Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége)

1993. július 23.

A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] – Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]

Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a m. kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.]

1993. szeptember 10.

Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. május 6.

Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]

Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.]

1996. május 18.

A FUEV-kongresszus utolsó munkanapján a visszavonuló Christoph Pan helyébe a svájci, rétoromán Arquint Romedit választották meg elnöknek. Fölvették a FUEV tagjainak sorába a köv. m. kisebbségi szervezeteket: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz), Együttélés Politikai Mozgalom (EPM; Felvidék), Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). [Táj., máj. 20.] – Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. – Tőkés László rámutatott: a ro. hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]

A PDSR vezetőségi ülése úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a PUNR-vel. [MH, máj. 18.] (→ 1996.05.22, 1996.07.13)

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998