Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE kihelyezett (önálló) karok és szakok (főiskolák); magyar tagozat, magyar karok

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1997. február 13.

Szilágyi Pál rektorhelyettes elmondta: a BBTE m. karain tanító tanárok tanácskozásán az az állásfoglalás alakult ki, hogy m. karok (a bölcsészkar tanszékeit kivéve) nincsenek olyan helyzetben, hogy megállnák a helyüket egy önálló m. egyetem keretén belül. Nincsenek meg a lehetőségek az önálló, európai szintű egyetem fenntartására. Távlatilag fenntartják az igényt az önálló m. egyetemre – Kolozsvár központtal. [Szabadság, febr. 14.]

Makay Botond tiszteletest választották a Krassó-Szörény megyei RMDSz elnökéül. [Táj., febr. 21.]

1997. február 19.

A KMDSz kerekasztal-megbeszélésre hívta az RMDSz és a Bolyai Társaság vezetőit, valamint a diákok képviselőit. Markó Béla elmondta: a koalíciós partnerek az önálló egyetemet csak lépcsőzetesen tudják elképzelni. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy az önálló karok létrehozása kijátszható az önálló m. egyetem ellen. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]

1997. március 9.

Az OMDSz Kolozsvárott ülésezett, majd nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállnak az önálló BTE mellett: nem járható út az önálló tagozatok létesítése a BBTE-n, ehelyett teljesen önálló struktúrákra, külön egyetemre van szükség. A nyilatkozatot 6 diákszövetség képviselői írták alá. [Szabadság, márc. 10.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. március 12.

Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]

Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.]

A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.]

Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.]

A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.]

1997. március 13.

Béres András az oktatásügyi min. sajtóértekezletén a két szakaszos fejlesztést (2 tagozat + későbbi szétválás) tartotta lehetséges megoldásnak. [Szabadság, márc. 15.]

A szenátus, hosszas vita után, jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C. V. Tudor mentelmi jogának a felfüggesztését. A szavazáskor a PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai elhagyták a termet. [Táj., márc. 13.]

Új vezetőséget választott a Gyergyószéki RMDSz: üe. eln.: Kontesveller József; gazd. aleln.: Borsos Géza; ifj. aleln.: Laczkó Szentmiklósi Endre; kult. aleln.: Szabó Kálmán. [RMSz, márc. 24.]

1997. március 14.

Emil Constantinescu eszmecserét folytatott a miniszterekkel és a koalíció főbb pártjai vezetőivel és az alábbi következtetésre jutottak: jogos a m. kisebbség törekvése, hogy teljes körű anyanyelvű oktatásban részesítse a felnövő generációt, ez megegyezik a ro. nép akaratával és a Ro. által vállalt kötelezettségekkel. A BBTE-vel kapcsolatban a ro. tagozat mellett működő m. tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. [RMSz, márc. 15.] – Nota bene: az EvZ az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közölte, a Szabadság ismertetője a Constantinescu elnök természetesnek tekinti a m. tagozat létesítését a BBTE-n címmel jelent meg.

1997. március 17.

A ro. lapok ismertették a volt kormánypártnak (PDSR) a BBTE különválasztására irányuló terv elleni tiltakozását. [MN, márc. 17.]

Nincs szó a különálló BTE visszaállításáról, jelentette ki Victor Ciorbea, amikor fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, V. Petrescu tanügyminisztert és a BBTE három rektorhelyettesét; a kolozsvári egyetemnek ro. és m. tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. [RMSz, márc. 19.]

C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása „parlamenti sztrájkot” eredményezett. A PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai kivonultak az ülésről, ezzel azt akarván elérni, hogy a szenátus térjen vissza a kérdésre; amíg az államelnök nem fogadja őket, addig nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. [Szabadság, márc. 19.] (→ 1997.03.20)

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. március 24.

Gennagyij Udovenko ukrán külügymin. Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy a NATO ne vegyen föl tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitáik vannak szomszédaikkal. A ro. nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. [RMSz, márc. 26.]

Kolozsvárott megtartotta első ülését a BBTE ro., m. és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló állandó bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen „felleltározták a m. ny. oktatás megszervezésének problémáit”. [Szabadság, márc. 26.]

1997. április 2.

Az RMDSz székházában fogadták Max van der Stoelt. A szövetségi vezetők elmondták: a magyarság gondjai nem oldódtak meg egyik napról a másikra az ellenzék kormányra kerülésével, de – a megfelelő eszközök létrehozásával – megteremtődtek a rendeződés feltételei. Remélhetőleg a jelen parlamenti ülésszakban módosítják a tanügyi és a helyhatósági törvényt. [Táj., ápr. 2.]

A BBTE vegyesbizottságának ötnapos tárgyalásai után a bizottság az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű ro., m. és német ny. oktatás megszervezése mellett foglalt állást. Felhatalmazták Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz az oktatáshoz szükséges garanciák megadásáért. Két terv született, a ro. terv szerint a m. felsőoktatás megteremtése kimerülne a m. hallgatók és tanárok létszámának emelésében; Szilágyi Pál prorektor terve szerint: a m. hallgatókat négy (később öt) kar tömörítené (Természettud.–Matem., Bölcsészet–Társadalomtud., Protestáns teol., Kat. teol.; majd a Közgazd.–Jog). A szenátus m. tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni és vétójoguk lenne a m. oktatást érintő kérdésekben. [Szabadság, ápr. 2.]

