Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MKP (Magyar Koalíció Pártja)

1997. május 6.

Befejeződött az RMDSz küldöttségének háromnapos felvidéki látogatása. Az EPM meghívására Komáromba érkezett erdélyiek az MKP képviselőivel és szlovák ellenzéki pártok politikusaival találkoztak és – 3 városban – lakossági fórumon vettek részt. [RMSz, máj. 6.]

Kónya-Hamar Sándor, az SRI-jelentés (→ 1997.04.30) vitájának RMDSz-ellenes aspektusaira hívta föl a figyelmet. Pl. Neculai Popa (PDSR) képviselő a vitán elmondta: soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSz lesz olyan arcátlan, hogy a ro. parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az ellenzék meg akarja ingatni koalíciós elhatározásában a parasztpártot, s az úgymond megújult PUNR-vel akarja lecserélni az RMDSz-t. Kónya képviselő szerint az RMDSz politikájának helyességét az ukrajnai románok által összeállított követeléscsomag is igazolja. A beadványt a ro. és az ukrán kormánynak is eljuttatták, mely a köv. főbb követeléseket tartalmazza: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területeken a ro.-t is ismerjék el hivatalos nyelvnek, használhassák szabadon nemzeti jelképeiket, térjenek vissza a települések hagyományos ro. nevére, adják vissza az 1946 után elkobzott ingatlanokat, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, a ro. fiatalok szolgálati idejüket a szülőföldön tölthessék le. [Szabadság, máj. 6.]

Három képviselő közös sajtótájékoztatót tartott. A téma: a személygépkocsival külföldre utazók által kivitt benzin 250%-os adója. Szilágyi Zsolt rámutatott: az 1994-ben hozott (és 1997 márc.-ban módosított) kormányhatározat több okból diszkriminatív: csak a déli és nyugati határátkelőkön alkalmazzák; minden magánszemélyt benzincsempésznek tekintenek és akként kezelik őket. Ráadásul az intézkedés rontja az ország megítélését, ezért a határozatot hatályon kívül kell helyezni. [Táj., máj. 6.] (→ 1997.05.09)

Garda Dezső, napirend előtti felszólalásaiban az erdőkben uralkodó áldatlan állapotokról szólt: a lopások és az engedély nélküli vágások a reprivatizációs törvényt ellenző volt kormánypárti tisztviselők védelme alatt történt. [Táj., máj. 6.; máj. 27.]

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor, Szent István ünnepén fogadta a h. t. m. szervezetek vezetőit: Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László, Verestóy Attila (RMDSz); Bugár Béla, Duray Miklós (MKP); Kovács Miklós (KMKSz); Józsa László (VMSz alelnöke); Ágoston András (VMDNP); Balaskó József (MMNÖK); Jakab Sándor (HMDK alelnöke); HHRF (Hámos László). – A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a köv. hónapokban a m. kormány illetékes szerve tárgyalni fog minden h. t. m. szervezettel. [MN, aug. 21.]

1998. november 5.

Markó Béla örömmel üdvözölte a tényt, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában. [Szabadság, nov. 5.]

Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.]

Balogh Barnabás, Borzási Gyula, Csernák Béla és Kállay László Alternatív tájékoztatás c. levelet juttatott el 2 újság szerkesztőségébe, melyben a püspökválasztásról ismert korábbi véleményekkel (→ 1998.10.22) szemben próbálják „megmutatni az érem másik oldalát”. Az aláírók idézték Tőkés László kijelentéseit: „egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet” és „én nem szeretettel akarok kormányozni”; szerintük a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. [BN, nov. 5.; Szabadság, nov. 5.] – Tőkés László válasza a vádaskodásokra: „Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért – számukra vereséggel felérő – választási eredménybe.” [Szabadság, nov. 14.] (→ 1999.05.10)

Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.]

1999. február 20.

