|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz Etikai Bizottság / etikai (és fegyelmi) bizottság 1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1993. április 15.A szövetségben kirobbant viták és konfliktusok miatt szükségessé vált az RMDSz Etikai Bizottságának a létrehozása, mely becsületbíróságként látja el feladatát. [RMSz, ápr. 15.]Bordos Mária a Tulipán üzlethálózat brassói üzletének vezetője nyilatkozott a cég tevékenységéről. A Tulipán-üzlet célja az RMDSz anyagi támogatása. [EN, ápr. 15.] Merk Mihály plébános arról számolt be, hogy Szatmárnémeti belvárosában épül a Szentlélek-templom. [EN, ápr. 15.] 1995. január 5.Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat (→ 1995.01.04). A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a ro. sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat (→ 1995.01.06) ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.] (→ 1995.01.08)A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a marosvásárhelyi tanács köteles kiadni az Antonescu-szobor fölállítására az engedélyt. [RMSz, jan. 5.] 1995. január 12.Nagy Benedek összefoglalta a Tőkés-üggyel kapcsolatos állásfoglalását: ő politikai fogolyként megtagadta a kollaborációt [bővebben lásd: RMSz, jan. 20.], tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt mondhasson az ügyben. Sajnálja, hogy az általa írt röpirat (→ 1995.01.06) eljutott a nyilvánossághoz, ő ezt belső anyagként kívánta kezelni, ezért a felelősség Borbély Imrét terheli (nota bene: a röpiratot Borbély Imre tette közzé, mondván: „az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához” [RMSz, jan. 17.]). Emlékeztetett arra, hogy visszavonta az írását és vállalja az Etikai Biz. kivizsgálását. [RMSz, jan. 12.] (→ 1995.01.17)1995. február 7.Az RMDSz Etikai Bizottsága döntött Nagy Benedek Tőkés Lászlót támadó röpiratának ügyében. (→ 1995.01.20) Mivel az Etikai Biz.-nak nincs szankcionálási hatásköre, döntésüket az OT elé tárják, nem hozzák nyilvánosságra. [RMSz, febr. 9.] (→ 1995.02.25)Kétnapos szakértői tárgyalás folyt Budapesten a ro.–m. alapszerződés ügyében. [ÚM, febr. 8.] A m. fél által benyújtott újabb javaslatokról M. Geoană elmondta, hogy annak nincs helye az alapszerződésben. [RMSz, febr. 10.] 1995. február 25.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.] A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) 1995. március 1.Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.] Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06) 2001. június 7.Strasbourgban, az Európai Emberi Jogi Bíróságon kihallgatták Ilie Ilaşcut, abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből szabadult unionista harcos az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Ilaşcu szerint Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy Moldova továbbra is az orosz érdekszférában maradjon. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem fegyverrel, sem anyagilag nem támogatta a Dnyeszteren túliak harcát. [Szabadság, jún. 7.]Az RMDSz etikai és fegyelmi biz. közölte, hogy Deák László és Takács Csaba fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen. A KREK igazgatótanácsa közleményben tiltakozott ez ellen és felkérte a püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt. [BN, jún. 7.] Egy pozitív példa: Szinérváralján háromnyelvű falutáblát tettek ki a helység határában, noha sem a m., sem a német kisebbség nem éri el a 20%-os határt. [Szabadság, jún. 7.] 2003. szeptember 17.Romano Prodi – Adrian Năstaseval folytatott megbeszélése során – kifejtette, hogy a csatlakozás jelenlegi szakaszában Ro.-nak a korrupció elleni harcra kell összpontosítania az erőfeszítéseit. [Szabadság, szept. 17.]Az Arad megyei szervezet operatív tanácsának ülésén Király András kifejtette: ha nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. „Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával” – mondta. [Krónika, szept. 17.; NyJ, szept. 19.] Az RMDSz helyi elnöksége nyilatkozatban rögzítette: meghallgatta Pécsi Ferenc képviselőt, aki fenntartja szándékát, hogy a M. Polgári Egyesület színeiben az RMDSz ellenében jelölteket állítson a helyhatósági választásokon (→ 2003.09.12). Ezért az elnökség javasolja Pécsi Ferenc kizárását az RMDSz-ből; a javaslatot az etikai bizottsághoz továbbították. [SzFÚ, szept. 17.] – Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt politikai leszámolásnak tartja a Pécsi Ferenc kizárását kilátásba helyező döntést. [Krónika, szept. 17.] (→ 2003.10.23) Ro. lakossága 2002-ben 21,680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22,810.035-tel, ami 1,129 milliós csökkenést jelent; ezen belül a m. lakosság száma 187.296-tal kevesebb, hivatalosan 1,43 millió. A magyarok többsége Erdélyben él, a Kárpátokon túl mindössze 15.680 m.-t regisztráltak. A németek száma 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5785-re. Az ortodox hívők után a róm. kat. egyház következik, lélekszám tekintetében: 1,026 millió, ebből 734,7 ezer Erdélyben él. A ref. egyház 701 ezer hívet számlál; az unitáriusok száma közel 67 ezer. (→ 2003.07.01) [Népújság, szept. 17.] 2003. október 16.Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSz szövetségi etikai biz., arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök kijelentette: semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, megalapozatlannak tartja a határozatot. [Krónika, okt. 16.]A Budapest–Bukarest autópálya északi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. A Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó útvonalon haladó autópálya a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz és kormánygarancia. [Krónika, okt. 16.] (→ 2003.10.20) A csíkszeredai várban Márton Áron-emlékkiállítás nyílt, amelyet a székelyföldi városokban és a hajdani püspök szülőfalujában (Csíkszentdomokos) is bemutatnak majd. [HN, okt. 16.] lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
