Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz kapcsolat RMDSz–EDU

1993. június 7.

A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]

Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.]

1993. szeptember 1.

Az EDU budapesti értekezletén az RMDSz elnyerte a teljes jogú tagságot, az MKdM pedig a megfigyelői státust. A konferencián a szövetséget Markó Béla és Bodó Barna képviselte, szakértői minőségben Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. [RMSz, szept. 8.] (→ 1992.03.17, 1993.05.11, 1993.08.27)

Bihar megyében fölmentették a megye mind a 4 m. tanfelügyelőjét és leváltottak 20 iskolaigazgatót. [BN, szept. 7.] (→ 1993.09.22)

1993. szeptember 18.

Markó Béla elmondta: az RMDSz politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A Memorandummal kapcsolatos pártközi viták nyomán azt javasolta a CD-nek, hogy tárgyalják újra az egyezséget. Kitért a kollektív jogoknak helyet adó Balladur-tervre, mely kétoldalú tárgyalásokat kíván. A Szövetségen belüli nézeteltérésekkel kapcsolatban leszögezte: a viták legyenek közvetlenek, ne a sajtóban üzengessenek egymásnak a felek. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb, ha nyíltan megfogalmazzuk a közösség, a szövetség akaratát. [RMSz, szept. 18.]

1995. április 5.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1996. március 27.

Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.]

1998. április 21.

Radu Vasile beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban. Utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Ro. monitorizálását. Elmondta, hogy a ro. kormány visszaszolgáltatja az elkobzott javakat és kárpótlást nyújt. A helyhatósági és oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesíti a kormány változatát. [RMSz, ápr. 23.]

Markó Béla és Nagy Zsolt üv. alelnök Salzburgba utazott, hogy részt vegyen az EDU (→ 1993.09.01) pártvezetőinek konferenciáján. A konferencia célja, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. (Az EPP és az EUCD – melyben az RMDSz megfigyelői státussal rendelkezik – közel áll az egyesüléshez.) [Táj., ápr. 21.]

Budapesten megkezdődött a M. Professzorok Első Világtalálkozója. Mo.-n 1250, a világban szétszórtan 600 m. professzor él, közülük 200-an az utódállamokban. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket eljuttatnak minden professzorhoz. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik. [MTI]

2001. január 12.

Kinevezték 36 megye új prefektusát, de ezek között egyetlen m. személy sincs. [RMSz, jan. 12.]

James Rosapepe, az AEÁ bukaresti nagykövete bejelentette: újabb 14 települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtése érdekében amerikai segélyt kapjanak. A 14-ből 6 Erdélyben van: Petrilla, Karánsebes, Óradna, Borsabánya, Kézdivásárhely, Kudzsir. [Szabadság, jan. 12.]

Markó Béla, Nagy Zsolt (üv. alelnök) és Kelemen Kálmán (RMKdM) Berlinben részt vett az EDU és az EPP munkálatain. A pártelnökök nyilatkozata külön kitér az EU bővítésére. Berlinben arról is döntöttek, hogy a Fidesz és az MKP az EDU tagjaivá váltak. Markó Béla tájékoztatta az ülést arról, hogy az RMDSz maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a ro. parlamentben. [Táj., jan. 12.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998