Budapesten tartották a Magyarország és a határon túli magyarság c. konferenciát, melyen a h. t. m. szervezetek (RMDSz, MKP, KMKSz, VMSz, VMDP, HMDK, MMNÖK, KDT) képviselői, az MVSz, a kormány és a m. parlamenti pártok képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Martonyi János elmondta, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát, melynek célja egyértelmű: a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él. [Ugyanezt Németh Zsolt is leírta az RT-kongresszusnak (→ 1999.03.06) küldött levélben. (RMSz, márc. 8.)] A konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT; ]990323) pol. konzultatív testület létrehozását, mely évente legalább egy alkalommal tanácskozik. [Szabadság, febr. 22.]

Szatmárnémetiben, a PUNR vezetőinek tanácskozásán Valeriu Tabără, a párt elnöke óvott attól, hogy a m. kisebbségnek visszaadják az ingatlanait. [RMSz, febr. 23.]

2000. január 29.

Ro.-ban 68 [!] magánegyetem kapta meg a működési engedélyt. [RMSz, jan. 29.]

Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes befejezte háromnapos kolozsvári látogatását. Egy interjúban elmondta: az MKP előnyösebb helyzetben van Szlovákiában, mint az RMDSz itthon; a kormányzati szerepvállalás több hasznot hozott (ezt példákkal is igazolta). [Szabadság, jan. 29.]

Máramarosszigeten megnyílt a Népfőiskola, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület székházában, a környékbeli szórvány-településekből érkezett résztvevőkkel. Kilenc tagozaton folyik a képzés; nagy szükség van az oktatásra, mert anyanyelvű képzés csak az elemi iskolában van. [RMSz, febr. 1.]

2001. január 12.

Kinevezték 36 megye új prefektusát, de ezek között egyetlen m. személy sincs. [RMSz, jan. 12.]

James Rosapepe, az AEÁ bukaresti nagykövete bejelentette: újabb 14 települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtése érdekében amerikai segélyt kapjanak. A 14-ből 6 Erdélyben van: Petrilla, Karánsebes, Óradna, Borsabánya, Kézdivásárhely, Kudzsir. [Szabadság, jan. 12.]

Markó Béla, Nagy Zsolt (üv. alelnök) és Kelemen Kálmán (RMKdM) Berlinben részt vett az EDU és az EPP munkálatain. A pártelnökök nyilatkozata külön kitér az EU bővítésére. Berlinben arról is döntöttek, hogy a Fidesz és az MKP az EDU tagjaivá váltak. Markó Béla tájékoztatta az ülést arról, hogy az RMDSz maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a ro. parlamentben. [Táj., jan. 12.]

2001. február 5.

Ecaterina Andronescu okt. min. szerint megoldottnak tekinthető a m. ny. felsőoktatás kérdése. Azok az egyetemek, amelyeknek van m. tagozata, annyi helyet kaptak, hogy sok hely betöltetlen maradt. [Népújság, febr. 5.]

Dunaszerdahelyen tartotta kongresszusát az MKP. Köszöntőjében Markó Béla az RMDSz modelljét ajánlotta követendő példaként: pol. követeléseit a m. kisebbség alkotmányos módon kívánja kiharcolni és megvalósítani. [Táj., febr. 5.]

C. V. Tudor azzal vádolta Frundát, hogy kompromittáló anyagokat terjesztett róla az ET közgyűlésén. A valóság az, hogy Frunda egy ro. sajtókivonat-gyűjteményt osztogatott, ezzel igazolván azt, hogy Tudor mást mond otthon és mást az európai fórumokon. [RMSz, febr. 5.]

2001. május 28.

Az RMDSz meghívására az MKP 4 vezetőségi tagja látogatott Erdélybe. Bugár Béla elmondta: a felvidéki magyarok érdekszövetsége szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az RMDSz-szel. [Szabadság, máj. 28.]

2002. szeptember 24.

Szlovákiában a választások nyomán olyan kormány került hatalomra, amelyben az MKP is helyet kapott; az RMDSz elnöke gratulált Bugár Bélának. [Népújság, szept. 24.]

Eddig 290 ezer kérvény érkezett az RMDSz-hez a m. igazolvány ügyében; ez mintegy 20%-a a hazai m. lakosságnak. [Krónika, szept. 24.]

2004. március 16.

