Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz kapcsolat RMDSz–MVSz

1992. február 16.

Az RMDSz OE Brassóban tartott kétnapos tanácskozásán kiértékelték a helyhatósági választásokat. Az eredmények elmaradtak a várttól, de a szövetség így is az ország 2. legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezete. Országos szinten 2606 tanácsos és 191 polgármester jutott poszthoz az RMDSz színeiben. [Ştefănescu: 474.] – Az elnökség javasolta, hogy az RMDSz rendkívüli kongresszusát ápr. 24–26. között tartsák meg, Brassóban [a tervezett időpontot többször módosították, a végleges dátum (→ 1992.10.25): 1993. jan. 15–17.]. – Az RMDSz levélben jelezte az MVSz-nek, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó csatlakozni a szervezethez. [RMSz, febr. 20.] (→ 1992.03.05, 1992.07.05)

1992. július 5.

Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]

A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka.

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1993. január 15.

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998