Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 124 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-124
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: ET (Európa Tanács)

1990. szeptember 28.

A kolozsvári napilap Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban c. közölte az RMDSz álláspontját, melyben fölsorakoztatták a Szövetség főbb sérelmeit és követeléseit. A dokumentumot Bárányi Ferenc képviselő szept. 27-én nyújtotta be Strasbourgban az Európa Tanács (ET) képviselőinek. [Szabadság, szept. 28.]

1990. október 1.

Strasbourgban az ET Parlamenti Közgyűlése megkezdte a vitát Ro. különleges meghívott státusának kéréséről. Másnap a Közgyűlés elfogadta a 951. sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés aggodalmát fejezte ki az 1990. márciusi és júniusi erőszakos események és a Securitate más formában való fenntartása miatt. Kérték az eseményekkel kapcsolatos vizsgálati jelentés közzétételét, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. A Közgyűlés bizottság kiküldéséről döntött.

1990. november 6.

Magyarország ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza Rómában, 23 külügyminiszter előtt írta alá az ET alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Mo. védelmet kérjen az utódállamok magyarsága számára.

1990. december 7.

Az ET Romániába delegált tájékozódó küldöttsége dec. 7-ig várta a jún. 13–15-i eseményeket feltáró parlamenti bizottság jelentését, de az nem készült el. [Szabadság, dec. 15.]

1991. január 18.

Radu Necula vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak a márciusi 19–20-i (Marosvásárhely) és június 13–15-i (Bukarest) események hivatalos jelentéseit. [RMSz, jan. 18.]

A Népújság a gyűlöletkampány további eseteiről számolt be. Több m. személyt ok nélkül bántalmaztak.

1991. február 1.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Ro. kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.

1991. február 7.

Romániába látogatott az ET küldöttsége Catherine Lalumière vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon.

Az RMDSz Elnöksége munkaülést tartott, amelyen tk. arról döntöttek, hogy a Bolyai Társaság elnöke az RMDSz oktatási bizottságának társelnöke lesz.

1991. február 22.

Madridban, az ET külügyminiszteri értekezletén megbeszélést folytatott Adrian Năstase és Jeszenszky Géza. [RMSz, febr. 22.]

Londoni látogatása során Ion Raţiut, a PNTCD képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Raţiu kijelentette, hogy a FSN vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat.

1991. február 27.

Anders Björk, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a ro. parlament együttes ülésén. Kifejtette, hogy az ET nem avatkozik Ro. belügyeibe, egy kivétellel: ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet.

A sztrájkoló vasutasokkal történt megegyezés előtt lemondott Ion Aurel Stoica szociális ellátási min., aki a tárgyalásokon a kormánydelegációt vezette. [RMSz, febr. 27.]

1991. március 25.

Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]

A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek.

1991. május 11.

A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]

Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27)

A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.]

1991. június 21.

Az alkotmányozó parlamenti gyűlés öt, a kisebbségekre vonatkozó cikkelyének megszavazásakor jelen volt Frits Honduis, az ET kisebbségi szakértője. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott.

A Szabadságban Dáné Tibor cikkezett az RMDSz 2. kongresszusán történtekről. (→ 1991.05.24) Dáné 21 ügyrendi pontnál adott be pontosító vagy tisztázó javaslatokat, amelyeket a kongresszus elfogadott. Amikor a „Gézák párharca” folyt, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek, de Tőkés azt nem vállalta. ● [A „Gézák párharca” arra vonatkozik, hogy elnökválasztáskor az első szavazás eredményeként Szőcs Géza lett a győztes, de ezt a szavazást Tokay György megvétózta azzal az ürüggyel, hogy az urnában kevesebb szavazat van, mint ahány szavazócédulát kiosztottak. A megismételt szavazás Domokos Géza győzelmét hozta.]

1991. november 11.

A BNR lemondott a dollár mesterséges árfolyamáról és napi árfolyamot vezetett be, amely a fogyasztói árak ugrásszerű emelkedését eredményezte.

Tőkés László Párizsba és Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytatott megbeszélést. „Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát.” – mondotta. [RMSz, nov. 14.]

1991. november 13.

A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSz képviselőit megakadályozták beszédük elmondásában. [RMSz, nov. 12.]

Párizsban – az ET rendezésében – megnyílt a kisebbségi kérdést megvitató értekezlet. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a ro. küldöttség (mely csak meghívottként volt jelen) éles hangon támadta a romániai m. kisebbséget. [MTI]

1991. december 21.

Strasbourgban, az ET székházában, Ro. ünnepélyes keretek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz.

1992. január 13.

Kozsokár Gábort választották a szenátus alelnökévé, a menesztett Király Károly helyett. (→ 1991.11.11; 1991.12.18)

Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke arról számolt be, hogy állandó zaklatásnak van kitéve, a SRI folytatja a volt Securitate tevékenységét. [Cotidianul, jan. 13.]

Bukarestbe érkezett az ET parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága.

1992. február 6.

Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]

Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.]

Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)

Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést.

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Ro. – bizonytalan belpolitikai helyzete miatt – nem válhat az ET teljes jogú tagjává. [RMSz, máj. 7.]

Bukarestben sajtóértekezletet tartott az RNDF. Panaszaikat (pl. a földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben; zaklatások, sírgyalázások) ápr. 4-én, a kormányhoz címzett beadványban rögzítették, de választ még nem kaptak. [MTI]

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1992. június 29.

Budapesten ülésezett az ET parlamenti közgyűlése. A kétnapos ülés után további értekezleteket tartottak, ahol Szőcs Géza ismertette a Gh. Funarnak köszönhetően kialakult feszült helyzetet, és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, melyben az RMDSz vizsgálóbizottság kiküldését kérte. [RMSz, júl. 1.] – A ro. küldöttség vezetője sajtóértekezleten azt mondta, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza kijelentette: szeretné, ha a szenátor a bukaresti parlamentben is ugyanezt mondaná, tekintve, hogy Vasile Moiş 24 órán belül két, egymást kizáró nyilatkozatot tett. [MH, júl. 2.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 121-124




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998