|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-20 | 21-25 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz kapcsolat RMDSz–Magyarország (magyar politikai tényezők: Országgyűlés, kormány, pártok) 1991. november 8.Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.] A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.] Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt. 1993. január 15.Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].1993. április 19.Az Országgyűlés meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSz szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. Markó Béla kifejtette: az RMDSz saját céljait kívánja megvalósítani, ehhez pedig elvárja a m. kormány és a pártok segítségét; a szövetségnek ugyanakkor az európai fórumokon is képviseltetnie kell magát. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a m. kormány beindította a Duna Televíziót. [Népszabadság, ápr. 20.]1993. június 2.Az RMDSz oktatási bizottságának képviselői Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel. [MH, jún. 3.]Douglas Hurd, brit külügymin. Bukarestben tárgyalt T. Meleşcanuval a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. A parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett a SRI státusával is foglalkozott, kihangsúlyozva, hogy figyelemmel kísérik a titkosszolgálat felügyelet alá helyezését. [MN, jún. 3.] Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, aki megbeszélést folytatott a kisebbségi kérdésről a kormány illetékes munkatársaival. A megbeszélésen Bodó Barna politikai aleln. leszögezte, hogy az RMDSz csak akkor vesz részt a kisebbségi tanácsban (CMN, ]930603), ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. [MH, jún. 4.] (→ 1993.06.06) 1994. augusztus 8.Budapestre érkezett az RMDSz szakértői bizottsága (Bakk Miklós, Varga Attila, Béres András), hogy megbeszéléseket folytasson a HTMH munkatársaival a ro.–m. alapszerződésről. [Szabadság, aug. 9.]1994. augusztus 29.Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.] 1994. október 13.Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.] 1994. október 14.Horn Gyula is fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSz-ben az új m. kormányról kezdetben kialakultak. Kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait. Hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. [RMSz, okt. 15.]Markó Béla az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban, az elnök egyik főtanácsadójával és kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják az anyanyelvű oktatás igényét. [RMSz, okt. 14.] 1995. július 12.Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.] 1995. július 20.A PDSR közleménye szerint az RMDSz, azzal, hogy az oktatási törvényt támadja, ismét kihívást intézett az ország törvényhozása ellen; ez „az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció”. [RMSz, júl. 21.]Kovács László befejezte bukaresti tárgyalásait, de nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. A m. külügyminisztert fogadta a ro. elnök, a szenátus elnöke és a miniszterelnök is. Kovács László az RMDSz székházában a szövetségi elnökkel és 3 képviselővel találkozott. [RMSz, júl. 22.] 1995. október 24.Horn Gyula fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen aktuális pol. kérdések és a ro.–m. kapcsolat került szóba. A m. fél elmondta: a m. kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a h. t. magyarság legitim szervezeteivel; azért folyik rendszeres konzultáció a m. kormány és a h. t. szervezetek között, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a ro. kormány nem folytat érdemi párbeszédet a szövetség vezetőivel, ezért biztosította Markó Bélát: a m. kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonják be a magyarság törvényes képviselőit is. [RMSz, okt. 26.]1995. december 28.Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.]1996. január 24.Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.] 1996. február 8.Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. február 14.A szenátus ratifikálta Ro.-nak az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetét. Frunda György figyelmeztette a szenátust, hogy: 1. a törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal, 2. az integrációs követelményeket szigorúan be kell tartani, 3. a kormány még számos egyezményt nem írt alá. [Táj., febr. 14.]Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.] Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (→ 1996.02.08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.] 1996. április 11.Budapesten Horn Gyula fogadta Markó Bélát és Takács Csabát. Az RMDSz két elnöke megerősítette a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Markó Béla javasolta: h. t. m. szervezetek bevonásával szervezzenek olyan tanácskozást, ahol megtárgyalnák a h. t. magyarság helyzetét valamint jövőképét, és elemeznék a felmerülő koncepciókat. [Táj., ápr. 11.]Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a 950 oldalas jelentést, s azt nemsokára megismerheti a közvélemény. [Szabadság, ápr. 11.] 1996. augusztus 25.Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a m. miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.]1996. augusztus 26.Horn Gyula fogadta az RMDSz küldöttségét, a megbeszélésen az álláspontok nem közeledtek. A kormányfő kifejtette: a szerződést véglegesnek tekintik. A küldöttség tagjai még arra is figyelmeztettek: ro. oldalról egy leköszönő kormány írja alá a szerződést, amely az alkalmazás szempontjából jelent majd gondot. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla elmondta: „nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat”. [ÚM, aug. 26.]Meleşcanu bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormányt az alapszerződés megváltoztatására akarta rávenni. [MH, aug. 27.] 1997. augusztus 28.Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.] 1997. október 21.Horn Gyula, látogatásának 2. napján az RMDSz vezetőivel tárgyalt; kiértékelték az utóbbi hónapok kedvező eseményeit, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyar- és RMDSz-ellenes támadásai miatt. Horn Gyula szerint a kettős állampolgárság kérdése nem időszerű. – A két kormányfő megbeszélésén egyetértettek abban, hogy új m. egyetemet kell létesíteni Ro.-ban; tudomásul véve a BBTE multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. [Szabadság, okt. 22.]lapozás: 1-20 | 21-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
