|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 44 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-44 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: CMN (Consiliul Minorităţilor Naţionale; Nemzeti Kisebbségek Tanácsa) 1993. március 24.Ejtették a Doina Cornea elleni vádat (→ 1993.02.01), mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. [ÚM, márc. 24.]Döntés született arról, hogy kormányhatározattal létrehozzák a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát (NKT; Consiliul Minorităţilor Naţionale = CMN). Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSz-szel, sem az összetételre, sem a hatáskörre vonatkozóan. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1993.03.30, 1993.04.14, 1993.04.21) Takács Csaba elmondta: az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSz egyik alapvető kötelessége; stratégiai célkitűzésként a belső önrendelkezés külföldi és hazai elfogadtatását jelölte meg. [EurId, márc. 24.] 1993. március 30.Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára sajtóértekezleten ismertette a CMN létrehozását (→ 1993.03.24), melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. [MN, márc. 31.] (→ 1993.04.14)1993. április 14.A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.] Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21) Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.] 1993. április 21.Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.] Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02) 1993. április 28.Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.] Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.] A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.) 1993. június 2.Az RMDSz oktatási bizottságának képviselői Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel. [MH, jún. 3.]Douglas Hurd, brit külügymin. Bukarestben tárgyalt T. Meleşcanuval a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. A parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett a SRI státusával is foglalkozott, kihangsúlyozva, hogy figyelemmel kísérik a titkosszolgálat felügyelet alá helyezését. [MN, jún. 3.] Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, aki megbeszélést folytatott a kisebbségi kérdésről a kormány illetékes munkatársaival. A megbeszélésen Bodó Barna politikai aleln. leszögezte, hogy az RMDSz csak akkor vesz részt a kisebbségi tanácsban (CMN, ]930603), ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. [MH, jún. 4.] (→ 1993.06.06) 1993. június 3.Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.] 1993. június 7.A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.] 1993. június 13.Az CMN megtárgyalta az RMDSz által benyújtott javaslatokat, melyeket kiosztottak a szakbizottságoknak. [RMSz, jún. 12.]1993. június 20.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.] Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.] 1993. július 6.Az RMDSz ÜE kolozsvári gyűlésén a Tulipán kft. gazdasági hatékonyságát tárgyalták meg. – A CMN számára a politikai főosztály készít ismertetőt és a jogorvoslást igénylő kérdéseket foglalja jegyzékbe. [RMSz, júl. 9.]A PL magába olvasztotta a PAC-ból kivált liberális frakciót, ezzel 9 képviselőt és 3 szenátort nyert, a parlamentben a 3. legerősebb tömörülés lett. Az RMDSz liberális szárnyával is egyezkedtek, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a PL-hez. [MH, júl. 6.] (→ 1993.06.29) 1993. július 14.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.] Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.] A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1993. július 17.Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.] 1993. július 31.Markó Béla nyilatkozott az MTI tudósítójának: a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nem volt titkos, a résztvevő politikusok a megbeszélések végeztével nyilatkoztak a sajtónak. Magánszemélyként vettek részt a megbeszéléseken, nem volt mandátumuk az RMDSz részéről. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSz számára. A tanácskozást a ro. propaganda arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse föl a m. kisebbség helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak, mind a kirakatintézménynek számító CMN-ben, mind az ET jelentéseiben. Az RMDSz nem asszisztálhat a kormány halogató politikájához és nem elégedhet meg félmegoldásokkal. [ÚM, júl. 31; RMSz, aug. 4.] ● [A „Neptun-üggyé” duzzadt vitának hatalmas irodalma támadt, nincs terünk minden véleményre és állásfoglalásra, csak a legfontosabbnak ítélt mozzanatokat emeljük ki (→ 1993.08.05, 20-1.3., 20-1.4., 20-1.8., 20-2.0., 20-2.1., 20-2.8., 20-2.9., 20-3.1., 1993.09.25). A párbeszéd-sorozat köv. állomása: Atlanta, ]950215.]A Bolyai Társaság külön keretszámokat kért a m. hallgatók számára, de ezzel nem elégedhet meg, továbbra is kitart a BTE újraindítása mellett. Szükség van a m. ny. oktatásra a közgazdasági, jogi, műszaki karokon is. [RMSz, júl. 31.] 1993. augusztus 18.Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21) Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.] 1993. augusztus 24.Sajtóértekezleten bejelentették: a PDSR magába olvasztott (→ 1993.06.28, 1993.07.10) további két kisebb pártot (PSD, Szövetkezeti Párt). – Liviu Maior kijelentette, hogy a CMN javaslata a két- vagy többnyelvű feliratokról csak ajánlat. [Szabadság, aug. 24.]Lemondott Dan Mircea Popescu munkaügyi miniszter. [Szabadság, aug. 24.] Az 1992/93-as tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai okt. (aug. 24.); általános isk. (aug. 25.), középisk. oktatás (aug. 27.). Ált. elmondható: csökken a m. óvodások és iskolások száma, nagyon sok a szakképesítés nélküli tanerő. A szórványmegyékben a m. tanulók több mint fele ro. iskolába járt. 1993. augusztus 25.Az RMDSz vendége volt John R. Davis amerikai nagykövet. Markó Béla ismertette az RMDSz autonómia-elképzeléseit; kifejtette, hogy a szövetség nem dőlhet be a folytonos ígérgetéseknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti el, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig – ahogyan sejthető – a CMN puszta kirakatintézmény. [RMSz, aug. 27.]1993. augusztus 31.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.] 1993. szeptember 3.Az ET jogi és emberi jogi biz. párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Ro. ET-be való felvételét illetően. A holland küldött azt javasolta, halasszák el a felvételt, amíg az ország teljesíti a belépés feltételeit. A javaslatot elvetették. [RMSz, szept. 4.] – Másnap a biz. jóváhagyta a felvételi kérelmet. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására. Félévenkénti ellenőrzést ígértek. [RMSz, szept. 7.]Catherine Lalumière az RMDSz Memorandumáról (→ 1993.08.26) kifejtette, hogy az ET garanciákat kér a ro. kormánytól, de nem ellenzi Ro. felvételét. [RMSz, szept. 4.] Traian Chebeleu az RMDSz kilépését a CMN-ből (→ 1993.08.31) úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a tanács tovább folytatja a munkát. [MH, szept. 4.] 1993. szeptember 15.Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
