Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: ESzC (Erdélyi Szépmíves Céh)

1990. november 24.

A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)

Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22)

1991. március 22.

Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)

Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24)

Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.]

1993. december 2.

Három év telt el az ESzC megalakításától, de még akadozik a menet – állapították meg a vezetőségi ülésen. Hiányzott az infrastruktúra és egy operatívabb bizottság; a gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást – mondta Szőcs Géza, az ESzC elnöke. [Szabadság, dec. 2.]

1995. május 20.

Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök beszéde az erdélyi m. tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár jelentése szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő (ebből 652 egyetemista). [HN, máj. 23., máj. 26.]

Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.]

Az ESzC elnöke (Szőcs Géza) és intézője (Tar Károly) jelenlétében megalakult az ESzC kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete, elnökké Pillich Lászlót választották. [Szabadság, máj. 23.]

1995. november 27.

A családi okok miatt leköszönni kényszerülő Tar Károly elmondta, hogy mit végzett az ESzC ügyvezetői posztján, milyen állapotban adta át a kiadó központi irodáját. [RMSz, nov. 27.] (→ 1996.04.15)

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]

1996. április 15.

Rendkívüli közgyűlésen újraalakították az ESzC vezetőségét, Szőcs Géza maradt az elnök. Az elhunyt Kiss Jenő helyett Wass Albert lett a tb. eln. Az ESzC, 1990-es indulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. A kiadó tervei közt szerepel Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. [A trilógiát végül a Polis Kiadó adta ki.] Az ESzC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új szerkesztőbizottság tagjai közt van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.11.27)


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998