Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdélyi Szövetség

1989. november 29.

Budapesten létrehozták az Erdélyi Szövetséget, az egyetemes magyarság nemzetpol. és kult. érdekvédelmi szervezeteként. [RMSz, 1998. nov. 30.]

1990. június 1.

Az RMDSz Főtitkársága tiltakozott az Erdélyi Szövetség által, Trianon évfordulóján, Ro. területén tervezett tüntetés ellen.

A MISzSz tiltakozott a 487/1990. sz. kormányrendelet tartalma ellen, mely az alap- és középfokú tanszemélyzet áthelyezésének és kinevezésének feltételeiről döntött. A MISzSz követelte az oktatási helyzet parlamenti vitáját.

1991. április 13.

Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT.

1991. április 23.

Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]

A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03)

1993. október 17.

Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]

Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.]

1996. szeptember 16.

A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)

Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]

A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]

Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]

1998. november 28.

Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az EMKE, ahol kiosztották az egyesület díjait is. [RMSz, nov. 30.]

Az AESz a nyelvművelésről szervezett szakmai tanácskozást Árkoson. Megoszlanak a vélemények: az egyik tábor szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükség van a tudatos beavatkozásra. [RMSz, nov. 28.]

Budapesten, az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulóján, Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke a ’nemzetpolgár’ (vagyis a nemzet polgára) jogi definíciót javasolta a h. t. m. számára. Atzél úgy vélte: a kifejezés bevezetésével a h. t. m. számos jogosultságot kaphatnának Mo.-n. [RMSz, nov. 30.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998