Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-20 | 21-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EBEÉ (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet)

1990. június 20.

Az elnöki hivatalába beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormányfőnek. A kormány összetételét az RMSz jún. 30-án közölte: külügymin. Adrian Năstase; védelmi min. Victor Stănculescu; belügymin. Doru Viorel Ursu (őt már jún. 14-én kinevezték, a menesztett Mihai Chiţac helyett); pénzügymin. Theodor Stolojan stb.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) okmányt fogadott el arról, hogy a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásúak, ill. azonos a kultúrájuk és/vagy a vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.

1990. november 19.

Párizsban megkezdődött az EBEÉ csúcstalálkozója, melyen Iliescu elnök vezetésével egy ro. küldöttség is részt vett. Az RMDSz vezetősége tisztában volt vele, hogy Domokos Géza jelenléte kirakatjellegű, de remélték, hogy az RMDSz elnöke szót ejthet a romániai magyarságról.

1991. június 13.

Bukarestben tüntetést szervezett a PNTCD és a PNL, valamint a December 21. társaság. A szónokok a kormányt bírálták és azt követelték, hogy a kormány ne ratifikálja a szovjet–ro. szerződést. (→ 1991.03.22, 1991.04.04)

A bukaresti m. nagykövetségen m.–ro. megbeszélést folytattak a Genfben júl. 1-jén nyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A ro. fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. (→ 1991.07.01)

1991. június 29.

Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]

A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni.

1991. július 1.

Genfben megnyílt (és júl. 19-én zárult) az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szakértői tanácskozása. Traian Chebeleu, a ro. küldöttség vezetője, indulása előtt interjút adott [lásd: RMSz, júl. 3.]. Románia küldöttségében nem vehettek részt a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. (→ 1991.06.13, 1991.07.03, 1991.07.18, 1991.07.20, 1991.07.23)

Prágában az állam- és kormányfők aláírták a jegyzőkönyvet a VSz megszűnéséről.

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]

1991. július 18.

Eckstein-Kovács Péter Genfben járt (az EBEÉ-konferenciával párhuzamos rendezvényen vett részt; ]910701) és az RMSz-ben számolt be tapasztalatairól. [RMSz, júl. 18.]

1991. július 19.

A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]

Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.]

Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből.

1991. július 23.

Traian Chebeleu sikeresnek tartotta a genfi EBEÉ-konferenciát (→ 1991.07.01), és örömmel nyugtázta, hogy „sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak”, amelyek a két világháború közötti korszakot jellemezték [a revizionizmusra utalt]. „Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege…” [RMSz, júl. 23.]

1991. szeptember 9.

Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára.

1992. március 24.

Domokos Géza, aki nem vett részt az elnökségi állásfoglalás vitáján (→ 1992.03.18), most nyilatkozatban közölte: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, de addig kötelesek az egész RMDSz-tagságot képviselni. Szerinte a platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. [Népújság, márc. 24.]

Szőcs Géza az MTV-nek adott interjúban kijelentette, hogy visszavonul a parlamenti politizálástól, a továbbiakban kulturális szervezéssel kíván foglalkozni.

Borbély Imre amerikai és kanadai útjáról számolt be, ahol előadásokat tartott és befolyásos politikusokkal tárgyalt. [RMSz, márc. 24.]

Megkezdődött (és júl. 11-én állam- és kormányfői értekezlettel zárult) a „Helsinki II.” néven emlegetett EBEÉ-tanácskozás. [RMSz, márc. 24.]

1992. március 25.

Adrian Năstase felszólalt Helsinkiben (→ 1992.03.24). Ellenezte azt a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kellene az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része lenne. [RMSz, márc. 28.]

1992. május 21.

Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]

Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03)

1992. május 25.

Szőcs Judit, az RMPSz és Buchwald Péter, az RMDSz helyi szervezetének elnöke nyílt levelet intézett a kormányfőhöz, a tanügymin.-hez és a polgármesterhez, amelyben a 3 egyházi alapítású (kat., ref., unit.) kolozsvári iskola visszaadását és a vallásoktatás engedélyezését követelték, hivatkozva az EBEÉ ez irányú határozatára. [RMSz, jún. 6.]

Horváth Antal esperes az újságíróknak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a tavaly személyesen a pápának átadott levelére, amelyben m. ny. misét kért a csángóknak. [ÚM, máj. 25.] (→ 1991.08.03)

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1993. március 11.

Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.]

1993. június 2.

Az RMDSz oktatási bizottságának képviselői Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel. [MH, jún. 3.]

Douglas Hurd, brit külügymin. Bukarestben tárgyalt T. Meleşcanuval a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. A parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett a SRI státusával is foglalkozott, kihangsúlyozva, hogy figyelemmel kísérik a titkosszolgálat felügyelet alá helyezését. [MN, jún. 3.]

Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, aki megbeszélést folytatott a kisebbségi kérdésről a kormány illetékes munkatársaival. A megbeszélésen Bodó Barna politikai aleln. leszögezte, hogy az RMDSz csak akkor vesz részt a kisebbségi tanácsban (CMN, ]930603), ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. [MH, jún. 4.] (→ 1993.06.06)

1993. június 6.

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa (→ 1993.06.02) Kolozsvárott találkozott az RMDSz küldöttségével. Az ÜE átadott egy 80 oldalas dokumentációt, amely a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetés leírását tartalmazza. [RMSz, jún. 9., jún. 10.] – Iliescu szerint a kisebbségek panaszait gazdasági okokra [!] lehet visszavezetni. [MH, jún. 10.]


lapozás: 1-20 | 21-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998