1997. április 10.

Az MVSz támogatja az RMEEÁÉ állásfoglalását (→ 1997.04.08) és gyűjtést indít az egyetem támogatásáért. [Szabadság, ápr. 10.]

Claude Karnouh francia filozófus szerint azzal, hogy elutasítják a m. tagozatok autonómiáját, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez „rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Maiorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb ro. értelmiségiek művét táplálta.” [MN, ápr. 10.]

Szarka Árpád nyerte el a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetői posztját. [Táj., ápr. 10.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett névadója születésnapjára. [RMSz, ápr. 16.]

1997. május 10.

Alsócsernátonban újabb fórumot (→ 1996.05.04) szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! – K. P.]. A résztvevők nem értenek egyet azokkal, akik kétségbe vonják a BTE létjogosultságát. – A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. – Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]

A BBTE ősztől gazdasági menedzsment szakot indít Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, máj. 10.] – A hároméves képzést biztosító főiskola alapításáról a kormány 294/1997. sz. határozata döntött; a kinevezett igazgató: Domokos Ernő közgazdász. [Háromszék, júl. 11.]

1997. július 22.

Az RMDSz sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a temesvári Magyar Ház ügyében még nem született döntés, azt viszont senki sem vitatja, hogy a bánsági magyarság pénzén épített ingatlan kit illet meg. – Markó Béla a kétnyelvű helynévtáblák háborúja kapcsán elmondta: az egyértelmű rendelkezéseket végre kell hajtani, azok vitatása nem a helyi tanácsok hatásköre. A végrehajtással szembeni ellenkezéseket felnagyítják, és mögöttük pol. érdekek húzódnak meg. Pl. a PUNR egész programját az RMDSz elleni harcra alapozza. [Táj., júl. 22.]

A legutóbbi SzKT (→ 1997.07.13) vitáival kapcsolatban Tőkés László pontosított: „a kisebbségek védelmére hivatott RMDSz-minisztertől joggal elvárható volt, hogy ne csak a kitessékelt apácákat, hanem az évek óta durva hatalmi provokációnak kitett székelyudvarhelyi honfitársait is védelmébe vegye”. Tokay sokkal inkább a kormánnyal, mint az őt delegáló szövetséggel azonosul és a m. kisebbség védelme helyett inkább a kormány apológiájára szakosodott. [Szabadság, júl. 22.]

Minden jel arra mutat, hogy a Gyergyószentmiklóson ősztől induló turisztikai főiskola (a BBTE kihelyezett kara) tanítási nyelve a m. lesz; ez elsősorban Garda Dezső képviselő kijáró munkájának köszönhető. [RMSz, júl. 22.]

1997. augusztus 30.

Markó Béla kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSz nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a PNTCD-vel az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében: Verestóy Attila, Tokay György, Asztalos Ferenc, Béres András, Frunda György. [Táj., aug. 30.]

Andrei Marga sajtóértekezleten elmondta: 119 szakon 3650 hely áll a felvételizők rendelkezésére a BBTE-n. Két hároméves kollégiumot (főiskolát) nyitnak: Sepsiszentgyörgyön (cégvezetés) és Gyergyószentmiklóson (turisztika). [Szabadság, aug. 30.]

1997. október 2.

Az RMDSz okt. 3-án kezdődő kongresszusára mintegy 473, szavazati joggal rendelkező küldöttet várnak, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy 800 vendég érkezik, ennyi hely csak a városi sportcsarnokban van – mondta Bulyovszky Loránd szervező. [Népújság, okt. 2.]

Gyergyószentmiklóson a BBTE rektora is megjelent az új főiskola megnyitóján; az idegenforgalom–földrajz profilú hároméves „kollégium”-ban 30 m. és 15 ro. diák kezdi az első tanévet. [RMSz, okt. 7.]

1997. október 16.

A képviselőház nagy többséggel elfogadta a Helyi Önkormányzatok Chartája ratifikálásról szóló törvényt, melyet a szenátus már korábban (→ 1997.07.08) elfogadott. A dokumentum az elnöki aláírás után emelkedik törvényerőre. [Táj., okt. 17.]

Kántor Lajos abszurdnak nevezte Borbély Zsolt Attila ötletét (→ 1997.10.03), miszerint a kisebbségi m. szervezeteknek, az RMDSz vezetésével, nyomást kellene gyakorolniuk a m. kormányra. [A Hét, okt. 16.]

Második tanévét kezdte meg a kolozsvári Róm. Kat. Teológiai Kar, melyre az idén 38-an iratkoztak be. [RMSz, okt. 16.]

1998. február 10.

„Mindenki mindenkit támad” – erre a következésre jutott a cikkíró, annak kapcsán, hogy a koalíciós együttműködési szabályzat ellenére nem szűntek meg a politikai csatározások. Petre Roman kitart amellett, hogy Ciorbeát le kell váltani. [Népszabadság, febr. 11.]

Részlet Max van der Stoel nyilatkozatából: „Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Ro. is aláírt, nem kötelezik Ro.-t önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Ro.-t abban, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Ro.-nak előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a ro. kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie.” [Szabadság, febr. 10.]

A BBTE keretében kihelyezett közigazgatási szak indul Sepsiszentgyörgyön. A főiskola rangú intézményben ősztől 25 fős m. és 15 fős ro. csoport indul. [RMSz, febr. 10.]

1998. május 8.

A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]

Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI]

Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998