Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMK (Erdélyi Magyar Kezdeményezés)

1992. március 14.

Katona Ádám vezetésével megalakult az RMDSz keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK). Az Orsz. Szervezőbizottság székhelye Székelyudvarhely. A kezdeményező csoport tagjai (tk.): Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Hegyi Sándor, Incze Béla, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos. [RMSz, márc. 20.]

Többszöri halasztás után beiktatták hivatalába Gh. Funar kolozsvári polgármestert. Az alpolgármester szintén a PUNR embere, Liviu Medrea lett.

1992. április 30.

Szőcs Géza Franciaországban járt, ahol fogadták a külügyminisztériumban, a szenátusban és a képviselőházban; tárgyalt a jelentősebb pártok vezetőivel. Sajtóértekezletén kifejtette, hogy az RMDSz a ro. állam keretein belül kívánja érvényesíteni a m. kisebbség jogait, s távol áll tőle a határmódosítás gondolata. [MTI]

Az RMDSz-en belül eddig 4 platform alakult: az EMK (→ 1992.03.14), az SzK (→ 1992.03.21), az Ifjúsági Platform (IP; ]920415); legutóbb Borbély Imre egyszemélyes beadványban jelezte a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés (utóbb: Bethlen Gábor Kör = BGK; ]930304) megalakulását. A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. [EN, ápr. 31.]

1992. május 26.

Az EMK nyílt levelet intézett a ro. vezetőkhöz és nemzetközi szervezetekhez, melyben az oroszhegyi, zetelaki, erdőcsinádi elítéltek szabadon engedését követelték. Ez ügyben aláírás-gyűjtést is kezdeményeztek. [RMSz, máj. 26.] (→ 1991.08.30)

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében kiosztották az EMKE művelődési díjait. [RMSz, jún. 4.]

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1992. augusztus 8.

Az EMK Csomakőrösön tartott összejövetelén a résztvevők arról döntöttek: Király Károlyt jelölik szenátornak. [RMSz, aug. 13.] – A Budapesten tartózkodó Király Károly elfogadta a jelölést. [Ring, aug. 9.]

1992. október 10.

Zsembery Ágoston, nemzetközi megfigyelő, számítógépes szakember elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes program ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. [MH, okt. 10.]

Csíkszeredában ülésezett az EMK. Elfogadták az Erdélyi M. Kongresszus budapesti nyilatkozatát (→ 1992.08.22), ennek okán kérték a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását és felszólították a m. kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarok védelmében. Mivel Domokos Géza lemondott, felkérték Tőkés Lászlót, hogy vegye át a szövetségi elnök teendőit. A dokumentum aláírói (tk.): Katona Ádám, Király Károly, Gazda István, Gazda József, Sántha Pál Vilmos. [Szabadság, okt. 28.; a dokum. szövegét lásd: Domokos 3: 161–164.]

1992. november 14.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]

1992. december 23.

Domokos Géza elmondta, hogy visszavonul és szeretné, ha Markó Béla venné át a helyét. A Kolozsvári Nyilatkozat ügyében úgy vélekedett, hogy világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az EMK az egység megbontására törekszik és ez aggasztja. [BL, dec. 23.]

1993. február 3.

Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)

Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.]

1993. február 7.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]

1993. március 4.

Az SzKT alakításakor (→ 1993.02.20) bejegyzett platformokról, frakciókról számolt be az EN. Az eddig ismertté vált tömörülések (SzK, EMK, IP; ]920430) mellé besorolt a keresztény-nemzeti Bethlen Gábor Kör (BGK; alapítója Borbély Imre) és a nemzeti-konzervatív Széchenyi Kör (Méder Zsolt). [EN, márc. 4.]

1993. március 27.

Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)

Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10)

1993. szeptember 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)

1993. november 3.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]

Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.]

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]

Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)

1994. január 19.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet intézett a ro. ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék föl szavukat az igazságtalanul bebörtönzött magyarok érdekében. [Szabadság, jan. 20.]

Tudor Postelnicu volt belügymin. büntetés-végrehajtását felfüggesztették 6 hónapra, de várható, hogy elengedik büntetése maradékát. Constantin Dăscălescu volt komm. miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. [EN, jan. 19.]

Az Alkotmánybíróság döntött: visszavonják a „kapupénz”-rendeletet (→ 1993.12.06), de 1994. febr. 1-től ápr. 30-ig a kiutazó turistáknak fizetniük kell. [RMSz, jan. 19.] (→ 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14)

1994. május 14.

Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]

Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.]

Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.]

1994. november 7.

Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]

1995. április 15.

Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, ro.–m. alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, ro. katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a m.–ro. alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.]

1995. augusztus 6.

A Madarasi Hargitán befejeződött az a kétnapos tanácskozás, amelyet az EMK rendezett. A résztvevők kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SzKT összehívását kérték és tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény (→ 1995.06.14) anyanyelvű oktatást sújtó részei ellen. [RMSz, aug. 9.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998