Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EME (Erdélyi Múzeum-Egyesület)

1990. január 5.

A FSN Nyilatkozatát a romániai nemzeti kisebbségek jogairól az RTV esti adása ismertette. „A FSN határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti és szabadságjogokat.” [RMSz, jan. 7.; Domokos 1: 90–92.] Továbbá: ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. „Biztosítani kívánjuk a nemzeti kisebbségek jogát, hogy politikai, társadalmi és szellemi életük problémáit, saját demokratikus szervezeteik, az államhatalom, a közigazgatás, valamint a civil társadalom szerveibe a maguk soraiból jelölt, ill. választott képviselők útján oldják meg.” – Domokos Géza emlékirata szerint ez a „leggyorsabban megtagadott, majd tökéletesen elfeledett dokumentuma az új politikai rendszernek”. [Domokos 1: 83.] (→ 1989.12.24)

Az RMDSz IB Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét.

Kolozsvárott, Jakó Zsigmond professzor lakásán, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) volt tagjai és az erdélyi tudományos élet meghívott kiválóságai arról döntöttek, hogy újrakezdik az egyesület kommunizmus alatt betiltott tevékenységét. [Bővebben lásd: Erdélyi Múzeum, 1991. 1/4. füzet] (→ 1990.02.10)

1990. február 10.

Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen könyves-gyertyás tüntetéseket, Kolozsvárott nagygyűlést tartottak az anyanyelvű oktatásért, az iskolák m. tagozatainak visszaállításért. Marosvásárhelyen mintegy 80 ezer ember vett részt a – példás fegyelemmel megtartott, engedélyezett – néma tüntetésen, azt követően, hogy előző nap ro. diákok tüntettek a m. oktatás ellen.

Az RMSz közölte a marosvásárhelyi OGyI 8 tanárának az EME újjászervezését illető javaslatát. (→ 1990.03.22)

Megkezdődött a temesvári forradalom leveréséért felelős 22 tiszt és pártfunkcionárius pere.

Jakab Antal megyés püspök elrendelte a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését.

1990. március 22.

A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó események nyomán a székely megyék nagyobb városaiban gyűléseken és sztrájkokkal tiltakoztak az atrocitások ellen, követelték a szélsőséges VR betiltását, elítélték a sajtóban dúló magyarellenes kampányt. – Petre Roman a történtek kivizsgálását ígérte.

Marosvásárhelyen a kormánybizottság jelenlétében üléseztek a helyi lakosság, az RMDSz és a VR képviselői. (A kormánybizottságban Verestóy Attila és Gelu-Voican Voiculescu is részt vett, utóbbinak a helyét Ioan Mânzatu, a CPUN alelnöke vette át.) Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell az eseményekről, a nemzeti kisebbségek sérelmeiről és követeléseiről. Az RMDSz ismételten kinyilvánította lojalitását a ro. állam iránt (nem kívánja Erdély elszakítását). (→ 1990.08.02)

Kolozsvárott újjáalakuló közgyűlését tartotta az EME. A 35 résztvevő elfogadta az alapszabályzatot. Az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond ny. egy. tanárt bízták meg. (→ 1990.05.09)

1990. május 9.

Az RMDSz Elnökségének nyilatkozata elítélte azt a bírósági eljárást, amely megfosztotta Kincses Elődöt szenátori és Smaranda Enachet képviselői jelölési jogától. Ti. az RMDSz szenátorjelöltként akarta indítani Kincsest, hogy mentességet biztosíthasson számára a koholt vádak ellen (→ 1990.03.30). (Bővebben lásd RMSz, máj. 10. és 18.)

Kolozsvárott hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME). (→ 1990.09.22).

1990. szeptember 22.

Szárhegyen – az ideiglenes elnökség jelenlétében – befejeződött az EME kétnapos munkaülése, ahol a jogi, közgazdasági és társadalomtud. szakosztály tanácskozásával megkezdődött az érdemi tudományos munka. [A Hét, okt. 4.]

Csíkszeredában tartotta kétnapos vándorgyűlését a KJNT.

1990. október 27.

Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjá alakult EME, megválasztották a vezetőséget és a szakosztályok vezetőit. Eln.: Jakó Zsigmond; aleln.: Dóczi Pál, Benkő Samu; főtitkár: Kiss András; titkár: Sipos Gábor. – Bölcsészet, Nyelv- és Történettud. Szakoszt.: Antal Árpád (eln.), Kovács András (titkár); Természettud.–Matem. Szakoszt.: Kékedy László (eln.), Nagy Tóth Ferenc (titkár); Jog-, Közgazd, és Társdalomtud. Szakoszt.: Nagy György (eln.), Mócsy László (titkár); Műszaki Tud. Szakoszt.: Jenei Dezső (eln.), Jodál Endre (titkár); az Orvostud. Szakoszt. ideiglenes elnöke Puskás György.

