Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: CFSN (Consiliul Frontului Salvării Naţionale; a FSN Tanácsa)

1989. december 26.

A CFSN határozata értelmében Petre Romant kormányfővé nevezték ki. Nicolae Militaru, az új védelmi min., a Hadsereg hatáskörébe utalta a korábbi Belügymin. fegyveres alakulatait is (Milícia, Securitate). Mivel a kormány ideiglenes jelleggel bírt, a minisztereket egyenként nevezték ki. Néhány fontosabb név: V. A. Stănculescu (nemzetgazdasági min.), Sergiu Celac (külügy), Andrei Pleşu (művelődésügy), Mihai Şora (tanügy). Az RTV elnöke Aurel Dragoş Munteanu lett.

Marosvásárhelyen ro. és m. értelmiségiek aláírták a Barátság platform megbékélést hirdető kiáltványát. Az aláírók között szerepelt Radu Ceontea és Grigore Ploeşteanu, akik egy nappal később részt vettek a Vatra Românească (VR) megalakításában is. [Kincses 1: 21.]

Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban köszöntötte az új román vezetőket, akik ismételten megköszönték Magyarország segítségét és szolidaritását.

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1990. január 8.

Ismét sugározni kezdte m. ny. műsorát az RTV. A hagyomány szerint hétfő délutánra tették a fontosabb műsorokat.

Átszervezték és átkeresztelték a hírügynökséget: Agerpresből Rompres lett és a CFSN-nek rendelték alá.

A fővárosi bíróságon bejegyezték az első politikai pártot: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amelynek a folytonosságát az elnök személye – Corneliu Coposu – biztosította. [Coposu (1914–1995), egy szilágysági falu görög katolikus papjának fia jogot végzett és már fiatalon a politikai pályát választotta. A parasztpárt egyik vezetőjeként 1947-ben vetették börtönbe. Börtönéveinek közel felét magánzárkában töltötte. Amikor az 51 kg-ra fogyott politikust 1964-ben szabadon engedték, már beszélni sem tudott. Két és fél évet kényszerlakhelyen töltött a Bărăganon, majd évekig építőipari segédmunkás volt. Amikor 1989. dec. 22-én a KB épületében jelentkezett, hogy az alakuló új hatalomnak fölajánlja a szolgálatait, Iliescu üzent neki, hogy nincs rá szükség. (Ştefănescu: 43–44.)]

1990. január 17.

A CFSN a jan. 12-én elfogadott dekrétumok eltörléséről döntött, politikai tévedésnek minősítve azokat. Az indoklás szerint a rendeletek kényszerhelyzetben születtek és nem tükrözik a FSN szellemét és elveit. Megrótták Dumitru Mazilut, a tüntetésen (→ 1990.01.12) mutatott viselkedése miatt, ui. ő a tüntetőket nem csitította, hanem heccelte. (→ 1990.01.26)

1990. január 18.

Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán (eln.), Csáky József (aleln.), Tompos Zoltán (titkár). (→ 1990.02.22)

A marosvásárhelyi „iskola-háború” fejleményei: a városi és megyei tisztségviselők, engedve a m. lakosság követelésének arról döntöttek, hogy – az 1961-es egyesítést kompenzálandó tettként – a Bolyai Líceumot nyilvánítsák ismét m. tannyelvű iskolává. Másnap a FSN megyei tanácsa áthidaló megoldást javasolt: a gimnáziumot nyilvánítsák de jure azonnal m. iskolává, de a diákok cseréjére csak ősszel, az új tanévben kerüljön sor. Az elkövetkező napokban újabb egyeztetések voltak, de a ro. és m. fél álláspontja nem közeledett. (→ 1990.01.30) – A békítő szándékkal fellépő Smaranda Enache (a Pro Europa Liga társelnöke) ellen kemény sajtókampányt indított a nacionalista sajtó.

A CFSN 30. sz. törvényrendelete államtulajdonba vette az RKP vagyonát.

Nicolae Stoicescut nevezték ki az újonnan alapított Vallásügyi Min. élére.

Egészségügyi okokra hivatkozva, nyugdíjazását kérte Teoctist pátriárka, a ro. ortodox egyház feje. (→ 1990.04.04)

1990. január 26.

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnév-táblák felszerelését. Elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg új tábla. [Háromszék, jan. 26.]

Dumitru Mazilu lemondott a CFSN-ben betöltött funkciójáról. (→ 1990.01.17)

1990. január 30.

A bukaresti tüntetések erőszakhullámát tapasztalván, Ana Blandiana lemondott a CFSN-ben elfoglalt tisztségéről.

Kolozsvárott ülésezett a két református püspökség közös zsinata. A Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület (KREK) és az Erdélyi Ref. Egyházkerület (EREK) képviselői kimondták, hogy továbbra is két egyházkerület marad, egy-egy püspök irányítása alatt. A jövőben minden egyházi tisztségre négy évre választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. (→ 1990.03.26)

Kincses Előd fölkereste a Bolyai Líceumot „és az igazgatói szobában Lőrincz László professzornak, a FSN nemzetiségi bizottsága alelnökének társaságában megpróbáltam meggyőzni a diákválasztmányt és a szülői bizottságot, hogy fogadják el a FSN megyei tanácsának január 19-i határozatát és csak őszre állítsák vissza a magyar líceumot. Hangsúlyoztam, nem lehet úgy magyar egyenjogúságot kivívni, hogy közben nem vagyunk tekintettel a román érzékenységre. Hozzátettem, az a tény, hogy 1961-ben ugyanezt tették a magyarokkal, nem lehet hasonló lépés indoka.” [Kincses 1: 34.]

1990. február 1.

A történelmi pártok tüntetését (→ 1990.01.28) követő egyezség alapján két külön szervezeti egységre vált szét a CFSN. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát (NEIT; Consiliul Provizoriu al Unităţii Naţionale = CPUN) és a FSN-t. Előbbinek a törvényhozási teendőket kell ellátnia, az utóbbi önálló politikai pártként kíván indulni a májusi választásokon. A CPUN-ben 112-112 személyt adott a FSN, ill. a megyék, a nemzeti kisebbségek, az új pártok és szervezetek (pl. AFDPR), a diákok képviselői. A CPUN fő tennivalója a választási törvény megalkotása, a választások előkészítése. (→ 1990.02.13)

Pálfalvi Attilát gépipari miniszterhelyettessé nevezték ki. (→ 1990.01.27)

Székelyudvarhelyen 20 ezer ember tüntetett, a m. iskolahálózat helyreállítását követelve.



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998