bocskai-napokat tartottak, a fejedelem megválasztásának évfordulóján; különös hangsúlya van a hajdani országnagy végrendeletének: „meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak.” [Népújság, febr. 24.]

Az MVSz elnöksége arra szólította föl Mo. polgárait, hogy szavazzanak nemmel az EU-csatlakozásra. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2003.04.07)



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998