Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 91 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-91
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Fidesz

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. április 8.

A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)

1990. július 21.

Bálványosfüreden tíznapos nemzetközi ifj. tábor és konferencia-sorozat kezdődött Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezők: a kézdivásárhelyi ifjúsági szervezet és a Fidesz. (→ 1990.08.30, 1991.07.21) ● [Ezt a rendezvényt minden év nyarán megrendezték, később a helyszínt áttették Tusnádfürdőre, így lett a két helyszín összevonásából: „Tusványos”.]

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést.

Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.]

1991. július 21.

Bálványosfüreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC és a Fidesz szervezésében – megkezdődött a 2. ifjúsági szabadegyetem. A Napforduló után c. rendezvényen nyugat-európai, m. és hazai politikusok, közéleti személyiségek tartottak előadásokat a posztkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról. Az előadók között volt tk. Schöpflin György, Tom Gallagher, Cs. Gyímesi Éva, Molnár Gusztáv, Lőrincz Csaba, Bíró Gáspár, Németh Zsolt, Magyari Nándor. [Népújság, júl. 31.; EN, aug. 1.]

1991. július 31.

Az AEÁ szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyben elítélték az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívták a ro. kormányt, hogy lépjenek föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat. [RMSz, júl. 31. és aug. 6.] (→ 1991.08.01)

Székelyudvarhelyen megkezdődött és aug. 6-ig tart a 2. Erdélyi Diáktalálkozó, melyen Szőcs Géza mellett a Fidesz politikusai is előadást tartottak. [Szabadság, aug. 3.]

1992. július 19.

Bálványosfüreden megkezdődött a 26-ig tartó ifjúsági tábor és szabadegyetem. Szervezői: MISzSz, PAC, Friedrich Neumann Alapítvány, Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem.

1992. szeptember 4.

Leváltották Horváth Andort, az egyetlen m. nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. (→ 1992.09.18)

Id. Kelemen Attila dr., marosvásárhelyi gyermeksebész csatlakozott Tőkés László éhségsztrájkjához. – A kolozsvári RMDSz tanácsosai levelet intéztek a tiltakozó Tőkés Lászlóhoz és támogatásukról biztosították a püspök akcióját. [Szabadság, szept. 4.]

A Fidesz a Liberális Internacionálé (ELDR) teljes jogú tagja lett.

Bulgáriában hét év szabadságvesztésre ítélték Todor Zsivkov volt komm. pártvezért.

1992. november 25.

Az Országgyűlésben, a költségvetési vita tárgyalása során a Fidesz egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését vagy karcsúsítását indítványozta. A Fidesz fölöslegesnek tartja a HTMH-t, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti – mondotta Varga Mihály képviselő. [MH, nov. 25.]

1993. június 4.

C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]

Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.]

Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.]

1993. június 14.

Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]

A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom.

1993. július 20.

Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]

Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.]

1994. november 7.

Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]

1995. március 6.

A Cronica Română c. lap megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását. Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a ro. fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. [Népszava, márc. 7.] – Mint kiderült, a szöveget Gh. Funar juttatta el a sajtóhoz. Az esetet Iliescu sajnálatosnak nevezte. [RMSz, márc. 8.]

Nagy Benedek nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót. Az SzKT döntése (Nagy B. szövetségi tagságának megvonása) aránytalanul súlyos, ezért az RMDSz kongresszusához (→ 1995.05.28) fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. [RMSz, márc. 6.] (→ 1995.05.19)

Németh Zsolt (Fidesz) nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges megkötni az alapszerződést. Németh figyelmeztet: Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A ro. és a szlovák fél nem mutat megértést a m. népcsoportok jogaira vonatkozó követelések iránt, ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. [MN, márc. 6.]

A m. kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Az új szervezési forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. [MH, márc. 6.]

1995. március 10.

Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]

A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]

1995. március 18.

A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]

Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.]

1995. július 14.

A Fidesz elnöksége megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a párt támogassa az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel, az, hogy a ro. kormány kezdjen tárgyalást az RMDSz-szel a közösségi autonómiáról. Továbbá: az ET 1201-es ajánlását foglalják be az alapszerződésbe; a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű, költségvetésből finanszírozott kisebbségi oktatásra; adják vissza az egyházi ingatlanokat; az alapszerződést az RMDSz egyetértésével írják alá. [MH, júl. 14.]

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1995. október 25.

Az egyetemi központokban folytatódott a diákok sztrájkja. A PDSR ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket ígért. Leváltották Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. [Népszabadság, okt. 26.]

Németh Zsolt (Fidesz) ügyes kitörési kísérletnek nevezte Iliescu megbékélési javaslatát, és szorgalmazta, hogy a m. kormány készítsen választ a dokumentumra. Németh szerint a ro. fél javaslata nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. [MN, okt. 26.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-91




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998