Mádl Ferenc a M. Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát és Kasza Józsefet (VMSz); Bugár Béla (MKP) elutasította a kitüntetést, válaszul a m. kormány költségmegszorítási lépésére. Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy a kitüntetés az RMDSz és az erdélyi magyarság következetes politikájának is szól, mert amit elértünk, azt közösen értük el. [Szabadság, márc. 16., márc. 17.; SzFÚ, márc. 16.]

Március 15-ét az erdélyi városokban (tk. Nagykároly, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) is megünnepelték. Kolozsvárott, a MIT nevében, Bardóczi Csaba ismertette a mai ifjúság 12 pontját. [Szabadság, márc. 16.; HN, márc. 16., SzFÚ, márc. 16.; Háromszék, márc. 16.]

A Törvényhozási Tanács negatívan véleményezte a benyújtott autonómia-tervezetet. (→ 2004.01.19, 2004.02.26) Az elutasításban utaltak az ET 1995-ben elfogadott kisebbségi keretegyezményére, amely nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. – Két nappal később a képviselőház közigazgatási szakbizottság is elutasította a tervezetet. [Szabadság, márc. 18.; Krónika, márc. 18.] (→ 2004.03.30)

2004. április 5.

Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]

A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.]

A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.]

Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25)

2004. június 17.

A központi választási iroda adatai szerint a kormánypárt elvesztette többségét a megyei önkormányzatokban, a DA (PNL + PD) több helyet szerzett meg (553-at, a PSD pedig csak 543-at). [NyJ, jún. 17.]

Tordaszentlászló mellett megnyitották az északi autópálya első munkatelepét. A Brassót Borssal összekötő autópálya költségét 2,5 milliárd euróra becsülik. Az északi variáns kivitelezője az amerikai Bechtel cég, a Temesvár–Nagyszeben irányába haladó déli autósztráda uniós támogatással készül majd. [Szabadság, jún. 17.]

A PRM két éve indított pert az RMDSz megszüntetése érdekében. A Frunda György által beterjesztett dokumentumok igazolják, hogy az RMDSz jogszerűen működik. A PRM dossziéja 5 kilónyi papírt tartalmaz, de jogi hatása alig van: nagyobbrészt újságkivágásokból áll. Döntés még nem született, a per következő fordulója szeptemberben lesz. [RMSz, jún. 17.]

Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei M. Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg (→ 2004.05.31). A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] – Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott m. képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]

2004. szeptember 15.

Varga Attila közvetítette a kettős állampolgárság ügyében felállított bizottság konklúzióit: elvileg a jogok teljes körét kellene biztosítani (egészségügyi biztosítás, nyugdíjrendszer, választhatóság), de ez újabb kérdést generál: képes-e a Mo.-i társadalom az ezzel járó anyagi terheket vállalni? Székely István szerint a problémakör egyszerűbb, mert csak az kaphat egészségügyi biztosítást, aki befizetője is a biztosítási rendszernek. [Szabadság, szept. 15.]

Révkomáromban beindult az oktatás a Selye János Egyetemen. A három kar első évfolyamára mintegy 350 hallgató iratkozott be. Az egyetem létesítésének ötlete 1989-ben fogalmazódott meg, az MKP már 1998-ben érdemben tudott tárgyalni a kérdésről, de csak 2002-ben jutott el odáig a m. közösség, hogy politikai alku révén kiharcolja az egyetemalapítást. Az egyetem alapításához és fenntartásához a m. tanügyi tárca is jelentős összeggel járult hozzá. [Krónika, szept. 15.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.01.16)

2004. november 13.

Budapesten tartották a MÁÉRT 8. tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes m. állampolgárság kérdése volt. A vita mindvégig feszült légkörben folyt. A m. kormánypártok kivételével a többi résztvevő (tk. az RMDSZ, MKP, VMSz, VMDP, KMKSz, UMDSz, HMDK, MMNÖK, MDF, Fidesz) elfogadott egy nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárság megadását támogatja, egyben felkérik a pol. élet szereplőit, hogy tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot szítana a h. t. magyarsággal szemben. [Szabadság, nov. 13., nov. 15.; RMSz, nov. 15.]


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998