Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 147 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-147
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt, RNEP)

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1990. december 27.

Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.

A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat.

1991. február 13.

Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.

A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét.

Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)

Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.]

1991. március 3.

Ünnepi szentmise keretében ismét a róm. kat. egyház vehette birtokába a kolozsmonostori templomot. (A templomot 1924-ben a balázsfalvi érsekség kérésére 25 évre bérbe adták a gör. kat. egyháznak; 1948-ban betiltották a gör. kat. egyházat, a templom 1991-ig az ortodoxok kezelésében volt.)

Ploieştien tartotta rendkívüli értekezletét a VR, melyen elutasították Radu Ceontea lemondását (→ 1991.02.24), sőt a PUNR elnökévé is megválasztották. [RMSz, márc. 5.]

1991. március 6.

Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]

Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt.

1991. március 28.

A Szabadság a cserkészszöv. rövid történetét ismertette, annak okán, hogy perbe hívták a szövetséget (→ 1990.11.29). Az 1990. jún. 25-én Csíkszeredában bejegyzett RMCsSz ellen a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást előbb 1991 márciusára (majd máj. 9-re) halasztották, miközben a cserkészek 1991. jan. 12-én megtartották 2. kongresszusukat. A m. cserkészeket eddig a legképtelenebb vádakkal illették, főleg a PUNR és a VR, de a hadsereg képviselői is. (→ 1991.01.12, 1991.05.09)

1991. április 6.

Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését.

1991. május 16.

Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.]

1991. május 18.

Tőkés László felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. Újabb magyarellenes kampány kezdődött, amelyet az egri konferencia ürügyén szítanak – írta a püspök a Rompreshez eljuttatott felhívásban. [Szabadság, máj. 18.]

Szárhegyen tartotta centenáriumi ünnepségét az EKE (→ 1990.02.14). A rendező jogutód még Kárpát Turista Egyesület néven szerepelt, de ősszel EKE néven jegyezték be (→ 1991.10.04). Az Egyesületnek már több megyében alakult fiókja, orsz. elnöke Tövissi József. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1992.08.02)

Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a PUNR, a Marosvásárhelyen tartott rendkívüli orsz. értekezleten. A VR kettészakadt, a Ceontea-ellenes szárny Kolozsvárott ülésezett.

1991. május 27.

A képviselőházban az anyanyelv-használatról folyt a vita. Kerekes Károly kiállt azért, hogy a bíróságokon mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét, ez ellen a PUNR képviselői vehemensen tiltakoztak. A döntést elnapolták. [RMSz, máj. 29.]

1991. június 10.

Ismét találkoztak a CD és a kormány képviselői (→ 1991.05.31), de a tárgyalások nem vezettek eredményre a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. [Szabadság, jún. 12.; RMSz, jún. 13.] – A FSN-kormány másnap a PUNR-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokat.

1991. szeptember 24.

A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.]

1991. október 8.

Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]

1991. november 6.

Octavian Buracu – a Román Független Fórum nevében – közleményben ítélte el a FSN és a PUNR képviselőinek magyarellenes magatartását és a parlamentben elhangzott uszító kijelentéseket. [Szabadság, nov. 6.]

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1992. január 14.

Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]

Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.]

1992. február 9.

A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]

1992. február 13.

Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)

Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1.

Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg.

1992. február 14.

Marosvásárhelyen (a PUNR vezetésével) heves támadást indítottak Pokorny László megválasztott polgármester ellen. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelölőlistán kiskorúak és hamis aláírások szerepelnek. A rendőrség febr. 14-én beidézte Pokornyt.


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-147




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998