Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-20 | 21-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: IKA (Illyés Alapítvány / Közalapítvány)

1994. szeptember 17.

Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]

1994. szeptember 30.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla jelentése kiemelte, hogy az RMDSz-t tagjai közé sorolta az UNPO (→ 1994.07.31), ez lehetővé teszi, hogy az RMDSz az ENSz bizottságaiban is megszólaljon. – Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a „romániai m. nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia.” – Az IKA-alkuratórium ügyében a tagok azt kérték, hogy depolitizálják az elosztást, a civil szervezetek képviselőit tegyék meg kurátoroknak és legyen nyilvános a juttatások elosztása. [RMSz, okt. 5.] – Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása ahhoz, hogy a m.–ro. alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a ro. és m. kormánnyal. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSz állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és határozatban rögzítették: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele az önrendelkezésnek. [MN, okt. 3.]

1994. november 11.

A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]

A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.]

1994. november 19.

Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)

Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.]

Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.]

1995. március 6.

A Cronica Română c. lap megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását. Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a ro. fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. [Népszava, márc. 7.] – Mint kiderült, a szöveget Gh. Funar juttatta el a sajtóhoz. Az esetet Iliescu sajnálatosnak nevezte. [RMSz, márc. 8.]

Nagy Benedek nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót. Az SzKT döntése (Nagy B. szövetségi tagságának megvonása) aránytalanul súlyos, ezért az RMDSz kongresszusához (→ 1995.05.28) fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. [RMSz, márc. 6.] (→ 1995.05.19)

Németh Zsolt (Fidesz) nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges megkötni az alapszerződést. Németh figyelmeztet: Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A ro. és a szlovák fél nem mutat megértést a m. népcsoportok jogaira vonatkozó követelések iránt, ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. [MN, márc. 6.]

A m. kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Az új szervezési forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. [MH, márc. 6.]

1995. június 13.

Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]

Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.]

Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.]

1995. augusztus 2.

Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]

Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]

A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]

Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]

1995. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)

Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08)

1996. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői. A beszámoló rámutatott: az IKA támogatása nélkül az alapítványok nem lennének életképesek. [RMSz, dec. 10.]

1998. május 21.

Az MTI megújította szerződését nyolc, h. t. m. hírlappal. Az IKA anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, valamint a Hargita Népe, Háromszék, Népújság, RMSz és a Szabadság ezután is ingyen kapják a m. hírügynökség híreit. [RMSz, máj. 23.]

Székelyudvarhelyen megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület, melynek célja, hogy a kisegítő iskola sorsát a város érdekei szerint rendezze. [HN, máj. 23.]

A költségvetés megszavazta, hogy a CMN mintegy 1,5 millió $-nyi összeg fölött diszponálhat. Ebből az összegből a kisebbségek civil szervezeteit, sajtóját és könyvkiadását kívánják támogatni. [RMSz, máj. 23.]

1998. november 19.

Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]

Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.]

2000. február 4.

Szatmárnémetiben, erdélyi körútjának utolsó állomásán tartottak tájékoztatót az ÚKKA képviselői, a megpályázható gazdaság-fejlesztési támogatásokról. Az ÚKKA csak egyike a h. t. m. támogatására létrehozott alapítványoknak, ide tartozik még az IKA, a Mocsáry Alapítvány (szociális kérdések megoldására), Apáczai Közalapítvány (oktatás), Segítő Jobb Alapítvány (egészségügy). Az ÚKKA mintegy 350 millió Ft fölött diszponál, ebből az utódállamok magyarsága arányosan részesedik. [SzFÚ, febr. 4.]

2000. december 14.

Patrubány Miklós – azok után, hogy a m. költségvetés 237 millió Ft támogatást átcsoportosított az MVSz-től az IKA részére – kijelentette: a világ legnagyobb m. nemzeti jellegű szerveződésének költségvetési támogatását a magát nemzeti színekben feltüntető kormánykoalíció pártjai szavazták le nullára. [Szabadság, dec. 14.] – Az intézkedést Tőkés László is fájlalta. Orbán Viktor megokolta a döntést: a m. parlamenttől nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre előre garantálja a költségvetési támogatást. Jogilag egyértelmű helyzetet kell teremteni az MVSz körül, jelentette ki a m. kormányfő. [Szabadság, dec. 15.] (→ 2001.05.14)

Seres Dénes azt javasolta, hogy tűzzék napirendre Ilie Ilaşcu ügyének megtárgyalását, de a szenátus mandátumigazoló biz. elvetette a javaslatot és (alkotmányellenesen!) igazolta a kettős állampolgárságú Ilaşcu mandátumát. [Sajtóf., dec. 14.]

Fugyivásárhelyen fórumot tartott a ReMeK, ahol elhangzott: a ref. egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a m. nemzeti közösség életében. [Krónika, dec. 14.; BN, dec. 14.]

2001. április 3.

A költségvetésben nem változott a kisebbségek támogatásának aránya – mondta Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes. Az EMKE a tavaly 8 milliárd lejből gazdálkodhatott, ebből a sajtó meg a könyvkiadás részesült és művelődési rendezvények támogatására is jutott. [Szabadság, ápr. 3.]

Tőkés László szerint megkérdőjelezhető az RMDSz-egység mítosza. Azzal, hogy az SzKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte a saját legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás és a PDSR-vel létrejött külső koalíciós partnerség veszélyes pályára vitte az RMDSz-t. – A tb. elnök közleményben fogalmazta meg: „Az SzKT antidemokratikus szavazógépezet.” [Szabadság, ápr. 3.]

