Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMKE

1991. április 20.

Brassóban – 14 szakosztállyal – újjáalakult a m. művelődési társaságokat és egyesületeket tömörítő EMKE. Eln.: Dávid Gyula, aleln.: Sylvester Lajos. [RMSz, ápr. 23.]

1991. május 6.

Ioan Gavra a szenátus ülésén elítélte az egri tanácskozást (→ 1991.04.13), követelte, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen és hogy tiltsák be a „románság elmagyarosítását” célzó EMKÉ-t. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza utasította el. [RMSz, máj. 8.]

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1992. április 24.

Gyergyószentmiklóson háromnapos megbeszélés kezdődött, amelynek eredményeképpen a résztvevők (Gyergyói Népfőiskolai Társaság, EMKE, Magyar Népfőiskolai Társaság) létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. [Népújság, máj. 1.]

1992. május 26.

Az EMK nyílt levelet intézett a ro. vezetőkhöz és nemzetközi szervezetekhez, melyben az oroszhegyi, zetelaki, erdőcsinádi elítéltek szabadon engedését követelték. Ez ügyben aláírás-gyűjtést is kezdeményeztek. [RMSz, máj. 26.] (→ 1991.08.30)

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében kiosztották az EMKE művelődési díjait. [RMSz, jún. 4.]

1992. július 5.

Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]

A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka.

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1992. július 31.

Dávid Gyula az EMKE (→ 1991.04.20) tevékenységét elemezte. Az EMKE a közművelődési munka összehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványban tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Anyagi gondjaik ellenére sikerült gyarapodniuk, már 125 egyesületet alapítottak a 9 erdélyi megyében létrehozott megyei szervezetek keretében. [Művelődés, 7. sz.]

1992. szeptember 18.

Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]

Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott.

Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

1993. március 23.

Tordán megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSz szervezte ünnepélyen az egyházi vezetők, történészek mellett magyarországi meghívottak és a ro. politikai élet néhány képviselője is részt vett. [RMSz, márc. 23.]

1993. október 2.

Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]

Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]

1994. január 14.

A kormánypárt megyei szervezetének szóvivője bejelentette, hogy Kolozsvárott – Gh. Funar javaslatára – ro. nyelvűre cserélik a Mátyás-szobor latin feliratát. Az RMDSz és az EMKE bejelentette, hogy ez esetben tiltakozó akciók sorát fogja szervezni. [Szabadság, jan. 14.] (→ 1994.02.02)

A m. kárpótlás ügyében (→ 1994.01.11) az RMDSz vállalta egy ismertető brosúra kiadását és az igénylők adminisztrációs segítségét. [RMSz, jan. 14.]

Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.]

1994. február 6.

Orsz. tanácskozást tartottak a m. közművelődésügyi alapítványok és társaságok képviselői. Részt vettek az EMKE vezetői és az érintett megyék művelődési tanácsosai is. A támogatási struktúrák ismertetése volt a fő téma, valamint az információáramlás javítása. [RMSz, febr. 10.]

1995. október 2.

A New York Times vezércikke azt ajánlotta Iliescunak, hogy vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek szigorúbban büntetik a szókimondást, mint a kommunizmus idején. A sajtót börtönnel fenyegető törvények aláírásával Iliescu elveszítheti a reményt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megkapására. [Szabadság, okt. 4.]

A MÚRE – csatlakozva a ro. kollégák állásfoglalásához – nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert az veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. [RMSz, okt. 2.]

Alsócsernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNmSz). Tb. eln.: Bandi Dezső; eln.: Tankó Albert; üv. eln.: Kisgyörgy Imre. A szövetség az EMKE társszervezete. [Táj., okt. 2.]

1995. november 25.

Véget ért a PDSR országos kenferenciája. Újraválasztották Oliviu Gherman elnököt és Adrian Năstase üv. elnököt. A főtitkár Miron Mitrea lett, aki eddig alelnök volt. [RMSz, nov. 27.]

Tokay György az ellenzék győzelmének nevezte azt, hogy a képviselői szavazáson elvetették a himnusz-törvényt. [Népszabadság, nov. 25.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az alapításának 110. évfordulóját ünneplő EMKE. Eln.: Dávid Gyula; üv. eln.: Kötő József. Regionális alelnökök: Muzsnay Árpád (Partium), Tófalvi Zoltán (Közép-Erdély), Matekovits György (Dél-Erdély), Sylvester Lajos (Székelyföld). [Szabadság, nov. 28.]

A két püspök (Csiha Kálmán és Tőkés László) pozitívan értekelte a Ref. Egyház Zsinata négynapos ülésének munkálatait. A zsinaton az egyház kánonrendszerét (statútumát) korszerűsítették. Levelet intéztek az állam elnökéhez, amelyben a vallási törvény halogatását és a vallási diszkriminációt tették szóvá: az elmúlt 5 évben 14 alkalommal több mint 2000 oldal terjedelmű felterjesztéssel fordultak a kormányzati szervekhez, de egyetlen sor választ sem kaptak. [RMSz, nov. 30.]

Sepsiszentgyörgyön 2000 szülő alkotott élő láncot a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva a tanügyi törvény ellen. [ÚM, nov. 27.] (→ 1995.12.01)

1996. március 9.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban tartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő RMNKT. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. [Szabadság, márc. 13.]

1996. május 5.

A Nagybányai Művésztelep megalakításának 100. évfordulóját ünnepelték meg Kolozsvárott, az EMKE rendezésében. A Györkös Mányi Albert Emlékházban kiállítás nyílt, majd a közönség tud. ülésszakon vehetett részt. [Táj., máj. 7.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

1996. november 23.

Bukarestben megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Markó Béla elmondta: az RMDSz miniszteri szinten vesz részt az új kormányban; államtitkári posztokat igényelt az oktatási és kulturális tárcánál, szorgalmazza a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását. [RMSz, nov. 25.]

Bécsben nemzetközi szemináriumot tartottak a kisebbségi oktatásról, ahol részt vett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa is. Az RMDSz-t Borbély László képviselte, aki felszólalásában kifejtette: a jelenlegi törvény nem ad kielégítő megoldást. [Táj., nov. 25.]

Oliviu Gherman (PDSR) lemondott pártelnöki tisztéről és átengedte azt Ion Iliescunak. [RMSz, nov. 23.]

Kolozsvárott, az egyesület rendes évi közgyűlésén kiosztották az EMKE díjait. A tanácskozás napirendjén a m. kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája és ellátottsága szerepelt. A helyzet jellemzésére egyetlen adat: az elnöki palota védelmére többet irányoznak elő, mint a kulturális intézmények támogatására. [Háromszék, nov. 26.]

Megünnepelték a 75 éves R. M. Dalosszövetséget. [Szabadság, nov. 55.]

1997. július 17.

Egy interjúban 4 RMDSz-képviselő mondta el a véleményét a legutóbbi SzKT-ról. Varga Attila: „nem hozzánk méltó színvonalú politikai vita volt”; a legfájóbb, hogy „ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben”. – Bárányi Ferenc: Tőkés Lászlónak nem tisztázott a hozzáállása, döntse el, hogy tb. elnök akar-e lenni, vagy a belső ellenzék vezére? [RMSz, júl. 17.]

Tokay György elmondta: az eddigiek folyamán sikerült visszajuttani a zsidó javak egy részét és elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanjának visszaszolgáltatását biztosító kormányrendelet szövegét is. Véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezet szövegét. – Rendeződött az RMDSz támogatásának az ügye is: a m. kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. [Népújság, júl. 17.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998