|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: MIÉP (Magyar Igazság és Élet Pártja) 1992. szeptember 18.Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott. Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). 1996. augusztus 4.Clinton elnök aláírta a legnagyobb kedvezményt állandó jelleggel biztosító törvényt. Iliescu elnök úgy értékelte: ez annak az eredménye, hogy elismerik a ro. gazdasági reformot és a demokratikus folyamatokat. [RMSz, aug. 6.]A ref. világtalálkozó keretében Szatmárnémetiben templomot avattak, Micskén pedig megnyitották a Timótheus Ifjúsági és Katekétikai Központot [MN, aug. 6.], Hegyközújlakon a Hegyközi Népfőiskola épületének avatásán Csurka István (MIÉP) mondott beszédet. [Szabadság, aug. 6.] 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. szeptember 5.A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.] 1998. május 11.Markó Béla szerint a h. t. magyarságnak egyáltalán nem mindegy, hogy Mo.-n milyen a pol. berendezkedés, milyen irányba viszik az országot a pártok és a kormány. A magyarországi választás első fordulója után úgy tűnik, hogy egyfajta csendes átrendeződés történt, melynek során a m. pol. kétpólusúvá válik. Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be, és bekerült a MIÉP, amellyel az RMDSz nem kívánt kapcsolatokat kiépíteni. Markó elvárja, hogy a győztes párt(ok) továbbra is odafigyeljenek a h. t. m. közösségekre. [Szabadság, máj. 12.] (→ 1998.05.24)1998. május 25.Jenei Dezső prof., ny. műegyetemi tanár összeállította a m. felsőoktatási hálózat telepítésére vonatkozó tervet. A tervezet 20.000 diákkal számol, akik a Kolozsváron létesítendő társadalomtudományi, képzőművészeti, zenei, műszaki, mező- és kertgazdasági, állatorvosi és -tenyésztési szakokon tanulnának. Marosvásárhelyen orvosi és gyógyszerészeti egyetem, színiakadémia, nővérképző lenne. Jenei szerint a jelenlegi épületek (legyen az akár a m. társadalom, akár az egyházak birtokában) elégtelenek, ezért az egyetlen járható út az építkezés, amely a terv szerint 50 millió $-t tenne ki. [Szabadság, máj. 25.]Valeriu Stoica igazságügy-min. közölte: C. V. Tudor ellen hét rágalmazási keresetet adtak be, de mentelmi jogánál fogva nem perelhető a PRM szenátora. A mentelmi jog felfüggesztése kétharmados többséget kíván, ezt az ellenzék könnyedén megakadályozza. [Szabadság, máj. 25.] Ion Diaconescu szerint pártja azon dolgozik, hogy a Budapesten bekövetkező pol. változás ne érintse a ro.–m. kapcsolatokat. Horn Gyula kormánya békülékeny magatartást tanúsított a m. és a ro. állam, a ro. állam és a m. kisebbség problémáinak megoldását illetően, s a jobboldali pártok, amelyek győztek, e tekintetben radikálisabbak. – Verestóy Attila szerint a tény, hogy a MIÉP bekerült a m. parlamentbe, nem változtat a korábbi helyzeten, amikor az RMDSz nem épített ki szoros kapcsolatot ezzel a párttal. [MTI] 1999. március 25.Tőkés László kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból, hogy Csurka István őt szeretné a m. államfői posztra jelölni. Cáfolta, hogy erről beszélt volna a MIÉP elnökével. Csurka viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést és a ref. püspök megtisztelőnek tartotta a felvetést. [RMSz, márc. 25., márc. 26.]2000. március 18.A ro. külügyminisztérium közleménye sajnálattal állapította meg, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú kapcsolatok pozitív fejlődésével. Csurka ünnepi beszédében Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. [Szabadság, márc. 18.]Ion Caramitru műv. min. bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom fölkerült a világörökség listájára. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és a moldvai kolostorok után így újabb műemlék került a kiemelt védettségű műemlékek sorába. [HN, márc. 18.] 2000. december 5.Adrian Năstase kijelentette: a magyarság ügyében az európai normákat tartja mérvadónak. Szerinte nincs olyan jogszabály, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbségek számára állami egyetemet kell létesíteni. [Szabadság, dec. 5.]A CNSAS RMDSz-es listájáról csak Bárányi Ferenc nem adott be óvást; róla a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott pol. rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András, Máramaros megyei képviselőjelölt visszalépett a jelöltlistáról. [Szabadság, dec. 5.] Tibori Szabó Zoltán elemzése szerint az idei választási kampányban az RMDSz-t és a magyarságot nem a ro. nacionalisták támadták a legtöbbet, „hanem a m. közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a MIÉP és az MVSz, ill. szövetségünk saját tb. elnöke. (…) Tőkés László egyetlen jelét sem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség lenne. S akkor vállaljon platformvezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez közelebb áll a szíve, a tb. elnökséget pedig az RMDSz szüntesse meg vagy bízza másra.” [Szabadság, dec. 5.] 2004. november 9.Az újvidéki Magyar Szó szerint az MSzP és a SzDSz nemre buzdító közös nyilatkozata (→ 2004.11.03) akkora pofont jelent a magyarság számára, amelynek hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra is. A MIÉP és a JOBBIK hazaárulónak nevezte az MSzP-t. Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla álláspontja felülvizsgálatára kérte a m. kormányt. [EN, nov. 9.]lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
