|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 147 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-147 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt, RNEP) 1989. december 27.A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”. Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04) 1990. december 27.Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat. 1991. február 13.Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét. Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21) Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. március 3.Ünnepi szentmise keretében ismét a róm. kat. egyház vehette birtokába a kolozsmonostori templomot. (A templomot 1924-ben a balázsfalvi érsekség kérésére 25 évre bérbe adták a gör. kat. egyháznak; 1948-ban betiltották a gör. kat. egyházat, a templom 1991-ig az ortodoxok kezelésében volt.)Ploieştien tartotta rendkívüli értekezletét a VR, melyen elutasították Radu Ceontea lemondását (→ 1991.02.24), sőt a PUNR elnökévé is megválasztották. [RMSz, márc. 5.] 1991. március 6.Szatmárnémetibe látogatott John Bukowsky pápai nuncius, aki Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak átnyújtotta a pápa kitüntetését, amelyet azért kapott, mert a komm. évei alatt sikerrel vezette egyházát. A nunciusnak felvetették a csángók kérését, akik nem hallgathatnak m. ny. misét. A nunciust ez meglepte és kifejtette, hogy minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét. [RMSz, márc. 6.]Petre Ţurlea FSN-képviselő azt kérte, hogy ne engedélyezzék az erdélyi magyaroknak, hogy megünnepelhessék Márc. 15-ét. Ioan Gavra PUNR-képviselő a magyarországi turisták távoltartását követelte. – Szőcs Géza a szenátus másnapi ülésén megvilágította, hogy mit is jelent az erdélyiek számára Márc. 15., melyet a sajtó (és a politikusok) rosszhiszeműen magyaráznak. Felszólította a két nemzet képviselőit, hogy együtt emlékezzenek Márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. 1991. március 28.A Szabadság a cserkészszöv. rövid történetét ismertette, annak okán, hogy perbe hívták a szövetséget (→ 1990.11.29). Az 1990. jún. 25-én Csíkszeredában bejegyzett RMCsSz ellen a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást előbb 1991 márciusára (majd máj. 9-re) halasztották, miközben a cserkészek 1991. jan. 12-én megtartották 2. kongresszusukat. A m. cserkészeket eddig a legképtelenebb vádakkal illették, főleg a PUNR és a VR, de a hadsereg képviselői is. (→ 1991.01.12, 1991.05.09)1991. április 6.Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését. 1991. május 16.Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.] 1991. május 18.Tőkés László felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. Újabb magyarellenes kampány kezdődött, amelyet az egri konferencia ürügyén szítanak – írta a püspök a Rompreshez eljuttatott felhívásban. [Szabadság, máj. 18.]Szárhegyen tartotta centenáriumi ünnepségét az EKE (→ 1990.02.14). A rendező jogutód még Kárpát Turista Egyesület néven szerepelt, de ősszel EKE néven jegyezték be (→ 1991.10.04). Az Egyesületnek már több megyében alakult fiókja, orsz. elnöke Tövissi József. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1992.08.02) Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a PUNR, a Marosvásárhelyen tartott rendkívüli orsz. értekezleten. A VR kettészakadt, a Ceontea-ellenes szárny Kolozsvárott ülésezett. 1991. május 27.A képviselőházban az anyanyelv-használatról folyt a vita. Kerekes Károly kiállt azért, hogy a bíróságokon mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét, ez ellen a PUNR képviselői vehemensen tiltakoztak. A döntést elnapolták. [RMSz, máj. 29.]1991. június 10.Ismét találkoztak a CD és a kormány képviselői (→ 1991.05.31), de a tárgyalások nem vezettek eredményre a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. [Szabadság, jún. 12.; RMSz, jún. 13.] – A FSN-kormány másnap a PUNR-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokat.1991. szeptember 24.A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.]1991. október 8.Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] 1991. november 6.Octavian Buracu – a Román Független Fórum nevében – közleményben ítélte el a FSN és a PUNR képviselőinek magyarellenes magatartását és a parlamentben elhangzott uszító kijelentéseket. [Szabadság, nov. 6.]1991. november 26.Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.] A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.] 1992. január 14.Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.] 1992. február 9.A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)1992. február 12.A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.]1992. február 13.Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1. Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg. 1992. február 14.Marosvásárhelyen (a PUNR vezetésével) heves támadást indítottak Pokorny László megválasztott polgármester ellen. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelölőlistán kiskorúak és hamis aláírások szerepelnek. A rendőrség febr. 14-én beidézte Pokornyt. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