1991. február 23.

A Bolyai Társaság nyilatkozata kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását.

Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az EME orvostud. szakosztálya.

1991. május 10.

Székelyudvarhelyen tartotta első ülését az EME Orvostud. Szakosztálya.

Iulian Vlad tábornokot, a Securitate volt vezetőjét négyévi börtönre ítélték, hét másik vádlott 3–5 évet kapott, kettőt fölmentettek.

1992. március 4.

Az EME Orvostud. Szakosztálya, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete együttműködést határozott el: vállalják a m. ny. orvosképzés megindítását. Ehhez az anyanemzet és humanitárius szervezetek támogatását kérték. [RMSz, márc. 4.]

1992. június 20.

Az RMDSz kolozsvári szervezete pontokba foglalta, miért kéri Funar polgármester azonnali felfüggesztését. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. Számtalan rágalmazó nyilatkozatot tett közzé, interjúkban, közleményekben folyamatosan a kisebbségek ellen uszít. Önkényes adminisztratív intézkedésekkel nehezíti a m. kulturális szervezetek létét stb. [RMSz, jún. 23.] ● [Nincs terünk, hogy Funar minden magyarellenes megmozdulását felsoroljuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a következő könyvet: A Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében, 1992–1996. Összeállította Balázs Sándor és Schwartz Róbert. Kolozsvár, 1997, Erdélyi Híradó Kiadó. 496 p. Sajnos, a Funar-korszak összesen 12 évet tartott, a hírhedt polgármestert csak a 2004-es választáson sikerült leváltani. ]040606]

Éves közgyűlését tartotta Kolozsvárott az EME. [Szabadság, jún. 24.; RMSz, júl. 1.]

1993. február 13.

Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]

Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.]

1993. május 7.

Bukarestben a két elnök (Sztaniszlav Suskevics és Ion Iliescu) aláírta a belarusz–ro. barátsági és együttműködési szerződést. [RMSz, máj. 8.]

Az EME Orvostud. Szakoszt. Nagyváradon tartotta 3. tud. ülésszakát. [RMSz, máj. 7.]

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. március 26.

Az EMT tisztújító közgyűlésén Selinger Sándor helyett Fodor Alpárt választották elnökké. Alelnökök: Csibi Vencel, Székely Zsuzsa, Kovács István, FurdekTamás. [Szabadság, márc. 29.]

Az EME Orvostudományi Szakosztálya élére dr. Pap Zoltánt választották. Titkár: Benedek István. [Népújság, márc. 26.]

1995. február 11.

Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSz „destabilizáló” törekvései ellen. [RMSz, febr. 11.]

Kolozsvárott tanácskozott az RMDSz Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok (EME, RMPSz, SIRF, Tankönyvtanács, CTA stb.) képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. [EN, febr. 22.]

1995. május 20.

Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök beszéde az erdélyi m. tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár jelentése szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő (ebből 652 egyetemista). [HN, máj. 23., máj. 26.]

Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.]

Az ESzC elnöke (Szőcs Géza) és intézője (Tar Károly) jelenlétében megalakult az ESzC kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete, elnökké Pillich Lászlót választották. [Szabadság, máj. 23.]

1996. április 12.

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.]

Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.]

1996. május 4.

Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.]

A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.]

Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10)

1997. március 27.

Jodál Endre (EME) a BTE visszaállítása mellett érvelt. [Szabadság, márc. 27.]

Borbély Imre szerint pol. hiba volt a kormányba lépés és az, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalíciós feltételeket. [MF, márc. 28.]

1998. április 25.

Éves kiértékelő közgyűlését tartotta az EME. A tisztújítás során a jelenlegi vezetők a helyükön maradtak: Benkő Samu (eln.); Tonk Sándor, Kiss András (aleln.); Müller Ádám (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, ápr. 29.]

Kolozsváron tartotta alapító kongresszusát Gh. Funar új pártja, a PAUR (Partidul Alianţei pt. Unitatea Românilor; a Román Egység Szövetségének Pártja). Az új párt főtikára Liviu Medrea lett. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1998.06.19)

Andrei Pleşu Washingtonban tárgyalt a ro.–amerikai stratégiai partnerségről és Ro. NATO-belépési terveiről. Madeleine Albright külügymin. megelégedéssel fogadta azt, hogy Ro. folytatni kívánja a reformokat és szilárd kapcsolatokat kíván kiépíteni az AEÁ-val. [Szabadság, ápr. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998