Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-20 | 21-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EU (Európai Unió; ~ bővítés, csatlakozási tárgyalások)

1994. szeptember 9.

A Vocea României Meleşcanu budapesti látogatásáról: a ro.–m. kapcsolatok normalizálásnak útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. [Népszava, szept. 10.]

Az EU PHARE-programjából 21 és 43 millió ECU segítséget kap Ro. a nyugati határ felé vezető utak ill. a határátkelőhelyek korszerűsítésére. [Népszabadság, szept. 10.]

Constantin Pavel cikke Tőkés Lászlót és Gh. Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. [Adevărul, szept. 9.]

1995. február 1.

A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)

Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.]

Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.]

1995. április 5.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1995. július 19.

Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]

A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.]

1995. november 3.

Az RMDSz tanügyi válságkezelő bizottsága szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. [Táj., nov. 6.]

Budapesten államtitkári szinten tárgyaltak az alapszerződésről. A sajtótájékoztatón Somogyi Ferenc elmondta: ro. kollégájával egyetértettek abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesítheti az alapszerződést. A m. fél reményét fejezte ki, hogy a két dokumentum közel azonos időben léphet életbe. Marcel Dinu elmondta: az RMDSz megbékélési javaslatát azért nem fogadta el a ro. kormány, mert a javaslatot Tőkés László neve fémjelezte, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva hangsúlyozta: miután az RMDSz legitimitását az EU is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szövetséget, sem annak vezetőit. [RMSz, nov. 6.]

Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány Kultúrközpontja avatásának előestéjén megalakult a Duna Televízió Baráti Társaság helyi csoportja. [RMSz, nov. 8.]

1995. december 16.

Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]

Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18)

Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27)

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1997. július 15.

Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]

Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]

1997. december 17.

Ro. szeretne 2001-ig a NATO, 2005-ig pedig az EU tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekzeletén Emil Constantinescu. A ro. elnök köszönetet mondott azért a támogatásáért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár és egyes frakciók vezetői a ro. reformfolyamat folytatásához ígértek. [Háromszék, dec. 18.] – A NATO egyes tagjai által támogatott belépés elsősorban az AEÁ ellenállása miatt hiúsult meg. [MTI]

1998. március 6.

Törzsök Erika (HTMH) a vízumkérdéssel (→ 1998.02.18, 1998.02.21) kapcsolatban elmondta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-s tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a h. t. magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. [BN, márc. 6.]

50%-kal emelkedett a benzin (3000-ről 4500 lejre) és a gázolaj ára. A kormány gazdaságpolitikai intézkedésére jellemző, hogy Daniel Dăianu pénzügymin. két héttel ezelőtt keményen bírálta a kőolajfinomítókat, amiért száz lejjel emelték a benzin árát. [BL, márc. 6.]

1998. március 12.

Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]

A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]

Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. december 12.

Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]

Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]

A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.]

1999. február 12.

Az EP jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Ro.-t és Bulgáriát vegyék le az EU országaival szembeni vízum-kötelezettek listájáról. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 27.

Sabin Ghermant – a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján – a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]

Az SzKT munkálatai előtt Kónya-Hamar Sándor elmondta: az alsócsernátoni dokumentumok mindmáig az SzKT asztalán hevernek; a belső választások kérdésköre még nem tisztázott: jobb lenne, ha nemcsak a szigorúan vett RMDSz-tagok, hanem az egész erdélyi magyarság szavazhatna. [Szabadság, febr. 27.]

1999. április 24.

A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa memorandumot intézett Ro. elnökéhez, kormányához, az EU Parlamentjéhez és a Szentszékhez, melyben megismételte a katolikus vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó igényét. [RMSz, ápr. 24.]

1999. június 3.

A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)

Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.]

A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.]

Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.]

Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.]

1999. december 29.

A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Ro. aktív lakosságának 37,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban (az EU-s kb. 4%-kal szemben; Mo.: 7,9%, Csehország 4,7%; Lengyelország: 20,5%; Bulgária: 24%). Az iparban 27,2% dolgozott, ez közelíti az európai átlagot. Nyugati elemzők úgy vélik, hogy a magas mezőgazdasági foglalkoztatottság mögött tkp. rejtett munkanélküliség húzódik meg. [Szabadság, dec. 29.]

Hosszas vita után Radu Vasilét kizárták a parasztpártból (→ 1999.12.17). Fő bűnének azt rótták föl, hogy azok után sem akart lemondani, hogy a miniszterei lemondtak. A PNTCD-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. [Szabadság, dec. 29.]

Csíky Dénes plébános személyes okok miatt nem vállalta azt, hogy a titkosszolgálati dossziékat felügyelő biz. (CNSAS) tagja legyen, ezért az RMDSz Csendes Lászlót, a bukaresti evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte a posztra. [Szabadság, dec. 29.] (→ 2000.03.09)

2000. július 7.

Az EP ülésén törölték Ro.-t és Bulgáriát a schengeni országok térségébe belépő vízumköteles országok listájáról. A döntő szót az EU Minisztertanása mondja ki. [SzFÚ, júl. 7.]

Csak a 3. nekifutásra sikerült megalakítani a Maros megyei Tanácsot; elnökéül Virág Györgyöt választották meg. [Népújság, júl. 7.]

Az RMDSz átmeneti állapotként elfogadja a multikulturális egyetemet, de a szövetség végső célja továbbra is a m. ny. egyetem létrehozása marad. [Népújság, júl. 7.]



lapozás: 1-20 | 21-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998