Markó Béla szerint Tőkés László megnyilatkozásai már nem tekinthetők a tb. elnök megszólalásának, hanem az általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetőjének. [Sajtóf., ápr. 3.]

Az IKA az elmúlt 10 évben 4300 pályázatot támogatott 2 milliárd Ft értékben. [Sajtóf., ápr. 3.]

Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a Mikó Koll. épületét a ref. egyháznak. [Krónika, ápr. 3.]

2001. május 24.

A képviselőház leszavazta a PNL és PD által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők igennel, a PDSR és az RMDSz nemmel szavazott, a PRM tartózkodott. [Szabadság, máj. 24.]

A képviselőházi szakbizottság az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet vitatta meg. A módosító javaslatok mindenek előtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel összefüggésben felmerül a tulajdonjog problémája, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdését is. Az RMDSz elsősorban a volt egyházi ingatlanok sorsáért aggódik. Vekov Károly szerint a kérdés rendezése befolyásolhatja a PDSR–RMDSz egyezséget is. [Szabadság, máj. 24.]

Gh. Funar képtelen vádjaira (→ 2001.04.21, 2001.05.11) Octav Cozmâncă közigazgatási min. válaszolt: a 20%-os küszöböt az 1992-es népszavazás adatai szerint kell megszabni.– Ezt a kormányfő is megerősítette, de Funar hajthatatlan maradt. [Szabadság, máj. 24., máj. 26.]

Takács Csaba a civil szféra azon vádjaira válaszolt, miszerint az RMDSz tartja kézben és osztja a m. kormány által juttatott támogatásokat. Minden támogatásról az illető szaktestület dönt, az ő dolguk a beérkezett pályázatok elbírálása; az RMDSz vezetőiből álló alkuratórium csak ritkán avatkozik bele a pénzek elosztásába. Az IKA által leosztott keretnek csupán a 0,02%-ára javasolt más elosztást az alkuratórium. [Szabadság, máj. 24.]

2001. október 22.

Markó Béla megerősítette az RMDSz álláspontját: Ro.-ban a státustörvénnyel kapcsolatos igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy – az RMDSz, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló – védnöki testületnek kell felügyelnie. [Szabadság, okt. 22.]

Sólyom László m. alkotmánybíró, a Velencei Bizottság tagja elmondta: a biz. ro. tagja, Valeriu Stoica rendkívül korrekt álláspontot képviselt a státustörvény vitáján. Az 5 raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. [Szabadság, okt. 22.] (→ 2001.07.10, 2001.10.19)

Az EMTE beindulása utáni helyzetről és az új okt. stratégiáról tanácskozott Kolozsvárott a SzET okt. szakbizottsága. A gyűlésen képviseltette magát tk. az RMPSz, Bolyai Társaság, EMTE, RoDoSz, OMDSz, IKA, EMKE. [Krónika, okt. 22.]

Nem tudják beindítani a Szent Kamill Otthont (→ 2001.10.08), mert a hatóságok nehezítik a hivatalos engedélyek kiadását. [Szabadság, okt. 22.]

Csíkszeredában tartotta közgyűlését a R. M. Népművészeti Szövetség. A tisztújítás eredményeként Szakál Gizellát választották elnökké. [HN, okt. 22.]

2002. január 11.

Az RMDSz OT elemezte a tavalyi PSD–RMDSz-együttműködés eredményeit és rögzítette az új egyezmény alapelveit. Az esetleges egyezményben foglaltak megvalósítása érdekében a protokollum konkrét és határidőhöz szabott pontokban fogja tartalmazni az RMDSz elvárásait. [Szabadság, jan. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) szerint a státustörvény nem jelent megoldást az erdélyi magyarság számára, inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség. [RMSz, jan. 11.]

Nagybányán – az IKA anyagi támogatásával – a ref. egyház megvásárolta gróf Teleki Sándor egykori házát; folyik a felújítás, itt lesz a város Magyar Háza. [BÚSz, jan. 11.] (→ 2002.03.19)

2002. február 12.

Markó Béla az Iskola Alapítvány és az IKA alkuratóriumának ülésén a felsőoktatásban létesítendő m. szakok és tanszékek ügyét boncolgatta; az egyezmény aláírása után megvan a pol. akarat, de az egyetemek szenátusai és a rektori hivatalok ellenzik a m. karokat. [Szabadság, febr. 12.]

A Rompres hírügynökség ellenőrzését a kormány hatásköréből át kell utalni a parlamentébe, így biztosítva annak pártatlanságát – erről döntött a képviselőház. [RMSz, febr. 12.]

Marosvásárhelyen egy hetes Bolyai-ünnepséget tartottak a Bolyai Farkas Gimnáziumban. [Népújság, febr. 12.]

2002. június 28.

Pomogáts Bélát jelölték az IKA új kuratóriumának elnökségi posztjára, aki jelezte: elfogadja a jelölést. [Szabadság, jún. 28.]

Gyergyócsomafalván Borsos Miklós emlékházat avattak. [RMSz, júl. 3.]

2002. július 5.

Az IKA támogatásai az erdélyi magyarságnak, millió Ft-ban: 1990–1994: 561 (667 pályázat); 1995–1998: 690 (1912 pályázat); 1999–2001: 1441 (2768 pályázat). [BÚSz, júl. 5.]


lapozás: 1-20 | 21-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998