Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: CDR (Convenţia Democratică din România; Romániai Demokrata Konvenció)

1995. február 27.

A CD új neve: Convenţia Democratică din România (CDR).

Sepsiszentgyörgy belterületén a helyi csendőralakulat hatalmas laktanyát akar építeni, de a tanács nem adott építési engedélyt. [RMSz, febr. 27.] (→ 1995.04.12)

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. március 22.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ET 1201-es ajánlását felvállaló korábbi állásfoglalásokat (→ 1993.07.07), e gesztussal emlékeztetve a politikusokat hajdani vállalásaikra. [Táj., márc. 22.]

A CDR Emil Constantinescut választotta elnökéül. A CDR-ből korábban már kilépett az RMDSz (→ 1995.02.25), a PL’93, a PAC és a PSDR. [MN, márc. 24.]

1995. április 20.

A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)

Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.]

Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.]

1995. június 10.

Az ellenzéket tömörítő CDR 4 pártja elhatárolta magát az RMDSz-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Béla tájékoztatóját az autonómia-koncepcióról. Corneliu Coposu (PNTCD) úgy értékelte, hogy az RMDSz veszélyesen radikalizálódott. [Népszabadság, jún. 12.]

1995. július 6.

Emil Constantinescu (CDR) azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását C. V. Tudor (PRM) meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kompromittáló iratokkal zsarolja az állam elnökét. [MN, júl. 6.]

1995. szeptember 9.

Gabriel Andreescu bejelentette, hogy kilép a Polgári Szövetségből (AC). Tettét azzal magyarázta, hogy korábban azt kérte, a PNL ne vegye föl tagjai közé Radu Ceonteát, aki a Vatra színeiben élen járt a marosvásárhelyi etnikai feszültségek kirobbantásában. Megítélése szerint a CDR-ben „a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak”. [EN, szept. 13.]

1995. október 9.

Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]

Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.]

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.]

1996. március 30.

Egy bukaresti felmérés szerint először került első helyre a CDR (26,5%). A vezető kormánypárt (PDSR) csak 18,8%-os támogatottságot élvez. További számok: PSM (7,3%), RMDSz (7,2%), PRM (6,7%). Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Ro.-ban, a megkérdezettek 37,5%-a felelt igennel, ezek közül 39,1% nevezte meg az RMDSz-t, 32,6% pedig a PRM-t, 12,2% a PUNR-t és 8% a PSM-t. [Szabadság, márc. 30.]

Ki a felelős a SRI belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? – erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a közelmúltban több titkos dokumentumot közölt a România Mare c. lap. (→ 1996.02.03, 1995.10.04, 1995.10.07, 1995.10.13) A bűnös Măgureanu első helyettese volt, Victor Marcu tábornok, akit időközben leváltottak. [BN, márc. 30.]

1996. május 25.

A szövetség Kolozsvárott Radu Sârbut, a CDR polgármester-jelöltjét támogatja. [RMSz, máj. 27.]

1996. június 7.

Budapesten Magyar Bálint és Viorel Mărginean aláírta az 1998-ig szóló m.–ro. kulturális munkatervet. Magyar Bálint hangoztatta, hogy a m. tervezet kimunkálásakor a tárca messzemenően figyelembe vette a magyarországi románság és a romániai magyarság legitim szervezeteinek javaslatait. [RMSz, jún. 10.]

Közzétették a választások (→ 1996.06.02) eredményeit. A részvétel számai: 17,737 millió jogosultból 10,061 mill. jelent meg az urnáknál (56%); 0,473 mill. volt az érvénytelen szavazatok száma. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a pol. erőviszonyokat: PDSR = 1,506 mill.; CDR = 1,446 mill.; USD (Szociáldemokrata Unió) = 969 ezer; RMDSz = 563 ezer; függetlenek = 487 ezer; PSM = 445 ezer; PUNR = 434 ezer; PDAR = 316 ezer; PRM = 272 ezer; PL’93 = 231 ezer. [RMSz, jún. 10.]

A legnagyobb átlagfizetéseket áprilisban a pénzintézetek, bankok alkalmazottai kapták: 828.960 lej (277 $), a legkisebbet az egészségügyben: 207.101 lej (69 $). Az orsz. átlag: 301.558 lej (101 $). [BL, jún. 7.]

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]

Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.]

1996. november 3.

A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)

1996. november 6.

Markó Béla az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszélést Ion Diaconescuval (PNTCD), Emil Constantinescuval, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal (PNL) [Quintus szerint Viorel Cataramă alelnök nyilatkozata – miszerint nem lépne koalícióba az RMDSz-szel – egyszerű magánvélemény]. [Táj., nov. 6.]

Az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának strasbourgi ülésen a Ro.-ról szóló, ún. Jansson-jelentés volt a fő téma. Frunda György elmondta, hogy bár a jelentés titkos volt, tartalma – a sajtónak köszönhetően – már széles körben ismert. Javasolta, hogy az új kormány beiktatása után újabb monitoring-bizottság látogasson Ro.-ba, s ellenőrizze az 1993-as ígéretek teljesítését. [Táj., nov. 7.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a 4. marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál. (→ 1995.10.12, 1997.10.08)

1996. november 20.

Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]

Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.]

Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]

A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.]

1996. december 5.

Ion Diaconescut választották a CDR elnökének, azok után, hogy Emil Constantinescu – formailag – kilépett a pártból. [Szabadság, dec. 7.]

A nemzeti kisebbségi törvény mellett érvelt Gabriel Andreescu (Ro. Helsinki Bizottság): a m. kisebbség problémáját nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel korábban (értsd: 1990-ig) rendelkezett. A megoldás feltétele, hogy a magyarság nyerje vissza jelképfontosságú intézményeit (pl. BTE). [Szabadság, dec. 7.]

1996. december 17.

Tiltakozási hullámot váltott ki a tervezett m. prefektusi posztok kérdése (→ 1996.12.14); a kérdéses megyék románsága, a fővárosi sajtó, sőt a CDR egyik pártja (a PNL) is tiltakozott. [MH, dec. 17.] – A tiltakozások miatt Szilágy megyének nem lesz m. prefektusa. [Szabadság, dec. 18.] (→ 1996.12.23)

II. János Pál a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teol. tanárt. [RMSz, dec. 55.] (→ 1997.03.01)

1998. január 13.

Ülést tartott a CDR, hogy megoldást találjon a kormányzati válságra. A konvenció tanácsa elutasította a kisebbségi kormányzás és az előrehozott választások ötletét. [BN, jan. 14.]

Januárban 8,1% a munkanélküliek aránya, a korábbi 7,6%-kal szemben. Az állástalanok negyede semmilyen támogatásban nem részesül. [Háromszék, jan. 13.]

A csereháti épületet rendőrök őrzik, s újabb teherautónyi szállítmány érkezett a kisegítő iskolába beköltözött apácák ellátására. [Háromszék, jan. 13.]

Nagykároly lakosságának 50%-át magyarok és svábok adják, ennek ellenére a város 157 utcájából 137 visel román nevet, 18 magyart és 2 németet. [RMSz, jan. 13.]

1998. április 6.

Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]

A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]

A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]

A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27)

1998. november 10.

Viorel Lis (CDR) 1%-os előnnyel nyerte meg a bukaresti polgármester-választást. [Népújság, nov. 10.]


lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998