Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MISzSz (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége)

1990. február 18.

A változások ütemével elégedetlen bukaresti tüntetők – mivel napok óta tartó tüntetéseik hatástalannak bizonyultak – Iliescu-ellenes jelszavakat skandálva betörtek a kormány épületébe, összecsaptak a rendőrséggel. (→ 1990.01.12, 1990.01.28)

Vezetőség-választásokat tartottak az RMDSz megyei szervezetei. Kolozs megyében Balázs Sándor, Maros megyében Markó Béla lett a megyei elnök.

Sepsiszentgyörgyön, kétnapos, kongresszus-előkészítő megbeszélés nyomán, 21 ifjúsági szervezet részvételével megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISzSz). Szándéknyilatkozatukat a Háromszék febr. 20-án közölte. (→ 1990.03.17)

Zágonban, az újjáalakult Mikes Kelemen Művelődési Egyesület (MKME) szervezésében, megkezdődtek a Mikes-év rendezvényei.

1990. február 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03)

Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. március 17.

Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.

Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)

Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18)

1990. március 30.

Csíkszeredában kétnapos találkozóra gyűltek a MISzSz, a m. diákszövetségek és egyházak ifjúsági szervezeteinek képviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megválasztotta választmányát (ennek elnöksége: Ábrám Zoltán, Csutak István, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László), kijelölte az RMDSz kongresszusára küldendő delegáció tagjait és elhatározta, hogy az RMDSz-szel közös listán jelölteket indít a májusi választásokon.

Kincses Előd, akit a marosvásárhelyi zavargások egyik felelősének tartott a korántsem pártatlan igazságszolgáltatás, Mo.-ra távozott, ahonnan csak a vádak visszavonása és ártatlanságának elismerése után tért vissza, 1995 júniusában. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)

Az amerikai útjáról hazatérő Tőkés László (→ 1990.03.09), Genfben az egyházak ökumenikus tanácsa előtt kijelentette, hogy a romániai egyháznak meg kell újulnia. A diktatúra idején az egyházi hierarchia egy része eltávolodott a hívektől és a rezsim kiszolgálója lett.

1990. június 1.

Az RMDSz Főtitkársága tiltakozott az Erdélyi Szövetség által, Trianon évfordulóján, Ro. területén tervezett tüntetés ellen.

A MISzSz tiltakozott a 487/1990. sz. kormányrendelet tartalma ellen, mely az alap- és középfokú tanszemélyzet áthelyezésének és kinevezésének feltételeiről döntött. A MISzSz követelte az oktatási helyzet parlamenti vitáját.

1990. augusztus 26.

Szatmárnémetiben véget ért a MISzSz kétnapos orsz. találkozója.

Bukarestben több napon át tartó tüntetések voltak, a rendőrség minden alkalommal beavatkozott.

1990. október 14.

Agyagfalván emlékgyűlésen emlékeztek az 1848. okt. 16-án tartott székely nemzetgyűlésre. Az ünnepi menet az 1982-ben felállított, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett, ahol ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi 12 évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven (m., r., német) örökítik meg az 1848-as népgyűlés „szász és román testvérekhez” küldött üzenetét: „mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat”. Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel zárult. [Hídfő, okt. 25.]

Kolozsvárott véget ért az OMDSz kétnapos tanácskozása, ahol a MISzSz-szel való kapcsolatfelvételről is tárgyaltak.

1990. november 11.

Temesvárott befejezte munkálatait a MISzSz 2. kongresszusa, mely Toró T. Tibort választotta elnökké. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet.

1990. december 12.

A MISzSz OV nyilatkozatban utasította vissza a Sütő Andrást és Tőkés Lászlót ért vádakat. (→ 1990.11.28, 1990.12.05, 1990.12.18)

Albániában is megszűnt a komm. egyeduralom, megalakult az ellenzéki Demokrata Párt.

1991. január 30.

M.–ro. oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kidolgozása is. (→ 1991.05.12)

A MISzSz együttműködési megállapodást írt alá az MVSz-szel.

1991. március 2.

Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.

Kitört a jugoszláv polgárháború.

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1991. július 21.

Bálványosfüreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC és a Fidesz szervezésében – megkezdődött a 2. ifjúsági szabadegyetem. A Napforduló után c. rendezvényen nyugat-európai, m. és hazai politikusok, közéleti személyiségek tartottak előadásokat a posztkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról. Az előadók között volt tk. Schöpflin György, Tom Gallagher, Cs. Gyímesi Éva, Molnár Gusztáv, Lőrincz Csaba, Bíró Gáspár, Németh Zsolt, Magyari Nándor. [Népújság, júl. 31.; EN, aug. 1.]

1991. augusztus 31.

Anyanyelvünk a román c. nagyszabású ünnepséget rendeztek Chişinăuban, a két év előtti történelmi tettre emlékezve. (→ 1989.08.31) – Válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, a Dnyeszter mentiek gazdasági szankciókkal fenyegetőztek (ti. az ország villamosenergia és gázellátása a Dnyeszter mentiek kezében van). [RMSz, szept. 3.]

Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.]

1991. november 1.

A MISzSz delegációja – az SzDSz ifjúsági szervezetének meghívására – öt napot töltött Magyarországon.

1991. november 3.

Temesvárott ülésezett a MISzSz választmánya. A tanácskozás központjában a kongresszusi előkészületek álltak. Nyilatkozatuk rögzítette, hogy a szervezet struktúráját nem szükséges radikálisan megváltoztatni. A MISzSz egy olyan RMDSz kialakulását támogatja, amelyben a párhuzamos alternatívák egyenlő eséllyel indulnak. [Szabadság, nov. 9.]

1992. január 15.

Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát – mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. – A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg. [RMSz, jan. 15.]

Mihai Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptette elő az ország elnöke. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. [RomLib, jan. 15.]

1992. április 15.

Újabb platform alakult az RMDSz-en belül. Az Ifjúsági Platform (IP) tagjai a MISzSz soraiból verbuválódtak.

A Tinerema közölte Virgil Măgureanu hajdani szekus-igazolványának fényképét. Több közismert ro. újságíró az Expres Magazinban Măgureanu azonnali lemondását követelte. Iliescu védelmébe vette a SRI vezetőjét (aki 1989 után elnöki tanácsadó is volt), mondván: a lényeg, hogy új tisztségében miként végzi a munkáját. [MN, ápr. 15.] (→ 1992.04.16)

1992. május 10.

Marosfőn véget ért a MISzSz 3. kongresszusa. A háromnapos rendezvény elnöki beszámolóját Toró T. Tibor olvasta föl. A MISzSz csak akkor kíván az RMDSz-szel együttműködni, ha érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Az új elnökség: Kis Konrád (eln.); Veres Valér (főtitkár); Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László, Ungvári Imre (elnökségi tagok). [Szabadság, máj. 13.]

Nagyváradon megkezdődött a Varadinum egyhetes ünnepségsorozata, Tőkés László ref. és Tempfli József kat. püspök védnöksége alatt, az RMDSz szervezésében. A város alapításának 900., az alapító Szent László király szentté avatásának 800. évfordulójának tiszteletére rendezett Varadinum gazdag programot kínált: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, ifjúsági vetélkedők mellett egyháztörténeti múzeumot avattak. (→ 1992.05.17)

1992. július 19.

Bálványosfüreden megkezdődött a 26-ig tartó ifjúsági tábor és szabadegyetem. Szervezői: MISzSz, PAC, Friedrich Neumann Alapítvány, Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem.


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998